Békésmegyei közlöny, 1936 (63. évfolyam) július-szeptember • 148-223. szám
1936-09-18 / 213. szám
xa fillér Békéscsaba 9 1936 szeptember* 18* péntek 63. évfolyam 283 Szándékos emberölésért tizennégy évi fegyházra ítélték az anyagyilkos békési legényt A védő az eltérő minősités miatt és enyhítésért, az ügyész súlyosbításért fellebbezett (A B. K. tudósitója jelenti.) Tegnap délelőll kiszállt Békésre a gyulai törvényszék Ungvári-tanőcse, hogy lefolytassa a tanúkihallgatásokat a gyilkossággal vádolt Pusztai Imre bünügyében. A községháza előtt már reggel nyo'c órakor hatalmas kiváncsi tömeg várta a tanúkihallgatások megkezdését és amikor kilenc órakor Ungvári tanácselnök megnyitotta a második napi tárgyalást, pillanatok alatt megtelt hallgatósággal a hatalmas tárgyalóterem. Nem sokkal ezutón két fegyőr bekísérte az atléta termetű vádlottat és nyomban megkezdődött a fel sorakozott tanuk kihallgatása. A biróság első tanuként Rostás Jénos békési fogházért hallgatta meg. — Régóta ismerem a vádioltat s egy alkalommal eladásra kínálta nekem a házát, mert — mint mondotia — szabadu'ni akert az öregasszonytól. Arról is panaszkodott, hogy munkabér fejében búzát keresett, de nevelőanyja mégsem adott neki enni. Elnök : Mi volt a benyomása ? Tanú : Nagyon feszüli volt a viszony Pusztai és nevelőanyja kö zött. Kelemen Anlal csendőrtiszlhelyelles a következő tanú, aki a gyilkosság ügyében lefolytatta a nyomozást, azt vallotta, hogy a vádlottat bűnözésre hajlamosrak ismeri. Elnök: Munkakerülőnek tudta ? Tanú: Igen. Elnök: És a nevelő anyja ? Tanú: Jóravaló asszony volt. Továbbá előadja, hogy Pusztai a kihallgatása során előtte és két kórházi ápoló előtt bemutatta, hogyan csavarta a kendőt a nevelőanyja nyakán, amig az meg nem fulladt. Vádlott: Nsm csavartam én a kendőt, csak megragadtam és még ma sem tudom, hogy történhetett. Dolgoztam is én, ha volt munkám. az a kutya ellopott egy párna tollat. Varga Méria, Pusztaiék szomszédja szófogadatlannak ismerte a vádlottal még gyermekkora óta. Előadd, hogy az asszony többször óthozta hozzá a pénzt, hogy Imre el ne vegye. Elnök : Lopós volt a vódloti? Tanú : Igen. Elnök : A vádlottnak viszonya volt as elhunyttal ? Tanú: Az nem igaz, hiszen nagyon félt tőle az asszony. Vádlott: A nevelőanyám csak akkor volt jó hozzóm, amikor eleget teltem akaratának. Tanú: Ez nem igaz. Konyecky Lajos együtt iddogált Pusztaival a gyilkosság napjának reggelén s emlékszik ró, hogy a vádlotl teljesen józan volt. Id. Kozma Mihály azt vallotta, hogy a vádlott időközönkint dolgozott nála és jó munkaerőnek ismerte. Vajda Ferenc vendéglős azt mondotta, hogy a vádlott szombat este nála is megfordult, de nem vette észre, hogy részeg leit volna. Fodor István vendéglősnél szintén olt járt Pusztai szombaton 3 órakor, de nem volt ittas. Végül a biróság ismertette Kormos Sómuel korc8tnőro8 vizsgálóbíró előtt telt vallomását, mivel az izraelita ünnep miatt Kormos nem jelent meg a tárgyaláson. Kormos vallon.ásában ugyancsak megdöntötte a vádlottnak ittassággal való védekezéséi. Ezzel befejeződéit a tanúkihallgatás és sor került a véd és védőbeszédekre. Pusztai lopkodta Kiss Mihály, az elhunyt testvére kijeientetle, hogy a vádlott állandóan lopkodta nevelőanyját, azonkívül mindent elpocsékolt. Egy Ízben, amikor a vádlotl megnősült, elköllözködött nevelőanyjától és amikor 1932 ben meghalt a felesége, csak lengett lengeti, mig tavaly ősszel visszakönyörög le magát Pusztainéhoz. Még előadja a tanú, hogy Pusztainé mindig a nyakán hordta a pénzt egy zacskóban és a gyilkosság után nem találták meg a pénzeszacskót. Elnök: Tudott maga szerelmi vi szonyról a néhai és a vád'olt között? Tanú: Nem. Elnök: Szerette a