Békésmegyei közlöny, 1936 (63. évfolyam) július-szeptember • 148-223. szám
1936-07-07 / 153. szám
4 BEKESMCQVEI KÖZLÖNY 1936 julius la Salgótarjáni napok A Fáy Andrt.8 cserkészek táborából Szerdán este pontosan il órakor indultunk. A vonal — amenynyire láttuk — gyönyörű, előttünk eddig ismeretlen tájak felé robogott. Szolnokon éjszakáztunk, azaz három órát vértünk a Hatvan felé induló vonatra. A váróterem hirtelen a legkényelmesebb ágyasházzá alakult s a padok nemsokára 50 km-es sebességgel alvó fiukat ringattak. A tovébbindulásnál rettenetesen álmos „pofák" kászálódtak fel. Beszálláshoz lót tunk, amikor eszrevettük, hogy csapatunk „négere" hátizsák nélkül csak féiig ébren sétál a vonat felé. Rögtön szóltunk neki, de nem lehetett bele lelket verni, olyan álmos volt. Végre az egyik fiu elkiáltotta ménét, hogy: Békéscsaba I Azonnal felébredt, ezt még ő is lehetetlennek tartotta s ezután kegyeskedett hétizsákját felvéve felszállni a vonatra. * Már Hatvanon is tul voltunk. A ragyogó idő kicsalta a fiukat az ablakhoz. Szinte hosszú libasori alkottak a fejek. Egyszerre csak az elülső fiu elővette töltött kulacsát és kihasználva a szelet, a libasorra zuditotta a vizet. Pillanat alatt eltűntek a fejek, de bizony mindenki csöpögött. Az ismeretlen lettes ellen egyéni akciót indított csapatunk „zergéje", azonban pontosan menetirányban öntötte a vizet, amit a szél ismételten visszavert, igy ezután „zergefi" másod szor is csuromvizes lett. Természetesen a hangulat ilyen körülmények közt pompás volt egész uton. * Salgótarjánba délelőtt 10 órakor érkeztünk meg s bevonultunk szálláshelyünkre, a salgói vasgyár turista szállójába. Tisztálkodás után a mélyen tisztelt „kozma ur" jelenléte nélkül fogyasztottuk első ebédünket. Ebéd után a salgói vasgyórat látogattuk meg. A gyár hatalmas területen fekszik. A gazdasági életben használatos tárgyakat, fél cm-től félméteres szegekig, a legkülönbözőbb vastagságú drótokat és sok igen nélkülözhetetlen ipercikket állit elő. A hajtóerő itt főleg generálorgáz, villamosság és gőz. A fiuknak a hatalmas műhelyek közül legjobban az öntöde tetszett, ahol a vas izzó, lávaszerü alakban kerül ki az olvasztókbóla formákba. A gyár nagysága mellett bizonyít, hogy megtekintése az egész délutónt igénybevette. * Péntek reggel a fogaskerekű a mintegy 350 méter magasan fekvő szénbányához vitt bennünket. Engedélykérés ulán elindultunk a föld középpontja felé. A tárnák egész során mentünk keresztül. Többnyire igen nagy volt a sár és a viz állott, némely helyen olyan alacsonyak voltak a tárnák, hogy a fiuk egymás után ütötték fejüket a tárnák tetejébe. S mivel majdnem mindnyájan magasak vagyunk, rendeztünk egy fejbeütő stafétél, elkezdte a hátsó 8 ugy haladt az „ügy" előre, azután fordítva Hango3 volt a tárna a fejbeütések ütőn el-ei röppenő jajszótól... Fél órai lent tartózkodás után olyen örömmel üdvözöltük a napot és a természetet, mintha először élveztük volna a friss levegő megbecsülhetetlen „zamatját". Ezután felkapaszkodtunk a somlyói várromhoz és ott fogyasztottuk el „jól megérdemelt" ebédünket. Négy órakor a fogaskerekű szállított bennünket állomáshelyünkre. Eddigi tapasztalatunk: Salgótarjánt egész nyugodtan tekinthetjük Budapest után csonka hazánk egyik legnagyobb ipari centruménak. Gábor Endre Malomtulajdonosok gyűlése Csabán (A B. K. tudósítója jelenti.) Vasárnap délután 2 órai kezdet tel Békéscsabán, az ipartestület székházának nagytermében értekezletet tartott az Országos Ma lomszövetség békési, aradmegyei és biharmesrvei csoportja. Az értekezleten Gécs László elnök üdvözölte megnyitójában a megje lenteket, egyben afeletti örömét fejezte ki. hogy az értekezleten lóthalja Karácsony Jenő dr.