Békésmegyei közlöny, 1936 (63. évfolyam) július-szeptember • 148-223. szám

1936-08-05 / 178. szám

Ara 6 fillér BEKESME6YEI KÖZLÖNY Békéscsaba, 1936 augusztus 5. szerda 63. évfolyam 178. szám 1U APIREND ELŐTT Néhány hónappal ezelőtt, a magyar könyvnap s egyben az egész könyvpiac szenzációjaként jeleni meg Szabó Zoltán fiatal iró szürke cimü könyve a tardi hely­zetről. Azóta szerte az országban sokat irtak, még többet beszéltek erről a könyvről, amely — valami merőben ujat hozott. Azt, hogy megnézett egy darab magyar éle­tet s lefotografálta amit látott. Nem megírta, nem elmondta. Nem sti­lizált 8 nem mesélt. Visszatükrö­zött. Most az egyik budapesti, dél­utáni lap nagy cikket közöl a tardi helyzetről — a „Tardi hely zet" után. És a cikkből megtud­juk, hogy a falu bosszút áll. Leg­alább is az a része a falunak, amelynek bőven akad szégyelni­valója a „Tardi helyzetiben nap­világot látott fotográfián. A falu bosszút áll. S Rózsa Jó­zsef, a fiatai katolikus néptanító, akinek éles szeme, magyar szive s szociális érzésű lelkülete tovább adta a sok-sok szenvedést, ame­lyet a falu életéből meglátott, bő­rén érzi a bosszút. Bojkottálják s mindenképen ártani igyekeznek neki. Azt hisszük ennél szomorúbb jelensége alig akad a magyar má­nak. Farosa gondolatai támadnak az embernek, ahogy a fővárosi „nagy" napilapok számait kézhez kapja. Valahogy ugy érzi, hogy augusz­tus elseje óta megszűnt szerte a nagyvilágon minden élet. Madrid­ban hiába dörögnek az ágyuk, hiába vivja a véráztatta spanyol földön élet-halál harcát két ellen­tétes világszemlélet s hiába függ e harc eredményétől esetleg a jövő Európa képe. Hiába. Hiába van öthatalmi konferen­cia, francia-német határincidens. Hiába. Hiába készül az Amerikai Egye­sült Államok lázasan az őszi el­nökválasztásra, bennünket az nem érdekel. Hiába — lapjainkat cBak az olimpiász érdekli. Reggel, délben, este. Szélsőjobbot és szabadkő­művest, hitleristát és szemitát egy­formán. Az olimpiász, az olim­piász. Természetesen tudjuk mi is, nagy dolog az olimpiász. S örü­lünk is annak, hogy az amatőr sportolás mind nagyobb szerepet és jelentőséget nyer a modern em­ber éleiében. De azért a felhajtásnak a fele is elég volna. Tessék elhinni: van­nak még az olimpiászhoz hason­lóan fontos történések ezen az ócska földtekén. Elkészült a város jövö évi költségvetése Azuj beruházási tételek - Augusztus végén közgyűlés (A B. K. tudósítója jelenti.) A városi számvevőség befejezte az 1936—37. évi költségvetés ösz­szeállitésát. A heteken át tartó munl.a összesítése a ma este ha­zaérkező Jánossy Gyula polgár­mester elé kerül, az ő aláírása után a költségvetés kéziratát a nyomda, majd augusztus 20-a körül minden képviselőtes­tületi tag kapja meg, hogy a hónapvégi gyűlésig legyen idő az áttanulmá­nyozásra. A költségvetés keretei éppen olyan szerények mint a mult év­ben, de a szociális szempontokat ezeken belül a lehetőséghez ké­pest mindenütt érvényre juttatták. Az uj beruházások csak olyan létesítmények, amelyeknek meg­teremtését a képviselőtestület már megszavazta azzal, hogy fedeze­tet réjuk a jövő évi költségvetés­ben kell találni. Igy a sopronytanyai fedeztető állomás, a kerti iskola továbbvitele, az V. ke­rületi második óvoda és a nemibeteg gondozó költségeinek fedezetéről gondos­kodnak a*; elkészült előzetes szóm­adások. Utóbbira vonatkozólag meg kell jegyeznünk, hogy a fe­dezet olyan mérvű, melynek alap­ján a nemibeteggondozó január elsején akkor is megkezdheti mű­ködését, ha az OTI val addig nem lépne a város munkaközösségbe. Sor kerül több járda és útépí­tésre és megfúrják a Nap és Dom­bos ucca tájékán, a III. kerületben az uj ártézi kutat is. A törvényhatóságok segítsé­gével akarják kiharcolni a gazdasági egyesületek az uj mezőgazdasági kamarát Erőteljesen megindul a különválása akció (A B. K. tudósítója jelenti.) Többizben beszámoltunk mér a Békésvérmegyei Gazdasági Egye­sület nagy jelentőségű akciójáról, amely a környező három várme­gye társegyeíületeivel egyetemben odairányul, hogy megalkothassák az uj mezőgazdasági kamarát. Ebben az