Békésmegyei közlöny, 1936 (63. évfolyam) július-szeptember • 148-223. szám
1936-07-14 / 159. szám
2 BEKESMEGYEI KÖZLÖNY 1936 jtriius 14 Rövid nadrágos hatv?i éves bácsik, v rr ? t fútba 1'!"' ® i jákaO^I m óupro, \Békctö/. juuaa 11 Déltől reggelig tarifákéi lemes ut utén érkeztünk meg %fél héttel ezelőtt Sopronba. L & v",ve álltunk meg a város ^SBk panorámája láttán. f • slyre megérkezve a hang zeriben „iszonyú" magas:.. ^ ^iKedett. A gyönyörű fenyves és tölgyerdőkben még a korai honvágyban szenvedők, a kis Pityuka és Bandika is elfelejtették a vonatban felébredt mama utáni vágyukat és a másik Pityuka sem sirt már a sok hazai sütemény súlya alatt leszakadt hátizsákja miatt. i Az első napok nehéz munkában; teltek el. Azonban vasárnap már a diszes őrsi sátrakkal együtt nyitva állt a tábor a látogatók előtt. Első kellemes élményünk a Károly-magaslatra tett kirándulás volt. Délben indultunk el vidám ' angulatban és teli szunyogcsi } vei Ugyanis a közeli Békatóró. er 4 gestől masíroznak a szúnyogok az alföldi barna bőrökre. Eleinte kővel „védekeztünk", most már azon-r ban rá sem hederítettünk a csípésekre és azzal vigasztalódtunk, hogy odahaza még több a szúnyog, csak éppen ezek éhesebbek. A gyönyörű Lővereken áthalad' rövid kapaszkodó után érkeztüj meg a magaslaton elhelyezett látóhoz. Innen gyönyörűen ti elénk a Fertő-tó, Sopron és ausztriai hegyek. Emellett Sö| nagyszerű üzletet csinált: kj egy kedélyes soproni bácsitól szelet csabai kolbászért egy h< szulépést és egy üveg Bőrt. kell megijedni, mert ennek elfogyasztásában az egész 184 sz. Csaba cserkészcsapat résztvett. Kirándulásunk alatt alkalmunk nyilt egy szabadban megtartott turistapiknik megfigyelésére. A „Favilla, fakanál, fatányér" és a „Sárga csizmát visel a babám" vidám dallaméra ropták a táncot a kedélyes soproniak. Ezen a zenén azonban már érezhető volt az osztrák hatás, nem olyan tüzes, mint amilyenhez mi vagyunk szokva. Furcsán hatott az is, hogy hatvan éves emberek rövid nadrágot viseltek. A táborban nagyon vig élet folyik. Minden délután jön a fagyCSABA MOZGÓ JULIUS 14-15-én, kedden fél 7, fél 9, szerdón fél hét és fél 9 órakor. Kedden a fél 7 órai előadás z6na ! Akinek nem szabad szeretni CLAUDETTE COLBERT, CHARLES BOYER Brazíliai őserdők HÍRADÓ Ialtos bécsi és öt perc alatt eladja egész készletét. Mindenkinek van valami szenvedélye: Cini Pityu bogarat gyűjt, Mihály barátunk ver sekét ir, maea Guszti bácsi pedig futballozik. Mihály baráiunk egyik versét, mely a tábori élet rövid,de annál kellemetlenebb kis részletét irja le, ilt közlöm: Az ébresztő*) Boldog érzés nagytáborban lenni, De nem boldogság reggel felkelni. Ami minket felkölt a táborba, Az egy csúnya, recsege trombita. Szeretjük a tábort, a kirándulást, De nem szeretjük a trombita hangját. He megszólal Gabi trombitája. Mindenki valami jót gondol magába 1 Visszhang 1935 március 30-ról: Hogyan választottak ez a gondolat semmi más. Mint további nyugodt alvás. De nem lehet, nincs kímélet. Ez a parnoki Ítélet. Ki kell ugrani szaporán, Hogy részt vegyünk a reggeli tornán. És miközben álmosan tornázunk. Pokolba kívánjuk trombitásunkMostmőr búcsúznom kell, mer Gabi nemsokára