Békésmegyei közlöny, 1936 (63. évfolyam) július-szeptember • 148-223. szám

1936-07-16 / 161. szám

Ara Ö fillér BÉKÉSME6YEIIÖZLÖN Békéscsaba

y 1936 julius 16. csütörtök 63. évfolyam 161. szám N APIREND ELŐTT Idegenforgalmunk — ez az egyre szebben kivirágzó iparág — örvendetesen fejlődött az el mult évben és repeső örömmel tapasztaltuk az idegenek vendégeskedésének mind erkölcsi, mind anyagi előnyeit. Bizonyosra vehettük ilyen körülmények mellett, hogy a Trianonjóta valóban „ma gyar tengerré" előlépett Balaton rekordforgalmat és az eddigieket felülmúló erkölcsi sikert fog ezúttal elkönyvelni. Sajnálatos, fájdalmas csalódásról számolnak be a Balaton for galmának hivatott őrei. Nyomban megindult a kutatás, mi a baj oka, miért tartja magát távol a Balatontól a magyar és külföldi közönség egyaránt. A horogkeresztes mozgalom ifjain. k alkalmatlankodásától a rossz közlekedési viszonyokig sokféle okát hallottuk a balatoni közönség elmaradásának, a valódi okot azonban — ugy véljük — együtapasztalt ur szájőból hallottuk, aki szerint igy fest a helyzet: A Balaton környékének vendéglátó ipara hotszu időn át csak egy célt ismert: minél drágábban, minél kevesebbet nyújtani. Ez az igazi ok, minden más csak alkalom, amely visszaemlékeztetve a sivár balatoni viszo nyokra, könnyűvé teszi a lemondást. Érdekes és örvendetes a hir, amely szerint vérmegyénkből visznek ara(ómunká8okat Ausztriába, ahol most sürgős az aratási munkákllgyors elvégzése. Exporlcikkeink között régóta szerepel a munka is. a munkaerő, amely a gazdasági értékek közölt a legbecsesebb. Büszkének kell lennünk a magyar munkás jóhirére, keresettségére, — arra, hogy a munkanélküliség és a fölös munkás kínálat idején is helye van külföldön a magyar munkáskéznek. Örülnénk kell annak is, hogy olyan munkalehetőségről van szó, amely nem vezet kivándorláshoz 8 igy nem csökkenti maroknyi népünk szőmál, hanem olyan keresetet tesz le hetővé, amelyei munkősaink hazahozhatnak magukkal. Aratni mennek tehát munkásaink 8 kívánjuk, hogy az osztrák uradalom aratása a magyar munkásnak is aratása legyen. A Békésmegyei Közlöny szerkesztőségének telefonszáma: 176 A német-osztrák megegyezésről, az adóbehajtásról és a jó termés következtében bizakodó hangulatról tárgyaltak a közigazgatási bizottság szerdai ülésén (A B. K. tudósítója jelenti.) Békesvérmegye közigazgatási bizottsága szerdán délelőtt RicsóyUhlarik Béla dr. főispán elnökletével tartotta rendes havi ülését. Napirend előtt Sebők Etek dr. (Békés) szólalt fel és a szabadkőműves páholyok magyarországi újból élénkülő mozgalmáról emléke zelt meg. A kormány — mondotta — rendeletileg megtiltotta a szabadkőműves páholyok működését és azokat feloszlatta. Ez magyarul annyit jelent, hogy a szabadkőművesség, mint szervezet nem kívánatos Magyarországon, nem kívánatosak tehát az olyan egyének sem, akik szabadkőműves fülfogásban élnek. — Nem akarok a szabadkőművesség eszmei tartalmával foglalkozni. Nem tagadom meg tőle, hogy programjában vannak társadalomépilő gondolatok, hogy tagjai közölt vannak jóhiszemű emberek, akiknek éppen ezek az értékek voltak a lepvesszői, csak azt nézem, hogy a kormány működésüket károsnak ítéli. — Az egyik fővárosi lap Brról ad hirl, hogy a szabadkőművesség Zebegényben ülést tartott. A hirt nem cáfolta senki, igy tudomősul kell vennünk, hogy a szabadkőművesség él, ami ellen pedig minden érzésünkkel tiltakoznunk kell. — Békésvármegye nem volt fertőzött helye a szabadkőművességnek, ez azonban nem ok erra, hogy élénken ne figyeljük törekvéseiket és idejében rajta üssünk. Ezutőn Lampel Hugó címzetes miniszteri tanácsos előléptetéséről emlékezett meg, mint eki a Körös vÍ2 hasznosítása ügyében tevékenyen közreműködött hosszú évek óta és üdvözlését indítványozta. Békésmegyében nincs szabad* Ricsóy Uhlarik Béla dr. főispán megállapította, hogy nem bizonyos, igazak-e a szabadkőművesek mozgolódásáról szóló hirek. Tény viszont, hogy fennálianak a kormány rendelkezései, melyek e gyűlések