Békésmegyei közlöny, 1936 (63. évfolyam) július-szeptember • 148-223. szám

1936-09-10 / 206. szám

2 BEKESMEGVEI KÖZLÖNY 1936 szeptember 10 HIRADO Az angol légi haderő egyik rajának parancsnoka a nagy hadgyakorlatok előtt a következő furcsa utasítást adta pilótáinak: — Rágjatok gumit, mialatt repültök! A pilóták meg is fogadták az utasítást 8 mindnyájan megállapították, hogy egy bizonyos magasságban az állkapcsok mozgatása jótékonyan ellensúlyozza a füleket feszítő légnyomősl.Valószinü, hogy a jövőben s rágógumi a pilóták felszereléséhez fog tartozni. Különösen sztratoszféra-repülők használják nagy haszonnal. A washingtoni Fehér Ház gondnoka Roosevelthez beterjesztett jelentésében megjegyzi, hogy 1918 óta mindössze hat tál tört össze azokból az edényekből, amelyekel az elnöki banketteken használnak. Az amerikai lapok bőséges kommentárokkal kisérik ezt a tényt és az egyik újság azt irja, hogy Amerika a házi takarékosság rekordját állította fel. Egy görög békebiró előtt két asszony követelte magának ugyanazt a gyereket. A bíró Salamon királyt akarta utánozni. Egy nagy kést hozatott és kijelentette az asszonyoknak, hogyha gyermeket kétfelé vágatta 8 egyik felét az egyiknek, másik felét a másiknak adja. Az 1936-os Salamon azonban póruljárt. A két asszony egyszerre kiáltott fel: — Ne ölje megl Inkább tartsa meg magánaki Azzal mind a kettő elszaladt 8 otthagyta a gyereket a biró nyakán, Az izzadás világrekordját egy miami ügyvéd érte el. A divatos amerikai fürdőhelyen tartották az első nemzetközi izzadóversenyt. Harmincan vettek részt rajta. Az ügyvéd, aki megnyerte a versenyt, két és egynegyed mázsa sulyu. Párisban történt. Egy fiatalember megállt az uccán, letette maga elé a bőröndjét és tréfás szónoklatba kezdett, ahogy a párisi vándorárutok szokták. Lassanként kis tömeg gyülekezett össze. A fiatalember beszélt mindenféléről, a szép időről, Mi8lin?uettről, Rooseveltről és a négusról. Az emberek már türelmetlenül várták, hogy milyen árut akar eladni. Mikor a tömeg mér elég tekintélyes lett, a fiatalember hirtelen felnyitotta a táskáját. A táska üres volt. -- Szíveskedjenek megtölteni, hölgyeim és uraim — mondta. — És megkezdte a gyűjtést. Adams és Lisa, az ismert amerikai táncospár most érkezett San Sebastianból Londonba s a következőket mesélte: „A polgárháború első napjaiban, hogy a lövöldözés zaját elfojtsák, a kaszinó zenekara parancsot kapott, hogy hangosabban játszék és csak akkor hagyja abba a játékot, ha elült a fegyverzaj ... Egy alkalommal több, mint két órahosszai kellett táncolnunk egyfolytában A terhelő tanuk egész sora vallott a hitvesgyilkos mü! ellen esgyarmaton folytatják a tárgyalást (A B. K. tudósítója jelenti.) A gyulai törvényszék Ungvári tanácsa szerdán reggel Körösladányban folytatta Kenderesi Szabó Zsigmond gyilkosségi ügyének tár gyalását. A községházán, ahol a főtárgyalás! megtartották, már reg gel nyolc órakor nagy volt az érdeklődés, a közönség jótormán teljesen elállta a folyósót. A tárgyalás megnyitása után az elnök két iratot ismertetett. Az egyikben a debreseni üzlelvezetőség közli, hogy Molnár Jenőt, K. Szabó Zsigmond sógorát, aki Biharnagybajomban állomásfőnök, mérlegelési szabálytalanságért 33 pengő pénzbüntetésre ítélték, a fegyelmi eljárás lefolytatása után, mig a berettyóujfalusi járásbíróságon Molnárt és B. Kiss Juliannát