Békésmegyei közlöny, 1936 (63. évfolyam) július-szeptember • 148-223. szám

1936-08-15 / 187. szám

Ara 6 fillér BEKESMEGYEI KÖZLÖNY Békéscsaba, 1936 augusztus 15. szombat 63. évfolyam 187. szám Néhány megjegyzés a készülő lakbérleti szabályrendeletről Irta: ERDÉLYI GYÖRGY dr. Közel kél évtizedes városi léte után Békéscsaba most eljutott odáig, hogy képviselőtestülete elé városi lakbérleti szabályrendelet kerül. Fő id je ennek, mert esten a területen meglehetős bizonytalanság uralkodott mér ez utóbbi éveiben.lBékéicsaba'akésforgalma mór réges régen tu'nőtt azon a kereten, amelyben a Szent György és Szent Mihály napi költözködés fix pontjai köré kristályosodott gyakorlat zökkenő nélkül eligazíthatta a mindennapi élet kitermelte ellentmondásokat. A lekbérle'i tzabályrendelet tervezete elkészült. A közel jövőben a vérosi képviselőtestület elé kerül. Minden dicserelünk azoké, akik az előkészítés fáradtságos munkájában részt veitek, a kitervelés felelősségteljes feladatét elvégezték. Mint minden elsődleges törvény-, vagy rendelet szövegezés, ez a szabályrend«lettervezet sem végleges és teljes formula. A bizottsági és a képviselőtestületi tárgyalások nyilvános kritikája hozzányúlhat, javíthat és változtathat rajta, ha annak szükségét látja. éppen ezért hozzuk most az olvasóközönség legnagyobb nyilvánossága elé ezt a kérdést és füzzük a tervezethez egy és más megjegyzésünket, hogy a közvélemény kialakulásának bizonyos irányt szabjunk ezzel, A lakáskérdés, mint a világ legtöbb helyén, Magyarországon is egyike az igen súlyos szociális problémáknak. A megán- és közerdekeknek legellentétesebb céljait kell ezen a síkon közös nevezőre hozni. Békéscsabán a probléma súlya egyenes arányban nő a lakosság erős tempóban történő szaporulósával, a városias lakások iránti igények — lassan bár, de mégis érezhető — növekedésével és a társadalomnak az tpari és gyári munkásság irányában való étrétegeződésével. Itt mindjárt meg is jegyezzük, hogy egyetlen súlyos kifogásolni valónk a tervezetben az, hogy az 1 szoba konyhás lakásokat külön kikötés nélkül havi bérletnek minősiti, amivel együtt jár, hogy a bért minden hó 1. napjón kell fizetni (nem mindig 5-ig, mint az éves bérletnél) és hogy a bérlet mindenre való tekintet nélkül 15 napra bármikor felmondható, mig az éves bérletnél a februőri bérnegyedre nem lehet felmondani. Ellenkezőleg, éppen az 1 szoba konyhás kis lakások vékonypénzü bérlőt szorulnak rá arra a kettős védelemre, amit egyrészt az 5-ig való fizetés, másrészt a teli kilakoltatős tilalma jelent. Havi bérletnek tehát csak a bútorozott szobát és a kifejezetten ilyennek kivett bérleményt kellene tekinteni. A szabályrendelet két hiányosságéra kell még felhívnunk a figyelmet. Az egyik a bútorozott szobák albérletbe edásának, a másik a kapuzárérés szabályozásának kérdése. A tervezet egyik irányban sem tartalmaz intézkedést, holott egyrészt szintén szociális és gazdasági érdek is, hogy a főbérlők, a tilalom külön kikötése nélkül, bútorozott szobát albérletbe adhassanak (magyarul „szobaurat" tarthassanak), másrészt sürgős orvoslást igényel az az erősen kisfalusias gyakorlat, amely a téli hónapokban mdr este 9 órától kizárja és csengetésre szorítja az egyre szaporodó bérházak lakóit. Hasonlóképen nem nyert rendezést a baromfi és kutyatartás kérdése, ami pedig, vidéki városról lévén szó, szintén el nem hanyagolható és mér a múltban sok vitára és perlekedésre alkalmat adott kérdés. Ami itt ott említésre méltó igazítani való még akad a tervezetben, az inkább a szabatosabb fogalmazás kérdése. így ez 5. §-t, amely a bérösszegről intézkedik, ugy lehetne fogalmazni, hogy „a bérlő a bérösszegen felül — külön ktkötés nélkül —- semmiféle más járulékot fizetni nem tartozik. Az ilvt-n mellén járulékokat (házmesterpénz, vizdij, stb.) csak írásban lehst érvényesen kikötni". Ugvancsak helyesbíteni kellene a 9. § ama mondatát, amely arról intézkedik, hogy a bérlő, mely esetben végeztethet el bizonyos javításokat sejét maga. A mondott rész igy szól: „a bérlő ... a bérbeadó előzetes értesítése mellett", ami helyett a következő szövegezés volna szabatosabb: „a bérlő... a bérbeadó ez iránti sikertelen felhívása utón", mert hiszen a rendelkezésnek nem az a célja, hogy a bérlő a házigazdát egyszerűen „értesií»e", hogy helyette ezt vagy azt a munkát elvégezteti, hanem az, hogy, ha a bérlő a bérbeadót