Békésmegyei közlöny, 1936 (63. évfolyam) július-szeptember • 148-223. szám

1936-08-15 / 187. szám

1936 augusztus 15 BEKESMEGYEI KÖZLÖNY Külpolitikai szemle Irja: L üstig Géza „Vegye tudomásul a közvéle­mény, hogy : 1. Nam éli, minlha a fpanyol po gárháboruban az egyik részen csak szélsőséges baloldaliak, a másik részen pedig csak a szél­sőséges jobboldaliak gyilkolnék egvmást. 2. A kormányi főként a polgári szabadelvűek támogatják. Igaz, hoary a kommunistákat szintén ma­gához ölelte. De magéhoz ölelte úgyszintén a katolikusok jelentős reazét is. 3. A kormány ellen a fasiszták sorakoznak. 4. A leguiőbbi véleszíósok a polgá?i szabadelvűeknek juttatták a többséget, holott ezek a válasz­tások annak a (örvénynek az alap ján ejtődtek, amelyet ez akkor még uralmon lévő jobboldal haj­szolt keresztül. 5. Amikor a jelenlegi kormány uralomra hágott, a fasiszták lángra gyújtották egész Asturiát. Igaz, hogy a baloldal szintén erősza­koskodott, da csak válaszul a so­rozatos gyilkosságokra, miket So­telo párthívei elkövetlek. 6. E tények világénál könnyen megállepithaló Franco, Mola, Quei­po de Llano azon beállításának as értéke, hogy csupán a bolse­vizmus remétől óhajtják Spanyol­országot megóvni." Mennyiben helyesek és meny­nyiben helytelenek Philip Noel Bakernek adatéi, nem kutatjuk. Ellenben leszögezzük, hogy Ang­lia bussolója némi ingadozás után a madridi kormány irányéba leng. Nem mintha Angiid az önzés ri­deg szempontját, mely mindenha vezette, feladná. B4nja is Európa porkolábja, mi győz Spanyolor­szágban, a demokrácia, vagy a diktatúra. Bár aligha van inyjére, hogy Frarcoék riff kabilokat zú­dítottak a spanyol proletariátus el­gyötört nyakéra, ezí még elszen­vedné könnyűszerrel. Ámde azt, hogy országuk egyes részeit ide gen hatalrnek felkínálták, sehogy se tűri a begye. Édes Istenem, Maddelena a Baleérok rejíekölén pompás kikötőt nyújtana ez olasz tengeri érmádiénak. No meg az­tán, Gibraltár sem ez a megközelít­hetetlen sasfészek többé, ami haj­danán volt. Elégséges, hogy va­laki megszállja Ivica szigetét s Gafa hegyfokét és azon nyomban vége ass angol hatóságnak a Me­diterréneumon. Es nem kell ugy vélekedni, hogy az ilyen föltevés ez agyrémek birodalmába tBrtozik. Ugyariot', ahol 191 l-ben a Párduc settenkedett, óláikcdik ma a Leo­párd, ez i«, az is német zászló­diszben. És ma cudarabb a hely­iet, mint volt 1911-ben. Mert ak­koron, amikor a Párduc zsák­mányra ugrani készüli, Németor­szág a Földközi tengeren csak ez előkelő idegen szerepét ját­szotta, most, amikor a Leopárd készül ugrani, a harmadik biro dalom a második római birodalom uszélyhajójaként jelentkezik, ama második római birodalom uezály­hajójaként, amely a Ceesarok és a Basileusok jussát igényeli. S akármilyen süketnek is teteti ma­gát olykor Anglia, a párizsi Rádió ügynökség jelentését alighanem meghallotta. E szerint a spanyol fölkelők azt az ajánlatot tették volna Olaszországnak, hogy győ s-elmük ecetén Maddalénán kivül Ceutát Í3 átengedik neki, persze illő áron, a nyújtandó aeeilséfe el­TARQLJABETERMÉNYEIT az 1200 vagon befogadóképességű raktárházakkal rendelkező Mezőgazdasági Közraktárakba, Békéscsabán, ahol arra olcsó kamat melleit előleget vehet fel, te­hát nem lesz kénytelen terményeit áronnál piacra dobni, hanem akkor adhatja el, amikor az árat legmegfelelőbbnek találja és annak, aki azért a legtöbbet igéri. — Hivatalos „közraktári jegy" letétbe­helyezése mellett adófizetésre az adóhivatalok is hosszabb ha­lasztást adnak. — A tárolási feltételek a legelőnyösebbek, abetárott árúk a legteljesebb biztonságban vannak és szakszerű kezelés alatt állanak­MEZŐGAZDASÁGI KÖZRAKTÁRA RT. Békéscsaba, Andrássy ut 54, telefon 215 és a BÉKÉSMEGYEI KERESKEDELMI BANK RT. Békéscsaba, Szent István tér 3. Telefon 82 és 43. Felvilágositált ad a ryolorszóg meglazítja a láncokat, mik Angiiéhoz fűzik. Untig elég, ha bekövetkezik, amit Mola igért. Kijelentette ugyanis, hogy azokkal ez államokkal óhejt együtt mű­ködni, emel>ek „ugyanolyan kor­é Kölcsönöket