ai orgazdaság vádja alől felmentették. Az első tanú Bak Mihályné, Török Zsófi, az áldozat édesanyja. Elmondja, hogy Szabó Zsigmond nénje: Róza (Molnár Jenőné) jött hozzájuk azzal: elhozná az öccsét bemutatni. Több év lelt el, mikor a dolog komollyá vált. Az egybekelés utón lánya kijelenlelte, hogy olyan rossz helyre került, melynek Magyarországon nincs pérje. Ez első hazajövetelekor történt. Lánya több izben eljött Ladányba és panaszkodott: a férj üti-veri és zsugoriskodik. Egy itbsn Püspökladányban revolverrel kényszeritette Szabó Zsigmond a lányt, hogy maradjon ott. — Mikor ezután hazajött, kérdeztem tőle: miért maradtál ott? Est a választ kaptam: — Azzal fenyegetett, agyonlő, ha nem maradok ott, legalább itt lőjön agyon, Püspökladányban a temetésre sem jön el senki. — Zsi^a ezeretle a lányát? Bak Mihályné hosszas gondolkodás után felel: — Hát én azt nem tudom. — Hogy történt, amikor az ura kilőtt? — Egy este Zsiga be akart jönni, zörgetett az ajtón, ablakon, követelte, hogy eresszük be. mert különben betöíi. Ekkor az uram előbb a menyeseire, azután a nyitott ablakon, amelyen keresztül Gizella előzőleg kimászott és a szövetkezedbe szökö't, felfelé lőtt, de nem Zsigára. Minden további nélkül kétszer... A kérdéses nap történetéről, február 9-ről, beszél ezután Bak Mihályné. Szabó minden szobát végignézett, kereste feleségét, de hasztalan. Ahogy beszélgettek, kopogtattak a kapun, Szabó ment oda. Bak Gizella lépett be, meg is ijedt, vissza akerl szaladni, de férje vi8a*a rántotta, azzal: nem bántja. 0 kinyi o!ta az ablakot és leste, nem jön-e valaki, hogy behívja, mert félt Szabótól. Lánya a szobában a kemence mellett álldogált, ő ott ült, majd Szabó fel kézzel lányát az ajtófélfához nyomta 8 minden további nélkül kétszer rálőlt. A leány védekezett: „Ne bánts Zsiga, az Isten áldjon meg." Amikor kéíszer eUüIt a revolver, ő kiszaladt, köbben hallatszott a revolverlövés harmadszor is. Átment Bögréékhez és ott vi zes ruhával borogaiték. Nekik el mondta, mi törlént. Láng szavazó biró kérdésére elmondja ezután Bak Mihályné, hogy nem vonta felelősségre egyszer sem vejét a rossz bánásmód miatt. — Lányom — mondolta vallomása lovábbi során — meg ölése előtti pénteken panaszkodott: ha elválunk, akkor is megöl engem, mert tudok erról, hogy Biharnagybajomból mint orgazda vitte a búzát. Pedig nem árulnám el, csak hagyna engem . . . — Itt a beretlyóujfaluii járásbíróság irata, melyben nem szerepel Zsiga neve. — Én nem tudom . . . — Miért tette Zsiga ezt a lányával? — Nem tudom. Az uram mondta, hogy nekünk nem kell asszonytartás, váljanak el, ennyit mondhatok. K. Szabó Ziigmond megcáfolja Bak Mihályné vallomásét. Anyósa kiment a szobából, miközben ők beszélgettek, a konyhába távozott. A bíróság elrendelte az esküt, a védő semmisségi panasz! jelentett be ea ellen. Ahogy a gyilkos* ségot felfedezték Tóth Józeef községi rendőr a következő tanu. A moziba ment, miközben az asszonyoktól hallotta, hogy Bak Gizit az ura agyonlőtte. A ház előtt már sokon voltak. Nem ludték, él-e Szabó Zsigmond, de amikor bevilágítottak az ablakon, betette a spalettát, ebből megtudták, hogy Szabó nem halt meg Mikor bementek, az ajtó beIöré8a után, felfedezték, hogy Bak Gizi a földön feküdt holtan, Szabó pedig az ágyon feküdt hanyatt. Nyaka el volt vágva, lábánál ott volt a revolver és a kés. A vér még