ügyben Beliczey Géza felsőházi tag, gazdasági egyesü­leti elnök elnökletével az érdekel­tek másodízben is zárt ér­tekezletre ültek össze. A Békésvármegyei Gazdasági Egyesületet az értekezlet elnöke képviselte Geist Gyula dr. társel­nökkel együtt. A Szegedi Gazda­sági Egyesület részéről Hunyadi­Vass Gergely orsz. gyűlési képvi­selő, elnök volt jelen. Olt láttuk báró Urbán Gáspár orsz. gyűlési képviselőt, Kovacsics Dezső dr. ny. főispánt, a szolnoki áll. eabonatár házak igazgatóját. Fürr Gézát, mint gróf Károlyi Imrének, a Csongrád megyei Gazdasági Egyesület el­nökének megbízottját, Beliczey Miklós földbirtokost. Láng Fri­gyes dr. ügyvédet, a Békésvérme­gyei Gazdasági Egyesülel ügyészét és Darók József dr.-t, a Békésvár­megyei Gazdasági Egyesület titká­rát. Kimentette magét Kuszta István dr. ny. főispán, a Szolnokvárme­gyai Gazdasági Egyesület elnöke és az crtekezlet határozatéhoz való hozzájár jlésl bejelentette, ha­sonlóképpen Lázár Dezső gazda­sági főtanácsos, a Hódmezővásár­helyi Gazdasági Egyesület el­nöke is. A mésfélőrás értekezleten meg­állapodtak abban, hogy a külöh­válési akciót a legteljesebb egyet­értésben nagy erővel megkezdik és minden alkalmatfelhasz­nólnak az eredmény elérése érdekében. Ugy tervezik egyelőre, hogy min­den gazdasági egyesület saját tör­vényhatóságához fordul és bizott­sági határozatot kér arra nézve, hogy a megyék közönsége is óhejlja a tervbevett különválást. Az ügy előkészítése nagy körülte­kintést igényel, mert természetsze­rűleg az érdekelt debreceni és kecskeméti kamarák mindent megtesznek, hogy az akció ne sikerüljön, hi­szen ezzel ők veszítenének. A tör­vény szerint ugyanis a kamarai illeték a földadó két százaléka, ami különösen ezen a környéken eléggé magas a túlságosan opti­mista kataszteri tisztajövedelmek miatt. Nagyon természetes tehát, hogy a gazdaközönségnek az a felfogása : ha már fizetni kell tör­vény szerint a magas kamarai ille­téket, legalább lássunk is valamit I Az értekezleten a székhelykér­désről egyáltalán nem beszéllek. Ráér majd akkor, ha a külön ka­marát engedélyezik az illetékesek... Nyolcan jelentkezhetnek még a kisgazdák autóbusz­kirándulására (A B. K. tudósítója jelenti.) Augusztus 12-én indul el Békés­csabáról autóbuuszal a kisgazdák dunéntuli tanulmányútján résztve­vők csoportja. A kirándulás meg­tartásának most váratlan akadá­lyai támadlak, amennyiben a már jelentkezettek között nyolc kisgaz­da visszalépett s pótlásuk elég gondot okoz. Hogy a kirándulás e miatt ne maradjon el, a kis­gazda egylet vezetősége ugy ha­tározott, hogy a jelentkezés sor­rendjében bárkit elvisz, ha nem is kisgazda, vagy másfajta mezőgaz­dasági foglalkozást űző egyén je­lentkezik. A részvételi díj össze­gét nem lehet tudni «!őre. Kiló­méterenként 02 fillért fizet minden kiránduló, nem fog valószínűleg többe kerülni az utazás 25—28 pengőnél. A résztvevőket nagy­részt ingyen látják vendégül az egyes uradalmak, pár helyen for­dulhat csak elő. hogy az ebédért fizetni kell. Arculvágta a kútfúró hajtókarja — agy­rázkódást szenvedett (A B. K. tudósítója jelenti.) Súlyos sérüléssel szállították ked­den délután hat órakor a békés­csabai kórházba Bohus K. János 33 éves E»zaki-sor 12 szám alatti lakost, aki Pribojszky Mihály bé­késcsabai kulfurómester egyik ge­rendási munkájánál dolgozott. Ár­tézi kutat fúrlak, közben a felvonó daru hajtókarja kicsúszott kezéből és balarcon vágta, ugy, hogy mély sebet okozott és Bohus K. János eszméletlenül esett össze. Az egyik gerendási orvos megvizs­gálta az élettelenül fekvő Bohus K. Jánost és megállapította, hogy agyrázkódást szenvedett. Bohus K, János a kórházbaszállitás köz­ben magáhoziéit, hogy meddig lesz munkaképtelen, még bizony­talan. Az alsó Duna-szakaszi ellenőrzés revízióját kéri Románia (A B. K. tudósítója jelenti.) A Star értesülése szerint Titulescu romén külügyminiszter jegyzéket intézett a francia, angol és olasz kormányhoz, amelyben azt kérte, hogy a Duna alsó szakaszának ellenőrzését szüntessék meg, mert az megaláztatást jslent Romá­niára nézve.

Next

/
Oldalképek
Tartalom