Békésmegyei közlöny, 1936 (63. évfolyam) július-szeptember • 148-223. szám

1936-09-04 / 202. szám

2 BEKESMEGYEI KOZLCRY 1936 szeptember 4 dultság nélkül mondja s ezzel be is fejezi vallomását. A biróság ezután ismerteti csendőrség és a vizsgálóbíró elől lett vallomást, majd a tárgyalást délután négy órára halasztotta, amikor jelentéktelen tanukat hall­gattak ki. A főtárgyalást ezután elnapolták 8 szeptember 9-én és 10 én foly­tatják Körösledányban, illetőleg Füzesgyarmaton, ahol a nagy számban megidézett tanukat hall­gatják ki, majd mindezek után kerül sor az ítélethozatalra. Fürjesi csendélet dinnyepusztitással (A B. K. tudősitója jelenti.) Széles jó kedvében vaskos tréfát vitt véghez nyolc fürjesi gazdale­gény a minap. Béhészki János, Lázár János, Fabulya János, Sző lősi Mihálv, Kruzics György, Unya­tyinszky Pál, Bohus M. Pál és Békészki Mihály álltak össze és Hursán György gazdálkodó diny­nyeföldjére mentek el, ahol a szó­rakozásnak azt a különös módját választották, hogy a dinnyéket földhöz vagdosták, de fii is vág­tak nagyon sokat, ámbár arról szó sem volt, hogy á felvőgott dinnyét valamilyen módon eladják. Amikor a pusztítást már maguk is megelégelték, iovább indultak és még sem álltak Gubányi György 56 éves fürjesi gazda 1643/3. ta­nyaszám alatti gazdálkodó föld­jéig. A szórakozás egyre fokozódó tobzódását kellemetlen esemény zavarta meg : a gazda felbukkant a láthatáron. A legényeket most mér ez sem félemiitelte meg, vak­merően Gubányinak rohantak és elkezdtek köveket dobálni felé olyan vehemenciával, hogy sze gény embernek éppen csak annyi ereje volt, amennyi az elmenekü­léshez elegendőnek bizonyult. Az egyik tanyába húzódott be és mint a» orvos megállapította, fején, arcán és testén szenvedett 20 na­pon tul gyógyuló sérüléseket. A minden ok nélkül virtuskodó legényeket a csendőrség elfogta. A kór közel kétszáz pengő. Irodaracionalizálási kiállítás Debrecenben a Déri Muzeumban (A B. K. tudósítója jelenti.) A nagy háború óta larló világgaz­dasági krízis megoldását már egy évtizede keresik a szakemberek, 8Blnos nem teljes sikerrel. A praktikus törekvések, javas­latok és megoldások közöli is mint vesetőfonal vonul végig a racio­nalizálás mozgalma, amelynek eredményei ssükségszerüen szem­beötlőbbek bármely eddig meg­valósított programnál. A racionalieálási tanok egy fő­csoportjának, a kereskedelmi ra­cionalisálásnak egyik legfontosabb ága as irodaüzem racionalizá­lása. Ennek asért van ma külö­nös jelentősége, mert a hagyomá­nyos, fejlődéstgátló és észrevét­lenül sok költséget okozó bürok­ratizmus elleni harcot szolgálja. Az irodaüzemi recionalisálás eszközeinek és módszereinek csak egyrésze látható a kiállításon, amelyet a debreceni kereskedelmi és iparkamara vezetősége aTIKÁV alkalmával a TÉBE vidéki körle­tének Debrecenben 1936. szeptem­ber 6-An tartandó kongresszusával kapcsolatban szeptember 5-től 8-ig a Déri Muieumban rendes. A kiállításon csak annyi kiál­lító jolenhetett meg, ahányat a Déri Muzeum kiállítás! terme meg­enged. A kiállítás anyaga azon­ban ugy van összeállítva, hogy a legnagyobb mammut vállalattól a legkisebb üzemig, kisiparosit, vagy kiskereskedőig, mégis mindetiki ha­szonnal tanulmányozhatja a tech­nika ciodáinak mondható, szinte