megtartását tiltják. Békésmegyében a szabadkőművesek semmiféle szervezkedésének nincs nyoma. — Sebők Elek dr. indítványait egyébként elfogadták. Az alispáni jelentéshez Telegdy Lajos dr. (Békés) szólt hozzá. Vasárnap — mondotta — olyan ese mény hirét röpítette szét a világsajtó, ami Magyarországot örvendetesen erintette: a német-osztrák megegyezés pBrafálásét, amivel bizonyos feszültség oldódott meg Olasz- és Németország között s ennek csak örülni tudunk. A kisántáni erőlködése lehetetlenné van téve, Közép-Európában Olaszés Németország fogja magáhozragadni a vezetőszerepef. — A kormányelnökről lehet különböző felfogása embereknek, pártállásuk szerint, de mindnyájunkat örvendetesen érint, hogy egészsége helyreállott. — Az alispáni jelentés, hosszú évek óta először, más, mint ahogy szinte már megszoktuk. Az isteni gondviselés előtt keil elsősorban is leborulnunk, hogy segített rajtunk. Minden munkás dolgozik, senki sem kiabál kenyérért s nem mél tatlenkodik torsa miatt, mindenki reményekkel eltelt. — Örülnöm kell még ezek után is, amikor azt látom, hogy az alispán megemlékezett a várható adóbehajtásokról. Az elkeseredést ezu»tal meg kellene előzni: ne kívánják a kisemberektől csak a foiyó évi adók megfizetését és adjanak a hátralékokra három évi haladékot. (Orsovay Alajos: Négyet adtak I) Hát adjanak négyet (óriási derültség), én ugyan ezi még nem hallottam. Bizonyos, hogy a végrehajtók tanyáról-tanyára járnak és mindent lefoglalnak, ha nincs otthon a gazda, még akkor is. E végrehajtősi jegyzőkönyvek miatt senkit sem fog elitélni egyetlen bíróság sem sikkasztásért. Végül tiltakozással emlékezett meg arról, hogy a békési járási tisztiorvos székhelyét Gyoméra helyezték át. Nagy Dezső dr. pénzügyigazgató helyettes válaszában kijelentette, hogy az adók behajtásőhoz nagyon fontos kincstári érdek fűződik. A kisemberek tartozásainak hatvan százaléka a közületeké, a megyéé, az egyházé, a községé, stb. A behajtást most teljes erővel megkezdték, inert akkor lehet pénzt kapni az adózótól, amikor van neki, olt nem lehet behajtani, ahol nincs miből, mint tavaly és azelőtt történt. Ha most nem igyekszenek a hátralékok behajtásává!, mi történik majd akkor, ha jövőre azután ismét aszályos esztendő i ővetkezik ? A pénzügyigazgatóság nem akar minden hátralékot ezidén behajtani, de az egész há'ralék fizetési kötelezettségének fei függesztését mégsem lehet megengedni. Ha a végrehajtásoknál visszaélések történnek, azokat jogorvoslat formőjában szóvá lehet tenni. A bíróság enyhén ítél a végrehajtási sikkasztásoknál, de nagyon sok esetben megbüntelte a vádiottakat, igy Békéssámsonban 140 családot. A végrehajtási jegyzőkönyvet két példányban kell elkészíteni az aláíró tisztviselőnek — ez helyes gondolat, Magyarország is nyerhet . . . Pánczél József dr. felezólalősa után a főispán közölte, hogy a német oszirák megegyezés a megye minden lakosának örömére szolgálhat, a két ország együttműködése talán Magyarországot is közelebb juttatja céljához. Nagyjából Telegdy elgondolásának megfelelőleg felterjesztést intézett a pénz- és belügyminiszterhez, de nemcsak az idei kivetés, hanem a hátralék egyharmadrésze befizetésének engedélyezésére is. Békés problémájára vonatkozólag határozott Ígéretet kapott, eszerint a jövő költségvetési évben visszaállítják a tisztiorvosi intézményt ott is, most másképp a kérdést megoldani nem lehetett. A gazdasági felügyelő kérdés pár nap múlva meglepetésszerűen fog eldőlni. Az alispáni jelentést tudomásul vették, majd Ügrin László dr. másodfőjegyző bejelentette, hogy a közigazgatási bíróságtól leirat érkezett, mely szerint a bíróság Sailer Ferenc dr. békéscsabai lakos és társai kérelmére Reisz József dr. ügyvéd, szavazatszedő küldöttségi elnök ellen elrendelte a fegyelmi eljárás megindítását ét e célból megkereste a közigazgatási bizottság fegyelmi albizottságát. A közigazgatási bizottság a fegyelmi vizsgálattal szükségessé vált tanuk kihallgatására Pánczél József dr. vármegyei főjegyzőt