Békésmegyei közlöny, 1936 (63. évfolyam) július-szeptember • 148-223. szám

1936-08-18 / 188. szám

2 BEKESMEGYE1 KÖZLÖNY 1936 augusztus 19 | Férfiruh át vásároljunk tfáradinál!! | híradó A horogkeresztes Dsutscher Volkswirt szerint a részvénytulaj­donosoknak óvakodniok kell el­fogadni az elméletet, amely sze­rint a vállalkozások érinthetetlen joga, hogy nyereségük és tartalék­juk felett belátásuk szerint rendel­kezzenek. Sok részvénytársaság osztalékpolitikája mutatja, hogy tisztában is vannak azzal a tény­nyel, hogy jövedelmezőségüket az állami erőbevetésnek köszönhetik kizárólag, hogy tehát nincs joguk a közpénzekből eredő nyereség legnagyobb részét a részvénye­seknek juttatni... Az lnternationales Aerzle-Bul­letin a hövetkező példát hozza fel a németországi bérlevonásokra: Egy drezdai ápolónő béréből, aki tizennégy év óta áll szolgálatban, hivatalos kimutatás szerint a kö­vetkező összegeket vonják le : (A bér 57 márka és lakás) , Marka Betegségi és balesetbiztosítás 3.75 Munkanélküli biztosítás 3.71 Adók 4 56 Téli segély 1.71 Hindenburg-adomány 1.14 Hozzáiárulás a politikai szer­vezéshez 2 50 Kötelező hirlapelőfizetés 050 Hozzájárulás a munkaszervez kedéahez 1.— Hozzájárulás a légi védelem­hez 129 Az összes levonás 20 márka és 16 pfeniig. Marad az 57-ből i 36.84 márka. Angol orvosi körökben az utóbbi időben élénk vita folyt akörül, hogy a XX. szőzad embere miért kopaszabb, mint elődei. Egyesek szerint korunk kopaszságának a kemény kalap az oka, mert a fej­bőrt összeszorítja ugy, hogy a haj­hagymák nem tudnak kellőképpen táplálkozni. D^. John Kinnear edin­burgi orvoB a Lancet legújabb számában megcáfolja ezt az el­méletet és kijelenti, hogy a ke­mény kalaptól még senkinek a haja sem hullott ki. Ebből a cikk­ből egyébként megtudjuk a ko­paszság hivatalos orvosi nevét, mely a következőképpen hangzik: alopecia sebonhoelca. Súlyos zavargások törtek ki a japán Nagasimai állami leprate­lepen. Nyolcvan leprás megtámad­ta a telep tisztviselőit, mert nem teljesítették a leprások munkabér követeléseit. A római rendőrség olyan betö­rőket keres, akik ugylótszik nem ismerik századunk gazdasági éle­tének alapját, az értékpapírt. Be­törtek Carlo Betti olasz milliomos lakására és feltörték a kasszáját. Elvittek körülbelül 80.000 líra kész­pénzt. A kasszában ezenkívül 800.000 lira értékű értékpapír volt. Ezt is magukkal vitték, de ugy látszik nem tudták, hogy ér va­lamit, mert egy erdő szélén el­égelték. A rendőrség már csuk a megszenesedett papírhulladékokat találta meg. A szegedi kereskedökongresszus is kívánja a kereskedelem képesítéshez kötését (A B. K. tudósilója jelenti.) Az OMKE szegedi nagygyűlésén kép­viselve volt ez egész ország. Bé­késcsaba kiküldöttjei is megjelen­tek a torony alatt, a városháza dísztermében s a háromtagú kül­döttségből Gyöngyösi János dr., a Kereskedelmi Csarnok főtilkára fel is szólalt. A B. K. munkatársa beszélt a kongresszusról hazatért Gyöngyösi János dr-ral, aki a következőkben számolt be tapasztalatairól i — A kongresszus anyaga oly nagy volt, hogy letárgyalni csak egyfélekepen tudtuk: több helyen egyszerre tartottunk üléseket. Igy a belkereskedelmi bizottság ugyan­akkor tárgyalt, mint amikor a ple­náris ülés. Es a bizottság vitatta meg a debreceni javaslatot, amely — mint ismeretes — a kereskedelem nem szak­mához kötött képesíté­sét kivánte. Hosszas vita alakult ki, melyben én is kifejtettem a Ke­reskedelmi Csarnok álláspontját. A javaslat ellenzői azt vitatták, hogy a tervezet törvényerőre emel­kedése esetén a köeigazgaiási ha­tóságok részére lehetőség nyílna az iparigazolvány kiadásának meg­tagadáséra. Végül is a javaslatot 36:18 arányban megszavazták. A plenáris űiés már vita nélkül el­fogadta a debreceniek előterjesz­tését, ugyanez történt a vásárok megszüntetésének kérdésében is, amit a Kereskedelmi Csarnok ter­jesztett elő és amit hozzászólás nélkül magáévá telt a kongresz­8ZU8. Titkos tehetségek: rajta! Uszófenoméneket kutató versenyt rendez a Magyar Usző Szövetség (A B. K. tudósítója jelenti.) A Magyar Usző Szövetség augusztus 30-án (elég késői terminus!) az Ar­pád-fürdőben propagandaversenyt rendes, amelyen az évek óta stag­náló békéscsabai uszósportot akar­ják ismét fellendíteni uj tehetségek falszinrehozatalával. A tehetségkutató verseny sikerét ugy akarják biztosítani, hogy az Árpád-fürdő meghatározott idő­pontben és létszámmal ingyen vagy nagyon csekély áru belépő­jeggyel — 8 ezt sem az uszójelöltek fizetik — rendelkezésre áll az ifjú­ságnak, hogy a tréningezésnek