emberi agyként dolgozó irodagé­pek mellett, az egyszerű, de leg­modernebb, pusztán as ésszerű­ségen alepuló, olcsó és mégis nagy teljesítőképességű raciona­lizálási eszközöket és eljáráso­kat is. Irun még a kormánycsapatoké Ujabb nyolc halottja van a spanyol polgárháborúnak (A B. K. tudősitója jelenti) A legulóbbi órák spanyol esemé­nyeiről a legellentmondóbb hirek kerültek a világsajtó utján forga­lomba. A tegnap esti lapok már Irun el­foglalásáról tudtak, mig a késő esti jelentésekből, amelyek az Irun és Behábia kö­rüli erős és elkeseredett harcok­ról szólnak, az tűnik ki, hogy a város még a kor­mánycsapatok kezén van. A felkelők heves ágyútűz alatt tartják Irunt és a város előtti nyilt harcteret állandó gépfegyverlüzzel söprik végig. A kormónyhü csa­patok dinamit bombákkal igye­keznek visszatartani a felkelők előnyomu'ó csapatait. A Havas iroda külön tudósító­jának jelentése szerint Irun váró sóban a szocialista és kommu­nista vezetők kezéből az anarchisták vettek át a hatalmat és az anarchisták intézik a város védelmének megszervezését is. A sevillai rádióállomás közli, hogy a felkelők feltartották a madridi külügymi­nisztérium gépkocsiját, amelyben egy francia kommunista ujságiró és több mós személy ült. A kocsi utasait Burgosba vitték. Két gyár kivételével megindult már a munka a textilüzemekben Mindenütt béremelést értek el a munkások — A Rokka 5 munkása ellen bűnvádi eljárás indul Végéhez közeledik a cipész sztrájk is ... (A B. K. tudósilója jelenti.) A Rokka sztrájkoló munkásai csütörtökön délelőtt döntő lépésre szánták rá magukat: az iparható séghoz fordultak és kérték a köz­vetítést. Korniss Géza dr. kullurlanács­nok vezette a tárgyalásokat, ame lyeken a Rokka rt -t Lánczy Imre igazgató és egy lisztviselő, a mun­kásokat egv küldöttség képviselte, jelen volt Bordás Árpád dr. rend­őrtanácsos is. Délelőtt 10 órekor kezdődlek a tárgyalások, s ellartotlak egészen egy óráig, amikorra az egyezség megszületett. A tárgyalások eredményéről Kor­niss Géza dr. kullurlanécsnok a következőképpen nyilatkozott: — A megbeszélés sikerült. Én­nek értelmében a nappali munká­sok 10 százalékos béremelés', az éjjeliek 20 százalékos fizetésja\i tást kapnak. A munkások panaszt emeltek a fel­ügyelők magatartására vonatkozólag. Az igazgatóság ezzel kapcsolatban olyan Ígéretet tett, hogy a felügyelőket figyelmezteti: tartsanak bizonyos határt minden­ben. Ezenkívül a megegyezés ér­telmében kijelölnek egy munkás­nőt, akinek feladata lesz a gyár igazgatósága és a munkásság kö­zött vállalni a közvetítő szerepét. A gyár igazgatójának közlése sze­rint már 200-on felül \ olt as uj munkások száma, ezeket most el­bocsájlják és visszaveszik a 400 sztráj­koló alkalmazottat, négy vezetőjük kivételével. A munka péntek reggel kezdődik, fokozatosan indul meg. — Tudomósunk szerint a sztráj­kólók azt is követelték, hogy a gyár ezentúl csak szervezett mun­kásokat vegyen fel. Mi történt ez­zel a kivénsőggal? — kérdeztük. — Erről most egvéltalán nem volt szó — felelte Korniss Géza dr. tanácsnok s ezzel be is fejezte nyilatkozatát. Az iparhatóság előtt folyó tár­gyalásokat a munkások érdek­lődéssel kisérték s a déli órák­ban nagy tömegben sétálta k a lá­nyok föl és alá a Szent Istv án