a takarodót fújja. (p. 8.) *) Mondanunk sem kell, hogy a cseíkészköltő versének lapbakerülése nem je lenti a komoly értelemben vett kritikát i* országgyűlési képviselötKöröstarcsán? (A „nagypolitika" a „jó vidéki" közönségtől annyira messze, anynyira távol áll, hogy nem ért, ha megkíséreljük kicsit közelebb hozni. Nagyon alkalmasnak látszik erre a szeghalmi kerület mult évi képviselőválasztásával kapcsolatos petíció helyszíni tárgyalása, amely i napja. Kő — Hát . . . állandóan voltak előttem. — Kire akart szavazni ? — Nagyliszteletü Tildy Zoltánra. Az elnök egy ivet mulat fel előtte, amelyen a peticiós előírások díszelegnek s megkérdi: — Ez a maga írása? m-— Igen — feleli. Ezzel vége a kihallgatásnak. A faíu képérTrlyoma se látszik M <* 0 lmr e gépész aláírja a jegyannak, hogy itt ma. holnap, vagy főkönyvet s leteszi az esküt. esetleg holnapután egy mandátum sorsa dől el. Égy mandátum, melyIyel havi közel eeer pengő fizetés •g iár ererr tníközben a községházára megyünk : „Nem tőrtént itt Köröstarcsán kérein semmi sem.. A főbejáratnál ott állnak békésen a főjegyző és biró, de feltűnnek már az uccasarkon az ügyvé : dek is, majd berobog a berényi autóbusz egyetlen utaséval: Temesváry Imre dr. méltóságos úrral. A teremben egyelőre csak a jegyző szorgoskodik, rakosgatja az iratokat s közben elmondja, hogy rettentően unja mór a dolgot, családos ember léttére május 1. óta tóvol él Szegedtől s jóformón még haza sem tud menni ünnepnap sem, olyan rossz az összeköttetés. Muntyán István táblai tanácselnök fél három órakor foglalja el helyét a nagy asztal melletti tekintélyes karosszékben. Oldalt Írógépnél ül a jegyző, mellette az ügyvédek, mig hátul a sajtó, a hatóság és a jelenleg három főből álló hallgatóság foglal helyet. A községi rendőr elsőnek Mező Imre gépészt szólítja be. A bevezetés sablonos : személyi adatok felvétele. Azután az elnök kijelenti, ami minden bünügy tanukihalleatősai nál is elhangzik, hogy : „Csak a tiszta igazat vallja, mert vallomására meg kell esküdnie és a hamis esküt Isten és a törvény is bünteti." — Mikor ment a gyülekező helyre ? — ez az első kérdés. — Reggel nyolc órakor. — Meddig volt ott? — Délután négyig. — Folyton, nem távozott el? — Mindig ott voltam. — Miért nem szavazott ? A második, a harmadik, a negyedik és sokadik kihallgatottnak lasonló a véleménye, bocsőnat, •állomásé. Legfeljebb nüanszbeUek az eltérések. Az egyik már a tanterem ajtajánál volt. amikor az elnök kijött, hogy befejezték a szavazást, a másik is ott tartózkodott egész nap, csak közben második harangozáskor elment a templomba, meg a lovakat megitatta, a harmadik az asszonyokat és öregeket nem akarta megelőzni, ezért nem jutott el a szavazóhelvi8égbe. Tóth I nre mór érdekesebbeket mond. — Két órakor — őllilja — kijelentették a zárórát 8 közölték, hogy mindenki, aki a gyülekezőhelyen tartózkodik, leszavazhat, mégsem került sor róm. — Tóth S. Lászlót ismeri ? — I<en. — Lőtla a gyülekezőhelyen ? — Nem. — Pedig abban az uccában lakik, ahol maga. — Hát . igaz . . . — Hány hőz van az uccának azon az oldalán ? — Három. — No lássa, biztosan jő ismerőse, látnia kellett volna. Hallgatős a felelet. Temesváry