Békésmegyei közlöny, 1936 (63. évfolyam) július-szeptember • 148-223. szám

1936-08-22 / 192. szám

1936 augusztus 22 BEKESMEGYEI KÖZLÖNY Újfajta gazda-bajok A marhahizlalás ujabb nehézségei (MÁSODIK KÖZLEMÉNY; (A B. K. tudósítója jelenti.) Lapunk e hó 18 iki szómóban közöltük Lékay Lingauer Albin első cikkét erről az érdekes témáról. A cikk nyomán mutatkozó érdeklődésnek teszünk eleget, amikor most közöljük annak folytatásót is. „Amig a Németország felé irányuló gőböly-export terén olyan volt a kontingens-kulcs, hogy 60 százalékot kaptak közvetlenül a hizlaló gazdák, 25 százalékot a kereskedők és 15 százalékot az export-kereskedelemre berendezkedő szövetkezetek: addig — a gazdainformátorok szerint — a gazdaközönség ennek a rendszernek esek hasznát látta. Mert a nagyobb hizlaló közvetlenül is hozzájuthatott az export-engedélyhez, a kisebb hizlalók áruiért pedig versenyeztek a kereskedők. Egymás közt is, de meg a szövetkezetekkel is. Mióta azonban a kereskedők nem kapnak export engedélyt, a szövetkezeti export versenytársak nélkül maradt és igy a hizlaló kisebb gazdaságok azóla ki vannak szolgáltatva a szövetkezeli bevásárlók kényekedvének. Ezeket a gazda információkat ellenőrizendő, bezzéltem e téma íelői néhány ismert, régi marhakereskedő céggel. Ezek fenntartás nélkül szintén elismerték, hogy amig ez az első kontingens kulcs volt érvényben, addig a kereskedőknek sem lehetett okuk panaszra. Készségesen elismerik, hogy a Külkereskedelmi Hivatal nem pártoskodott és nem protekció szerint osztogatta az engedélyeket. A kereskedők egymásközti versenye tehát vigan verte föl a gőböly-árakat. Mindkettőjüket — a kererk?dőt is, a kishizlalót is — bombaként érte tehát ezelőtt három hónappal az első kontingens rendeletnek olvatén megfelelése, hogy megszűnik a kereskedők eddigi kiviteli kontingense és azt is a szövetkezetek kapják meg. Ez a rendeletkiegéBzités egy tollvonással lesöpörte az összes bedolgozott, jól bevezetett marhakereskedő cégeket a Németország felé irányuló marha-export porondjáról. Versenytárs nélkül, egyedüli vevőként maradt a piacon az exportüzletre berendezkedő szövetkezel. Egyedüli vevője, tehát szinte diktátora a prima gőbölyök piacának. Attól vesz, akitől akar — és akkor, amikor akar. Nem kell tartania, hogy az árut a konkurrencia elvásárolja az orra elől. De attól sem, hogy a konkurrencia nagyobb árat kínál a hizlalónak, mint a szövetkezet. Oly nagyméretű előny és kiváltság ez, hogy úgyszólván egyértelmű a monopóliummal. Amiből a hizlalásnak sokkal hamarabb és sokkal könnyebben származhatik kára, mint haszna. A kishizlaló nem tud védekezni, Mert kaphat ugyan export engedélyt a gazda kontingensből, — de csak minimális tiz darabra. Es hát hol az a kisgazda, amelyik tiz darabot tudna hizlalni ? Eddigelé az volt a gyakorlat, hogy egyfalubeii 3—4 kishizlaló összeállt és közösen próbálkozott meg a tiz prima gőböly előállításával és együtt exportálásával. Est azonban két körülmény nehezíti meg. Az egyik ar, hogy Németország felé irányuló minden tiz darabos szállítmány vagy csak is ugyanabból az istállóból származhalik, — vagy pedig három közvetlenül szomszédos és határos község hizlalóinak produktuma lehet. Már most, ha a három négy összeállott kishizlalónak a tiz gőbölye közül csak egyetlen-egy is nem üti meg a németországi mértéket, akkor már megbukott a közös vállalkozás. Egy pillanatig se vádolhatjuk a kiváltságos szövetkezeteket azzal, hogy ilyenkor talán, visszaélve a hizlalók szorult helyzetévé, kegyetlenül lefelé nyomnák a príma német-áru egységárait. E'lenben lefelé nyomja azokat maga a szorultság. Kidobott pénz a gazdára nézve minden peneő, amibe a mór export érett gőböly továbbtartása kerül. HoRy tehát eze>k a felesleges és soha meg nem térülő több kiadások sokáig ne tart hassanak, maga a megszorult kishizlaló kénytelen rontani az árakat. Magától ajánlja olcsóbban a gőbölyt, csakhogy elvigyék tőle. Emiileitek a panaszkodó kishulalók eseteket, ehol ilyen okok miatt az egész falu prima gőbölyeit kilónként 66 fillérért adták el. Vagyis pl. egy 900 kilós ökröt 594 pengőért. A Szövetkezet kapott érte Németországban kilónként 92 fillért, illetve (a sufyveazteség, a szállítás és BZ egyéb költségek leszámításával) tisztán 86 fillért. Azez kb. 774 pangót. Keresett tehát darabonként kb. 180 pengő*. Amig kiskereskedőknek adhatnák el a kishizlalók a német áru