té­ren. Amikor a tárgyalófelek elhagy­ták az iparhatóság helyiségét, szembetalálkoztak Ju­hász István szakszerve­zeti titkárral. aki éppen akkor érkezeti meg Bu­dapestről, hogy résztvegyen a dél­utánra tervezett gyűlésen. A munkások vezetői köeölték vele, hogy az egyezséget időköz­ben megkötötték, mire Juhász azt kérdezte: — Hogyan, a mi megkérdezé­sünk és jelenlétünk nélkül?! Éppen akkor ért a csoporthoz Bordás Árpád dr. rendőrtanácsos, cki intézkedett, hogy Juhász Istvánt sztrájkraizHatésért vigyék be a rend­őrségre. Ez meg is történt s a rendőrtanácsos még a délelőtti hivata'os óra alatt határozatot ho­zott, melynek értelmében Juhász István kitiltotta Békéscsabáról. Ju­hász a délutáni gyorsvonattal el is utezolt. A Rokka sztrájkoló munkásaival más i* történt: A rendőrség a BTK 177. §-a alapján bűnvádi eljárást indit közülük öt: Tarján Sándor, Farkasínszky Mőria, Piti Péterné, Kristóf Andrásné és Rohoska Ilona ellen, mert adatok merültek fel arra vonatkozólag, hogy a munkát fel­venni akaró szlrájkolókat fenyege­tésekkel kényszeritelték mós elha­tározásra. A Huberlus gyár alkalmazottai is megmozdultak. Küldöttségileg j elentkeztek az igazgatóságnál s 25% bérjavitást kértek, amit meg is kaptak, minden sztrájk nélkül. A cipésifronton is mutatkoznak végre eredmények. Francziszczy Lajos dr. elnökletével ismét együtt ültek tegnep délután a békéltetők és a vásári, raktári cipőkre vonat­kozólag megállapodtak : 50%-os béremelést kapnak a munkások a lakk és antilop cipőknél, 30%-osat a bőrcipőknél. Ezt az egyezséget a munkások magukévá tették. Mayerhoffer József külön tárgyalt az este munkásaival s eredmé­nyesen össze is egyeztették a kí­vánságokat, ugy hogy a sztrájkotok ma reggel felveszik a munkát. A szabók is egyezkedtek, de... Bár tulajdonképpen már túlha­ladott álláspont, a tárgyilagosság kedvéért iimertetjük a Mayerhof­fer-cipőüzem munkásainak pana­szát. Közölték velünk, hogy Ma­yerhoffer Józsefnek ez a nyilat­kozata, emelyben kijelentelte, hogy a munkások az ötven százalékot megkep'ék, de még többet kér­nek, nem felel meg a tényeknek. Az AdJer-cipőüeemben is befe­jezéshez közeledik a sztrájk. A munkások ma délelőtt közlik ál­láspontjukat B ezen az alapon va­lószínűleg megtörténik az egyez­ség. A csizmadiáknál már csak volt sztrájk, ott tegnap óla 50 száza­lékos béremeléssel 20-an dolgoz­nak. A békéltető bizottság a cipészek ügyében egyébként ma este még egy ülést tart, hogy az egyezség­ről felvegyék a jegyzőkönyvet. Este az ipartestüle'ben a szabók gyűléseztek. Három órás vita utón és megállapodtak a sztrájkolók munkaadók abban, hogy az önálló munkások 40 fillér helyett ezentúl 53 fillér órabért kapnak, mig a gyengébbek 22—28—42 fil­léres órabérekben egyeztek meg. A munkaadók kérték még, hogy azokat a ruhákat, amelyeket ed­dig felvállaltak, a régi órabérek szerint készítsék el a munkások. Ezek azonban azzal feleltek, hogy igy a béremelés három hétig is elhúzódhat, amibe a maguk ré­széről nem mehetnek bele s leg­feljebb annyiban tesznek eleget a kívánságnak, hogy még a héten hajlandók a régi órabérek mellett dolgozni' E tekintetben nincs meg­állapodás 8 lehet, hogy emiatt fel­borul majd az egyezség, mert a hangulat eléggé feszült volt.

Next

/
Oldalképek
Tartalom