előnyös feltétellel, korlátlan összegben folyósít a Békésmegyei Kereskedelmi Bank Rt. A Pesti Magyar Kereskedelmi B-amk leányintézete lenében. Hogy Olaszország mit válaszolt a kínálatra, arról nin­csenek hireink. Ám Angliában megértették az inté&t a vendégo'­dallal. Annál inkább, mert Olasz­országnak nincsen szüksége se Ceutára se Maddalenára ahhoz, hogy az egyensúlyt felborítsa. Eh­hez untig elég mór az is, ha Spa­Terményeit mindenkor a legmagasabb napiároi veszi át a mint a „Futura" föbizományosa Békéscsaba, Szent István-tér 3. Telefon 82 s 43. Sürgönyeim: Commerz, mányzati elveket követnek, mint a fölkelők Spanyolországban." Hogy a tábornok ur ezek alatt sem Ang liét, sem Franciaországot nem ért­hette, bővebb magyarázatra alig szorul És mit jelent az együttmű­ködés? Közismertek azok a vá­dak, hogy olasz repülőgépek jut­nak el a spanyol Marokkóba. Éa közismertek azok a vádak is, hogy a francia Marokkót ugyancsak olasz repülőgépek szelik át. Sőt Denain tábornok vizsgálata egye­nesen azt is megállapította, hogy ezek a repülőgépek fegyverekkel voltak zsúfolva. Róma ezt a hivata­losén közzé telt vizsgálati ered­ményt nem cáfolta meg, azzal BZ indokolással, hogy „olasz részről még folyamatban van a nyomozás." A francia sajtó kimerítően számol be arról ie, hogy német cirkálók megakadályozni igyekeztek a lá­zadók kezén lévő Ceute bombá­zásét. Mi köze a harmadik biro­dalomnak Gilarékhoz, mi köze Francoékhoz ? Elvi szolidaritást a politika nem ismer. Nem kell mesz­sze fáradnunk, hogy nyitjára lel­jünk a rejtélynek. Á madridi kor­mány — Franciaország barátja, a burgosi pedig Franciaország ellen­sége. Ha Cilarék maradnak felül a küzdelemben, érvényesül XIV. Lajos axiómája: a Pyrenaeusok nem választják el a két tőszóm­szédot, hanem egybeforrasztják. Ha pedig Francoék győznek ? Né­metország ismét arra a polcra ver­gődik egy csapásra, ahonnan Ri­chelieu és Mazarin lecsúsztatta. Mint V. Károly és II. Fülöp ide­jén, Franciaországot be- és elkeríti a német hatalom. Akkor hát mi az oka annak, hogy Franciaország olyan görcsösen ra­gaszkodik a 8f mlegességhez ? Kést­nél a válasz 1 Franciaországot belső méreg emészti. Tessék csak nyitott szemmel nézni, mi történik Párizs­ban. A konzervatív pártok, vala­hányan, Franco, Mola, Qusipo de Llanó mellé szegődtek. Noha jól tudják, hova vezet az ut, amelyre léptek, nyiltan uszitnak a kormány ellen. Az ossstáiygyülölet eszüket vette. Szándékosan elfelejtik, hogy Spanyolország, ha faaizálódnék, rengeteg borsot törhetne az orruk alá. Először is megakadályozhatná az afrikai csapatok szállítását s el­apaszthainá a gyarmati ezredeket. Azután lángba boríthatná Marok­kót, pusztán azzal, hogy szemet hunyna e fegyvercsempészetnek. Végül a Pyrenseusok őrzésére je­lentékeny haderőt köthetne le. Mindezt jó! tudják a konzervatívok. De a francia állam érdekei az ők szemében e törpülnek az osztály­érdekek mellett. Polgárháború fel­idézésére ugyan egyenlőre még nem gondolnak, de incselkednek az eshe! őségével. Ugy, hogy Blumék óvatosságra vannak kárhoztatva. Azonkívül a Quay d' Orsay attól is tart, hogy a forradalmi láz Spa­nyolországból éfcsephat Afrika északi partvidékeire, ahol az izlám csak jeladásra vár. Mi lesz akkor, Liautey örökével? A?.tén meg, ha a francia baloldal azonosítja magát a spanyol baloldallal, abban a per­ben, mely az európai államok kö­zött folyik, a szerepek kicserélőd­nének. Most a vitapont igy szól: ellen álljunk vagy se a pángerma­nizmus rohaménak. Ha pedig be­következne, amire céloztunk, a pe­titum igy hangzanék : hogy meg­gátoljuk a világforradalmat, sza­bad-e megelőznünk a harmadik birodalom közreműködését? Semmi kétség, hogy Anglia az utóbbi pe­titumot elutasítaná. És a kis enten­te? Prágában talán kacérkodnak Moszkvával, de Bukarestben ép ugy mint Belgrádban egyként fél­nek a vörös mumustól. Nincs más hátra, mint a falhoz lapulni és várni, mit hoz a jövő. Aminek London is, Páris is szí­ves örömest tesz eleget. TELEFONSZAMUNK: 176.

Next

/
Oldalképek
Tartalom