f, addie biz!o»an kapott a hizlaló egy 900 kilós ökörért ab istálló 82 fillért. Vagyis 738 penaő', — azaz kb. 140 pengővel többe', mtnt amennyiért a monopóliumos szövetkezeteknél eladta. M^r pedig egy d*rab gőbö'yriél 140 pengő árkü'önbség nsgyszől Voltak esetek, mikor a szövetkezetek bevásárlója azt mondta a falusi kishizlalónak : — Efogadom a marháidat értékesítésre. Fizetni fogsz három és fél szőzalék províziót és egy szőzalék kezelési költséget, — de a rizikó a tiéd. Már mos', ha az ekként bizományi uton értékesite't 900 kilós marháért Németországból a szövetkezet hazahv»zott, 774 pengőt, akkor levont ennek árából provízióként kb. 35 pengőt. Ami elég busás kereset ott, ahol a bizományos se pénzt nem fektetett az üzletbe, sem podig a kockázatot nem viselte. Informálódtunk, hogy bizományi eladásnál korábban mik szoktak lenni a proviziótételek ? Azt a választ kaptuk, hogy a marhakereskedelem szokványai szerint a pesti, b^csi, milánói marhabizományosok másfél százalékot szoktak kérni a bizományban eladott állatok árából. Ami bizony naery differencia. És megint csak a hizlaló gazda zsebét terheli. Még furc»ább fényt vet a Né metorazág felé irányuló marhaexport mostani őllapotára ez a megállapítás, hogy tavaly, amikor még hat fillérrel kevesebbet fizetett Németország a magyar gőböly kilójáért: akkor a Külkereskedelmi Hi vatal 80 fillért fizetett ki a kereskedőnek a Németországba exoortált áru minden kilójáért. Akkoriban a kereskedő adott a hizlalónak az ökörért 72-76 fillért. Ma pedig, amikor Németország már 86 fillért fizet, a gazda csak 70 fillért kap a szövetkezeti bevásárlótól árujáért. Jelent ez a monopóliumos szövetkezetek számára kilónként kb. 16 fillér hasznot. Ellenben mig a kereskedők is exporlá