-t, a Malomszövetség főtitkárát és ügyészét. Egyik fontos pontja volt a tárgysorozatnak az őrlési százalék megállapítása, amelyet egyöntetűen 12 százalékban állapított meg az értekezlet. Foglalkoztak a felszámolás alatt álló gyulai Reisnermalom kibéreltelésének ügyével és tiltakozásukat fejezték ki azzal szemben, hogy a felszámolás alatt álló malmot a Pénzintézeti Központ bérelje ki és helyezze üzembe. Elhatározták, hogy távirati uton megkeresést intéznek az iparügyi és pénzügyi miniszterhez és kifejezik tiltakozásukat a malomnak ilyenformán való bérbeadása ellen. A továbbiakban hosszan vitatták a malmok ellenőrzésének megszigorításáról szóló rendeletet. A rendelettel kapcsolatban Kovács Mihélv békéscsabai malomtulajdonos hosszabb beszédében meggyőző erővel mutatott ró a rendelet káros voltára és afeletti aggodalmát fejezte ki, hogy az el lenőrzés megszigorításával csökkenni fog a liszt fogyasztása belföldön, holott az idei termés a fogyasztás fokozását leszi szükségessé. Kérte, hogy a buzeőrlést és a lisztfogyasztást tegyék szabaddó és mentesítsék minden adótehertől. Végül inditvőnyozta, hogy az értekezlet ez ügyben keresse meg az országos elnökséget, hogy az minden erejével hasson oda, hogy a jelenlegi állapot megszűnjék. Az értekezlet általános tetszéssel fogadta Kovács Milióly beszédét, majd több ügy letárgyalása után elhatározták, hogy kérik az országos elnökség támogatását. Az értekezlet délután öt órakor ért véget. Erzsébeffyeítji auíarkia Az auíarkia az egyik embernek tetszik, a másiknak nem. Vagy talán inkább az a helyzet, hogy mindenkinek tetszik, amig csak ugy kell értelmezni : a behozatal pedig ezentúl nulla, viszont, amikor a kivilél mértéke hasonló számot kap, ez már nem annyira lelkesítő. A tétel lovőbbi részét, ugy lőtszik, elfelejtették — Erzsébeihelyen. Akármilyen furcsán is hangzik Békéscsaba egyik városrészéről beszélünk most, amelyben olyannyira él az önellátás gondolata, hogy nemcsak az árucikkeket, amikre az auíarkia általában vonatkozik, akarják megrendszabályozni, hanem az embereket is. Szegény, mit sem sejtő, bolondos szivü fiatalember I Ott sétálsz a kislánnyal az Andrássyuton, egyre jobban közeledtek a vasút felé, de nem törődsz ezzel, hiBzen ugy használod fel estéidet, ahogy neked tetszik. Már ott vagytok a nagy bérpaloták előtt, amikor a kislány hirtelen balra fordul. Erzsébethely — villan fel agyadban és mostmár lemondva gondolsz arra, hogy tizenegy óra előtt ágyadba kerülhetsz. Ebben a pillanatban azonban szépen-kedvesen mosolyog feléd a kislány 8 máris ugy érzed : nem történt semmi s főleg (ha történt is): érdemes. Átmentek a vasúti hidon, az idő remek, a hold vidáman tekint rátok, a kislány jó pofa B te boldogan gondolsz valami romantikusai. Mégis szép az élet — véled, de kimondani nem mered, mert a mai lányok, az erzsébethelyiek éppúgy, mint a többiek, jól tudod, irtóznak mindén érzelgősséglől. Csak jókedvűen és gondtalanul mosolyogsz tehát és nem sejted, hogy hátad mögött ott leselkedik sötéten, megbújva, gyáván a végzet : három-négy marcona ifjú, kezükben bottal s esetleg jókora bicskával is. Eszedbe sem juthat, mit akarnak, nem is vetted talán észre őket — utóvégre Csaba nagy város 8 tiz órakor még sokan játhatnak az uccán, nem igaz ? Visz azafelé is ott állnak, — érdekes, de