ne legyen akadálya. Ha az előkészületek sikerrel ke­csegtetnek, esetleg az úszónap att­rakcióval is szolgál majd, lejönne az olimpián dicsőségesen szereplő vieipolócsapat vagy Csík Ferenc. Az uazóneppal egyidejűleg ter­vezik egy önálló egyesület meg­alakítását is Csaba néven, melynek előkészítő bizoltsáfm vasárnap, f. hó 23-án délelőtt 11 órakor a vá­rosháza kistanácstermében ülést tart. A Magyar Uszó Szövetség helyi megbízottja. Huszár László az elő­készítés során a követke/ő felhí­vással fordul Békéscsaba ifjúsá­gához : !934-ben több mint 2.000-n, 1935-ben több mint 29.000-n ta­nultak m»»g helyesen úszni a Magyar Uszó Szövetség helyi megbízottai óital rendezett úszó­iskolákban és tanfolyamokon, ami további sikerek reményében Kisleányom mellé takarításban is Jártas gyerekleányt felveszek. Cim a kiadóban. munkŐ88ágának folytatására ösz­tönzi a szövetséget. A Magyai Uszó Szövetség át­érezve as uaznitudás népegész­ségügyi, életvédelmi és az egész­séget biztositó testfejlesztő fon­tosságát, ez évben még széle­sebb keretek között kívánja mun­káját tovább folytatni, melynek végső célja most már nem csu­pán az, hogy az egész magyar ifjúság elsajátíthassa az upzni­tudást, hogy ezzel eaészségét megőrizze, hogy izmait fejlessze, hogy kellemesen szórakoznék és a szükségben a saját vagy más életét megmenthesse, ha­nem ezen túlmenően az is, hogy minél több jó versenyző lépjen elődei nyomdokába és még ma­gasabb s invonalra emelje a mér kivívott magyar uszósikereket. A Magyar Uszó Szövetség ez évben is helyi megbízottai révén szervezi meg az úszóiskolákat úszni nem tudók szóméra és uazólanfoíyamokat helytelen stí­lussal úszók Bzámára. Az úszóiskolákat úszni nem tudók szóméra szerdán délután 5 órakor kezdjük meg fiuk és leónvok száméra (14 tői 18 évig és 18 éven felüMek). Az usisótanfolyamokat a mér úszni tudók, de még nem helyes u»zÓ8ti!u88&l bírók számára ugyanakkor kezdjük meg. A Magyar Uszó Szövetség ez­úton fordul a magyar ifj jsöghoz és kéri, hogy lelkes támogatásá­val továbbra is pártolja az egész­ség, a sport és a nemzet céljait. Réméljük, hogy a felhívásnak meg lesz a kellő eredménye, bár azt hisszük, hogy a siker lényege­sen nagyobb lett volna — mondjuk jó két hónappal előbb. A Békésmegyei Közlöny telefonszámai 176 A csabai gazdák Szombathelyen (A B. K. tudósítója jelenti.) A tanulmányúton lévő 33 békés­csabai kisgazda vasárnap délután Szombathelyre érkezett. A város nevében Zichy Elemér polgármes­ter, majd Ostffy főispán üdvözölte a gazdákat, kik megtekintették Szombathely nevezetességeit. Hét­főn reggel a vérmegye nagyobb gazdaságainak megnézésére in­dultak. Szeptember 1-én életbelép az öreg­ségi biztosítás (A B. K. tudósítója jelenti.) Szeptember 1-én lelik le a 400 hét várakozási idő. amelyhez az öregségi biztosítási törvény as öregségi járadékot köti. Mindazok a biutositottak, akik 1929. január elseje óta megszakí­tós nélkül fizették az öregségi já­rulékot, tehát akinek a munkája" egyetlen napig sem szünetelt — amennyiben szeptember 1 ig, je töltik 65. életévüket —, akkor öreg­ségi járadékra jogosultak, még abban az esetben in, ha egész­ségesek. munkaképesek és mun­kájukat továbbra is folytatják, bér­milyen össsegü keresettel. Akik tehét a 400 befizetett hét­tel rendelkeznek és 65. életévüket elérték, jelentkezzenek az OTI, vagy a MABI pénztárénál az öreg­ségi járadékéit. A 400 hétben, ha az igénylő táppénzes beteg volt, évente 13 hetet, összesen azon­ban legfeljebb 100 hetet számíta­nak be. Bornemisza Géza iparügyi miniszter nyitja meg aTIKÁV-ot (A B. K. tudósítója jelenti.) A Tiszántúli Ipari Vásár megnyitását augusztus 29-én, szombaton dél­előtt 10 órara tervezte a rendező­ség. Az ünnepélyes megnyitásra a kamara elnöksége Bornemisza Gé­za m. kir. iparügyi minisztert kérte fel. Az iparügyi miniszter a felké­rést elfogadta, minthogy azonban elfoglaltsága miatt csak a déli gyorssal tud érkezni, igy a kiállí­tást nem délelőtt 10 órakor, hanem déli 12 órakor nyitják meg. A meg­nyitás utón két órakor lesz a díszebéd az iparügyi miniszter tisz­teletére. Arnini8zter és kísérete a délután 5 órai gyorsvonattal utazik el. Amint arról már megemlékeztünk, a ki­állitóst szeptember 1-én Winchkler István kereskedelemügyi miniszter látogatja meg, akinek a tiszteletére a kamara 4 órakor díszközgyűlést fog tartani. Ugyancsak meglátogatja a kiál­lítást Lázár Andor dr. igazságügy­miniszter is, Debrecen város or­szággyűlési képviselője, a látogatás napja egyelőre megállapítva nincs.

Next

/
Oldalképek
Tartalom