Imre felénk fordulva csendesen megjegyzi: — Kérdés, olt volt-e ez? Akadt különben mér feltűnőbb eset is, amikor a kihallgatott nem vette észre harmirc-negyven ember közölt anyai nagybátyjőt sem . . . Tóth Imre is megesküszik s ezzel az első szavazókörzet tanúi nak kihallgatása befejeződik. Az elnök enunciálja, hogy három óra huszonhat perckor tértek át a második körzetre s ezt a jegyzökönybe is beveszik. Az első probléma: kivánatos-e helyszíni szemlén a gyülekezőhelyiségek megtekintése? A tanácselnök és az ügyvédek megállapodnak abban, hogy nem fontos, bőr a peticiós irat szerint 30, a védelem szerint 20 méter a távolság az óvoda és az iskola között. (Előbbi helyiségeiben gyülekeztek a független kisgazdapárt hivei.) Szakáll Gyula állami elemi iskolai igazgató, választási elnök is* merteti időrendben az eseményeket. Minden simán, előirás és törvény szerint ment. Délután három óra utón tiz perccel az iskola nyitott folyósójának végéről állapitolta meg, hogy az óvodában fogytán vannak az emberek s mivel a helyzet hasonló volt a NEP-nél is, kitűzte a zárórát. — Igaz-e, hogy Tóth László ekkor szólt magának és közölte, hogy gyülekezőhelyükön még 130 választójuk álldogál? — Tóth László a záróra kitűzése előtt fél órával jött be hozzőm nagyon izgatottan és közölte, hogy értesülése szerint a zárórákat kitűzték, holott nekik sok még a választójuk. (Megjegyzem Tóth nem volt sem bizalmi, sem összekötő, de hagytam, hadd beszáljen, nem akartam ily csekélység miatt vitatkozni vele.) A kisgazdalapra hivatkozott, amely közölte, hogy a gyülekezőhely szavazóival mi történik. Erre kénytelen voltam erélyesebb hangon felelni, azt mondottam, hogy nekem egyedül e törvénykönyv irányadó. Az igazgató ur vall, a jegyző gépbe irja, az ügyvédek különkülön megörökitik minden szavát. Hiába, nagy dolog a petíció 1... Eltemették Hollander Lipót dr-t (A B. K. tudósítója jelenti.) Vasárnap, a kora délelőtti órákban hatalmes embertömeg vándorolt a Ferenc József-térre, hogy utolsó „Isten hozzád"-ot mondjon Hollander Lipót dr. ügyvédnek, aki — tudvalevőleg — a közélet harcaiból mindenkor bőségesen kivette részét. A temetésen ott láttuk Pánczél József dr. vármegyei főjegvzőt, baiczai Beliczey Géza felsőházi tagot, Jánossy Gyula polgőrmestert, Horváth István adóügyi tanácsost, az ügyvédi kart, a különféle társadalmi és jótékony egyesületek vezetőit. A gyászszertartás elvégzése után Jánossy Gyula a képviselőtestület tagjai és a 4 es honvédek búcsúját tolmácsolta. Hangsúlyozta, hogy Hollander Lipót dr. közéleti működését városa iránt táplált szeretete vezérelte. Weisz Frigy es dr. ügyvéd a szegedi ügyvédi kamBra és a csabai kartársak nevében búcsúzott a távozótól, akinek — mondotta — legszebb érdeme, hogy az anyagiaknál fontosabbnak tartotta az erkölcsi szempontokat. A sirnől Szilágyi Sándor leánylíceumi tanár az izr. hitközség és iskolaszék nevében méltatta az elhunyt elévülhetetlen érdemeit. A siron a csalód, rokonok, ismerősök és jóbarátok koszorúin kivül ott diszelegtek Békéscsaba város, az ügyvédi kar, a Villamos Mü, a Takarék Egyesület, a Délmagyarországi Baromfitenyésztők Egyesülete stb. koszorúi is. TELEFONSZÁMUNK: 176,