nem fontos, tiz lépés után már el is felejted. Másnap, amikor „egészen véletlenül" ismét találkoztál a kislánynyal, egészen véletlenül nem vetted észre őket. Ne félj, ők annál jobban megfigyeltek téged. Azt is tudják már, hogy szólítod a kislányt. Harmadszor is hü maradsz a programhoz : találkozol vele, hazakíséred, boldog vagy egészen szabályosan 8 egészen szabályosan ott leselkednek a második uccasaroknál ők is. (Viselkedés mint fent : hanyagolod őket.) No várjál. A negyedik nap már nem ilyen egyszerű. Pedig éppenugy kezdődött, mint az eddigiek, sőt a hazakisérést ezúttal meghatóan kedves búcsújelenet fejezte be. Ezúttal először Ám, ezúttal először mőa is történt. (Részedről nyugodtan elmaradhatott volna.) Amikor ahhoz a bizonyos sarokhoz értél, a fejeden hirtelen tompa ütést éreztél. Azután nagy gyorsasággal — közben időd sem volt elájulni — másodikat és harmadikat. Ennyi elégnek mutatko zott ahhoz, hogy kicsit leülj, sőt lefeküdj, ha mindjárt az anyaföldre is, kipihenni a „fáiadalmakat." No de sebaj 1 Azt mondják, ebcsont beforr s a te fejed végeredményben be sem tört. Csak egy-két daganathoz jutottál. Ingyen és bérmentve. Azaz hogy mégsem egészen. A harmadik ütésnél még hallhattad: „Fogsz te itten jaminai leónyt kísérgetni?!" Ez volt a vészt utólagosan bejósló zord kérdés, mely nem vért feleletre. Az, kinek ajkát e röpke szó elhagyá, abban a pillanatban el is tünt az éjszakában. S ott maradtál árván, egyedül. Ültéi a földön és szidtad, a poklok fenekére kivőntad azt, aki kitalálta e szót: Jamina. Aztán nagy mérgesen hazamentél. • Az eset nem is volt olyan veszélyes. Mert azt a kis fejbeverést még mindig könnyebben el lehetett viselni, mint a másik „kollega" kellemetlen kalandját, ő is kísérgetett, kísérgetett s a végén — bicskát szúrlak a hátába. De csak egyszer. A második szúrás előtt a merénylő véletlenül az „áldozat" arcába nézett s csalódottan igy szólt: „Ejnye, maga erzsébethelyil..." Mondta, zsebretette a bicskát 8 mintha mi sem történt volna, eltóvozott. Hát igy vigyáznak az erzsébethelyi legények a gyengébb nemre. Konokul és elszántan, mindenre készen. A bevitelt teljesen ki akarják küszöbölni s meg akarják valósítani az emberautarkiát fölöttébb eredeti eszközökkel: bicskával és doronggal. Szabadalmaztatni kell ezt az eljárást, amig nem késő. Ha móshol nem, a sóhivatalban... («. i.) Aláirtak Londonban a magyar hitelegyezményt (A B. K. tudósítója jelenti.) Londonban parafálták a magyar hitelrögzitő megállapodást, amely 1937. julius 15-ig érvényes. Az MTI értesülése szerint az uj megállapodás főleg a kamatfizetésnek és a kötelező tőkevisszafizetésnek mérvét, valamint a julius 15-én lejáró Stillhalte-megállapodást fog? lalja magában. Sok atlétát akar kiküldeni a MASz az olimpiára (A B. K. tudósítója jelenti.) A MASz a berlini olimpiai játékokra a következő atléták kiküldését javasolta : 100 méter : Sir, Gyenes, Gerő; 200 méter : Gyenes, Sir, Minai; 4x100 méteres staféta : Gyenes. Sir, Gerő, Kovács, Paizs, Minai, Nagy és Forgács közül öt futó kiküldetését; 400 méter : Vadas, Zsitvai, Ribényi; 4x400 méter: Zsitvai, Vadas, Kovács, Ribényi, Temesvári; 800 méter: Szabó, Temesvári, Vadas ; 1500 méter : Iglói, Szabó ; 5000 méter: Simon, Kelen; 10.000 méter: Kelen; 3000 méter akadály : Szilőgyi; 4000 méter gát: Kovőcs ; magasugrás i Somló; rudugrásBácsalmássy, Zsuffke, Csényi; gerely vetés: Várszegi ; diszkosz: Madarász, Donogőn ; sulydobás : Horvőth, Darányi ; dekatlon: Bácsalmássy és Csányi.