vádlóit az itali? Tana: Szerette, de nem volt részeges. Kiss István hasonló vallomása utón Kiss László elmondja, hogy a gyilkosság napján délelőtt átmászott Pusztaiék házának kerítésén, de nem tudott bemenni a lakásba és délután is elment s már akkor Puszlai odahaza volt. Elnök: Italos volt ? Tanú: Nem. Elnök: Miért mászolt be maga? Tanú: A nagynéném félt Pusztaitól és megkért, hogy olyankor is nézzek be, amikor be van zárva a kapu. Borocska Istvánné a gyilkosság napjának reggelén együtt ment az elhunyttal Kormos Sámuel üzletébe, akinek korcsmájában tartózkodott Pusztai és pálinkát ivott. — No te gyönyörű, van-e még pénzed? — kérdezte a nevelőanyja, amikor meglátta, majd hozzátette: — Gyere haza. A fiu erre nyugodtan felelte: — Megyek. És együtt távoztak. Ferenci Gábor vendéglős azt vallotta, hogy szombaton, a bűncselekmény napján nála ivott a vádlott, de nem volt ittas. Még biliárdozott is vele. Vádlott: Ittas voltam, de biliárdozni nagyon tudok. Kohn Gizella kisegitelt Kormos korcsmájában és ő adta a pálinkát Pusztainak. Határozottan állilja, hogy a vádlott józan volt. Mészáros Mózes onnan ismerte Puskást, hogy sűrűn eljárt hozzá komázni. Elmondta, hogy szombati napon, reggel az asszony dühösen kereste a fiút és azl mondta: Józanul, tervszerűen gyilkolt Pusztai — mondja az ügyészTompa Gyula dr. ügyészségi elnök vádbeszédében kiemelte, hogy a vádlott beismerte a bűncselekményt, sőt még ujabb bűncselekményt is magára vállalt, amit, ha elfogadna, akkor vérfertőzés miatt lehelne vádat ellene, azonban ezt a vallomást nem hiszi el. A bűncselekmény elkövetésénél a szándékos emberölés tényáliadéka forog fenn. Az nem áll, e.mivel a vádlóit védekezik, hogy t. i. ő nem akart eleget lenni az elhunyt szerelmi kívánságainak, mert a tanuk vallomáséból kitűnik, hogy ez a szörnyűség nem tételezhető fel. Az ittasságot sem tudta bizonyítani a amikor a nevelőanyjával hazament, józan volt. Egyébként a józanságot a cselekményből is meg lehet állapítani, mert tervszerűen ágyba fektette a hullát a vádlotl, amikor odakint a kutya ugatni kezdett. Abból is kitűnik, hogy a vádlott meg akarla ölni a nevelőanyját, mert a kendőt csavarta a nyaka köré. Súlyosbító körülmény, hogy a vádlott nem átallotta sógorát megvádolni a gyilkossággal, sőt meg is indokolta azt, hogy miért követte el Szántó a bűncselekményt. — Emiatt hamis vád büntette miatt is kérem bűnösnek kimondani. — A beismerést nem tudom enyhítő körülménynek venni, mert hiszen Pusztai Imre csak a terhelő adatok súlya alatt tört meg. Az orvos8zakérlő véleményét kénytelen vagyok elfogadni, meri a korlátolt beszámilhatóság kitűnik a vádlott magatartáséból. — Szándékos emberölés büntette miatt kérem őt megfelelően megbüntetni. — A vádbeszéd elhangaása után Keppich Frigyes dr. védő szavaira kerüli sor. — A védlolt észrevette, hogy a nevelőanyja vita közben az asztalon levő lúggal megtelt pohárhoz közeledik, ekkor megragadta nyakán a kendőt és ujja beleakadt. Szakértők szerint a kendő szorosan volt megkötve és amikor a vádlóit keze beleakadt, akkor még jobban megszorult, az asszony elesett s akkor állhatott be a halál. Nem lehet a szándékosságot elfogadni. Mi oka leli volna nevelőanyját megölni, amikor az mindig megbocsájtott a vádlottnak és egyetlen jótevője volt, hiszen mindig hozzómenekült? Az elmeszakértő szerint a vádlott állandóan ivolt, degenerőlt, pszichopatikus, elmebajra hajlamos és igy nem róható fel ugy a bűne, minlha teljesen beszámítható lenne. Ennek figyelembevételével kérem az ítéletet meghozni. Vádlott a7. einök felszólítására még azt mondja: — Én önvédelemből kaptam el a kendőt. Elnök: Anyja gyenge asszony volt és maga erős ember. A vádlott elhallgat.