!hattak és amig ennek következtében a kishizlaló gőbölyeiért versenyezhettek : a kereskedők megelégedtek 2—3 filléres haszonnal. (A 4 filléres hassnot már fényes üzletnek tekintették.) Kinek a zsebétől vonodik hát el a szövetkezeti exportüzletnek er. az abnormális nagy haszna ? A német vevőétől nem. Mert az 86 filléres árat fizet mindenfajta exDoriőrnek egyaránt. Ha tehát a hizlaló a monopóliumos szövetkezetektől most csak 70 fillért kap a régebbi 80 fillér helyeit: kétségtelen, hogy ennek a monopóliumos exportnak az árát nem a vevő és nem a közvetítő, hanem a hizlaló adja meu." HIREK Az idő Ti budapesti meteorológiai intézet esti prognózisa Átmenetileg csendesebb id5, éjjel sok helyen köd, délelőtt a keleti megyékben kevés lelhS. A Dun&tul nyugati réazein njbSl felhSsödés és tSbb helyen esS. Délután mérsékelt délnyugati síéi, több helyen ziporesS és zivatar, a h5mérséket alig változik. Ft békéscsabai meteofolofliai megflayelőállomásesti jelentése 1936 augusztus 21-én Hőmérséklet este 9-kor +18 8 C° Hőminimum +18.3 C° Hőmaximum +29 1 C° Napi átlag +22 0 Co A föld felszínén +9.1 2 Co Légnyomás 763 9 DIDI Caapadék 0.2 DIID Talajhőrrérséklet (5 cm) +23 8 C° Ezen a héten a Badics és Radó gyógyszertárak tartanak éjjeli szolgálatot. — Az OTI Szent István napi ^yaralt&tása. Az OTI békéscsabai kirendeltsége Szenl Istvőn napján 120 fiatalkorú leánytagját egész r.ap az Árpád fürdőben üdültette. A résztvevék mindegyike a strandfürdőbe vonuláskor, útközben a hősök emlékmüvének talpazatára virágot helyezett. A kegyeletes aktust a közönség megilletődéssel szemlélte. Az üdültetés egyébként pompásan sikerült. — Fejéhez vágta a borospoharat. Seres Gergely 40 éves Feleőköröasor 41. szám alatti és Tomka Pál Honvéd-ucca 5. szám alatti lakosok csütörtök délután együtt iddogáltak az egyik korcsmában. Közben valamin összevesztek, amire Tomka Pál Seres fejéhez vágta poharát. Seres sérülését a mentők kötözték be. Az eljárás megindult. Megnyitottam az 1 cukrászdát a Munkácsy-uccában, a Frenkelbankház mellett, ahol faludy György cukrászmester közismerte^ kitünö cukrásztermékeit árusítom. Ifj. Lizsáky László — Erői, vérbő, kövér emberek igyanak naponként, reggel éhgyomorra egv kis pohár természetes „Ferenc József" keBerüvizet, mert ez rendes gyomor- és bélmüködést biztosit, számottevően előmozdítja az emésztést és kitűnően szabályoiza a vérkeringést. — B>

: késvérmegye a budavőri ünnepségen. Budavár viszszafoglaláíának ünnepségén Békésvármegye is küldöttséggel képviselteti magái, amelyet az alispán vezet. — Arendkivüliközgyűlés tárgysorozata. Békéscsaba képviselőtestülete augusztus 28-án, pénteken délután 3 órakor a városháza tanácstermében rendkívüli közgyűlést tart. a következő tárgysorozattal : A baromfikeltelő állomás és az Iskola ucca kisajátításának költségeire fedezet megjelölése. Belügyminiszteri leirat az 1936. évi költségvetés jóváhagyása ügyében. ÁzV ik kerületi második óvoda helyiség-bérlete. A III ik kerületi ó/oda részbeni átalakítása. Tanulmányi segély iránti kérelmek. A Fürdő Rt. költségvetési hiánvának folyósítása. A közkórház 1937 évi költségvetése. A háztartás, vilIamosmü, fürdő rt., valamint a különálló alapok 1937. évi költségvetési előirányzata. A kornyék Orosháza. Huszonöt pontból álló tárgysorozatot tárgyal Orosháza képviselőtestületé. Pusztaföldvár. Egy hatalmas stréfkocsi halálra gázolta Györki Pálné 78 éves öregasszonyt. Az eljárás megindult. Tétkomlés. Szent István napján hat tótkomlóíi sokgyermekes családanyát tüntettek ki. Békés. A békési áramszolgáltatás va sárnap reggel öt órától délután két óráig szünetel. Gyula. A Damjanich-ucaában ledöléssel fenyeget egy ház tűzfala, ugy hogy a lakóknak ki kellett költözködniök. — A Szabolcs-uccai tüzeset. Legwtóbci számunkban a Szabolcsuccai tűzesettel kapcsolatban megemlékeztünk arról, hogy Kohn Sándor italmérő jelentette a tűzoltósálinak a ház kigyu'Iadáaát telefonon és „a központ is nehezen jelentkezett". A B. K. munkatársa szerda éjjel kint járt a helyszínen és a szolgálatos detektivvel egyidejűleg irta fel a jelentkező Kohn Sándor adatait, valamint elbeszélését. Most a telefonközpontban szolgálatos Gneth Gizella közli velünk, hogy elsőnek Garamvölgyi István postai vonalfelvigyázó jelentkezett, aki a szomszéd házban lakik és aki saját hordozható készüléke segítségével a selyemgubógyőr vonaléba bekapcsolódva értesitettefa történtekről a tűzoltóságot, Garamvölgyi Istvánnal is beszéllünk, aki közölte velünk, hogy Gneth Gizella azonnal kapcsolt, a központot ilyenformán semmiféle mulasztás nem terheli.