nem volt megaludva rajta. ő is ott volt, amikor Bakné az eset után a csendőröknek elmondotta, mi történt. Ahogy húzta befele feleségét a szobák felé, mindjárt rá is lőtt — igy hallotta. Az orvos rögtön mondta, hogy Szabó sebe frissebb, mint Bak Gizelláé. Arra gondolt, hogy az felfeküdt az ágyra,nem rogyolt le eszméletlenül. K. Szabó Zsigmond észrevételei között elmondja, hogy előzőleg a folyosón felesége megígérte neki: hazamegy. — Akkor miért kellelt megölni? Miért témadia meg magát a felesége? Ez nem logikus — mondja az elnök. — Feleségem nem fáit tőlem, mindig mindent a fejemhez vagdosott. A biróság ezután megeskette Tóth Józsefet, majd szünetet rendelt el. Szentannat Pál dr. községi ügyvezető orvos tüdőbaj ellen kezelte még Iánykoréban Bak Gizelló', mikor javult ez egészségi á lapota, ekkor következett be a házasság. Az esetnél benn volt, az asszony vére legalább egy órás volt, mig Szabóé legfaljebb egy negyedórás, A vádlott eszméletlen volt, de a legkisebb érintésre rögtön összerezdült, lehet, hogy csak színlelte az öníudatlanságot. Bögre Imre Bak Mihályék szomszédja. Negyedóráig náluk volt az eset előtt Bak (iizella. Bakné neki elmesélte, hogy Szabó rá is lőtt. Róth Adolf cipészmester Bakékkai szemben lakik. A mult év októberében egy e3te Szabó a ház elölt bujkált, egy bokorban. Félóra múlva lövést hallottak. Bak Mihály !ő!t ki, Gui pedig másnap mesélte, hogy Szabó feszegette az ajtót. A biróság a tanút megeskette. Szeretem a férjem — mondta Bak Gizella Szarka Zsigmondné (Földes Julianna) a következő tanu. Bak Gizi egyizben hoizámenekült, mert az urával összeveszett, az ablakon ugróit ki, ugy tért be ez ő lakására. Szereti a férjét, hangoztatta Bak Gizi előtte, de az anyja nem engedi vissza. Szekeres János 17 éver», Bak Mihály cselédje. Szabó máskor nem szokta volt bezárni q kaput, mint a kérdéses alkalommal. A folyosó melletti ajtónál női jajszót hallott, amikor visszatéri a szövetkezetből (Bak Mihályért volt olt). Az előszobában vérnyomokat látott, amelyek a nagyszobába vezettek, a gazdával volt ott. Szabó Zsigmond cáfolja, hogy Horváth János a közelben állott volna, amikor Gizit beeresztette. A biróság |a védő semmiségi panasza után megesketi a tanút. A szomszéd levelet irt - vallja az apa Bak Mihály, Bak Gizella édesatyja a következő tanu. A házasság boldog nem lehetett. Lányét megverte Szabó, goromba volt vele. E^yizben mér Ladányban, az ő jelenlétében rimánkodott neki a lánya: „Azt ne tedd!" Alighanem arra gondolt, hogy ne lője agyon. Eiután elmondotta, hogyan hívták őt haza a szövetkezetből és hogyan mesélte el felesége a történteket. Vért nem látott az előszobában, csak este fedezték fel. Püspökladányból a hazamenetel után harmadnapra levelet kaptak, a szomszéd ide: Gizi kérte benne, menjenek el érte. Nem mentek, ugy gondolták, ha visszament, maradjon olt. Karácsony másodnapján hazament Gizi, azt mondta, agyon akarta lőni a férje, azért maradt ott. A biróság a védő semmisségi panasza után megeskette Bak Mihályt. Sebők Anna községi irodaliszt közel lakik Bakékhoz. Háromnegyedötkor haladt el, ott az ablak elatt borzalmas visitozás hallatszott, női hang volt. Pár pillanatnak tünt ez fel mindössze. Vallomására megesküdött. Szatmári Lajosné (Papp Ilona) ajánlotta annak idején K. Szabó Zsigmondnak, hogy vegye el Bak Gizellái. Gizi kijelentette előtte,