sikertelenül felhívta a szükséges munka elvégeztetésére, ugy azt maga megcsináltathassa. Reméljük, hogy az utolsó simítások hamarosan elkészülnek a lakbérleti szabályrendeleten és az, a szükséges jóváhagyások után, már az elkövetkező télen eredménnyel és mindkét fél megelégedésére teremt majd rendet a békéscsabai lakbérleti viták eseteiben. Vége a nyárnak ~ megoldódik az ingyenfürdők kérdése A rendőrség szerint sincs akadálya a szabadban való fürdésnek (A B. K. tudósítója jelenti.) A hűvösebb idő beálltával mostanában alig-alig fürödnek mér a Laurinyecz-tanya melletti szabadfürdőnél, de, ha igaz, a közeli hetekben megvalósul a fürdőzőknek távoli szép álma: elkészítik a lépcsőt. A bürokrácia kis lélegzethez jutott s most talón utóiéri az életet... A rendőrség a mósodik helyszíni szemlével kapcsolatos észrevételeket átiratban közölte a várossal. Megállapítják ebben, hogy a Laurinyecz tanya felöli oldalon elhelyezhető a lépcső, a tanya irányában levő két fa között, a meder cövekelése előtt, ahol a víz sekély és nem életveszélyes. Az átirat a szabadfürdővel kapcsolatban egyebekre is rámutat. Szükségesnek tartja, hogy „mély víz" feliratú táblákat ne csak a viz folyásában, hanem a két part felé nézve is helyezzenek el. Helyes lenne az átirat szerint, ha a vetkőzőt áthelyeznék a Laurinyecztanya melletti partra, mert ezen az oldalon nagyobb számban fürdenek s most a vetéseknél vetkőznek, ami eddig is több jogos panaszra adott mér okot. Az áthelyezéssel egyidejűleg pedig fel kellene emelni az öltöző helyiségét, hogy ne lehessen összetéveszteni — az illemhellyel. Ez különben vonatkozik a békési zsilip melletti fürdőre is, Egyébként mindkét szabadfürdőnél elkelne egy-egy illemhely, mert nélkülük összeszennyezett az egész környék s a levegő 8em a legkellemesebb. Mindezeken kivül egy-egy felügyelőt kellene alkalmazni, akik a közöneéget, különösen kezdetben, rendre szoktatnák. Az lenne helyes, ha ezek a felügyelők árusítási jogot is kapnának. (Ilyen árusító a Laurinyecztanyánál már „működik".) Az erzsébethelyi fürdő Az erzsébethelyi fürdő ügye sem tekinthető még elintézettnek. Amint a Suk-gyár igazgatóságának egyik tagja kijelentette a B. K. munkatársának, a tárgyalások megakedíak ott, hogy a város nem hajlandó vállalni a szavatosságot az esetleges balesetekért s ebben az esetben az igazgatóság nem adja meg hozzájárulását a gyári agyaggödrök viliének igénybevételéhez. Malaga bombázásával általános támadást kezdtek a felkelők (A B. K. tudósítója jelenti) Estapona és Malaga között gyilkos harcok folynak, a felkelők győzelmével. Vatikán városba ax a hír érkezeit, hogy a Bayon melletti irgalmas rendház 18 tagját legyilkolták. A Paris Soir jelenti, hogy a berlini spanyol nagykövetség épületében súlyos nézeteltérés volt. A követség alkalmazottai két pártra szakadtak, egyik részük a kormányt, a másik Franco tábornokot támogatja. A követség német házmestere a nagykövet segítségére sietett, de ledobták a lépcsőn. A házmester rendőrökért szaladt, akik a nemzetközi jog szokásaitól eltérőleg, behatoltak az épületbe, de csak a házmestert vitték magukkal. Franco tábornok megkezdte előrenyomulását Malaga ellen. Tegnap délután a felkelők repülőgépei újból bombázták Malagát s ez az ostrom bevezetője volt az általános támadás megindulásának. Lőrinczy Lószlóné kitüntetése (A B. K. tudósítója jelenti.) Darányi Kálmán helyettes miniszterelnök előterjesztésére a kormányzó Lőrinczy Lászlónénak, az Országos Tüdőbeteg Szanatórium Egyesület békéscsabai fiókja elnökének a közjótékonyság terén kifejtett buzgó szolgálatai elismeréséül a magyar vöröskereszt érdemrendet adományozta. Rendkívüli közgyűlést tart az ipartestület szabószakosztálya (A B. K. tudósítója jelenti.) A békéscsabai női- és férfiszabó iparosok augusztus hó 16-án, vavárnap délelőtt 10 órakor rendkívüli közgyűlésre jönnek össze az ipartestületben. Az ülésen meg fogják vitatni, hogy abban az esetben, ha a szabóiparra vonatkozólag is megjelenik a negyvennyolc órás munkahét rendelet, milyen álláspontra helyezkedjenek. Ugyancsak megvitatják a fazondijakai, valamint a szakmunkások béreit is. Itt emiitjük meg, hogy elegendő jelentkező esetén röviden megindul Békéscsabán a nőiszabók továbbképző tanfolyama. A tanfolyamon résztvenni óhajtók az ipartestületi jegyzőnél jelentkezzenek. A Békésmegyei Közlöny szerkesztőségének telefonszámai 176