Békésmegyei közlöny, 1936 (63. évfolyam) április-június • 76-147. szám

1936-05-31 / 125. szám

1936 junius 14 BEKESMEGYEl KÖZLÖNY 3 Őfelsége a Gép A léma egyáltalán nem uj, •ugy látszik, nem Ithal eleget irni róla. Barátunk-e vagy, ellenségünk a gép ? Azért teremtettük-e, hogy segítségével győzedelmeskedjünk az anyag fölölt, vagy a gép volt-e BZ,amely móris győzedelmeskedett fölöttünk ? Ha a gépre gondolunk, ellentmondó megfigyelések, észlelések és kérdések egész raja cikkózik végig az agyunkon. Két ségtelen, hogy a gép kényelmesebbé telte életünket. Vasúton, eulón és repülőgépen utazva, játszva hagyjuk magunk mögött a kilométerek százait és ezreit és nem vagyunk kitéve hónak, fagynak, szélnek és esőnek. Itt ülök az Íróasztalomnál, gépen kopogtatom ezt a cikket, ami mindenesetre sokkal kényelmesebb, mintha körmölnöm kellene; mellettem a telefon, felemelem a hallgatóját és megbeszélem a nyomdóval, hogy milyen hosszú legyen a cikk, amelyet ott sem a szedőszekrény szétszórt betűiből állítanak össze, hanem a szedőgépen billegetnek ki egyszerre kész sorokba. Igen ám, de ugyanakkor a gép emberkezeket tesz fölöslegessé. A gép, amelyet egy ember kényelmesen eligazgat, tiz, husz, esetleg száz ember munkáját végzi el. Akaratlanul felmerül a kérdés, mi a cél, a gép e, vagy az ember ? Tekinthetjük-e azt a gépet az ember kiszolgálójának, amely gyak ran szemünk láttára ezer meg ezer embert juttat az uccára ? Mióta 1767-ben a feldühödött takácsok Hargreaves szövőszékét összetörték, ebban a kérdésben a vélemények nem jutottak nyugvópontra. Jósoltak jobbra, jósoltak balra es nagyon sok esetben pont e jóslások ellenkezője következett ba. Az angol királyi tudós társaság a fuvaros szállítmányozó ipart féltette a vasutaktól. Aragó, aki nem is olyan régen, száz esztendeje egyik legkiválóbb tudósa volt Franciaországnak, azt bizonyította be, hogy amennyivel csökkenti az uj közlekedési alkalmatosság a szállítási költségeket, annyival csap pan meg Franciaország nemzeti jövedelme, Thiers mér jobb véleménnyel volt a vasulakról. Elismerte, hogy idővel fontoB szerepük lehel a nagyvárosok és közvetlen környékük közötti helyi forgalom lebonyolításában. Véleménye az volt, hogy többre mér nem telik. Honnan lehetne ugyanis előteremteni annyi pénzt, hogy száz meg ezer kilóméter hosszúságban hagyre föl völgyre le, síneket fektessenek le és ezeken a síneken gép által vontatott kocsikat járassanak ? Amint a tapasztalatok mutatják, Hargreaves szövőszékének öszszetörése nem akasztotta meg a gépet hódító útjában. Ellenkezőleg a gép megszámlálhatatlan ezreknek adott kenyeret, először a textiliparban, azután a többi iparágakban is. A vasul sem tette feleslegessé a fuvarost, ellenkezőleg a forgalom megsokszorozásával és intenzivebbé tételével uj meg uj fuvarozási alkalmat teremtett. Persze, az ilyen érvek nem meggyőzők az olyan ember szemében, aki a saját bőrén érzi a gép versenyét. Minden kisiparos gyűlésnek alaphangulatata a géppel, és a gyárakkal szemben érzeti, lappangó ellenszenv, viszont két* Irta: Tonelli Sándor de kisiparos versenylega13 ségtelen az, hogy az a erősködik és növekszik képességben, aki maga lóbb egy-két kis gépet állit szolgálalába. A kormányoknak éppsnugy ingadozó és bizonytalan a poíilikójuk a gépek ügyében. Aszerint, hogy pillanatnyilag mely irányzat az erősebb, egyik nep a nemzetközi veraenyképasség fokozása érdekében rendszabályokkal igyekeznek kiegyenlitni azt a hátrányt, amely a gép nélkül dolgozó kézmüiparosokat terheli a gépi üzemekkel szemben. Egyik nap traktor-akciókat rendeznek és kölcsö nőket vagdosnak a gazdók fejéhez, hogy minél jobban gépisitsék a mezőgazdaságot, másik nap prémiumot adnak ennak a gazdának, aki az aratógéptől visszatér a kaszához és a cséplőgéptől o a középkori cséplőhadaróhoz. A közgazdaságban is vcnnak diva tok és a kormányintézkedések a közgazdasági divatok hullámvonalának felelnek meg, Etek a gépi kérdések kü'önösen olyan dekonjunktúrák idején foglalkoztatják erősen a közvéleményt, mikor nagyobb számú munkás veszti el egyszerre a kenyerét. Ilyenkor szokott felmerülni a kérdés, hogy nem volna e jobb, ha nem volnának gépek, mert ez esetben minden munkást kenyérhez lehetne juttatni? Igaz, hogy az ilyen kérdések tisztán teoretikus értékűek, mert példának okáért enyetlen szabó sem volna bolond lemondani a varrógépről mindaddig, amig !udj>, hogy a Nyári ingek, nyakkendők fürdőruhák kelmék KULPIÜ ÁRUHÁZ Békéscsaba többiek is varrógéppal dolgoznak. Sőt él bennem a gyanú, hogy ekkor hassnálná csak igazén a var rógépét, ha a többieknek nem volna, mert ez biztosítaná igazán üzleti fölényét, versenyképességét. Érdekes, de érthető, hogy az utolsó esztendők alatt tudomá nyos szempontok szerint, statisztikai adatok és üznmlechnikai vizsgálatok alapján Amerikában foglalkoztak legerősebben a gép és az ember egymáshoz való viszonyával. Érthető, mert a válság legerősebben Amerikán szántott végig és mert Amerikában szökkent fal legmagasabbra a munkanélküliek száma. Mindenesetre ezeknek az amerikai vizsgálódósoknak eredményei biztos változásokkal Európára is alkalmazhatók. TTlegíepő amerikai sfafisztéka Csak példaként idézek néhány adatot. 1928 tói máig a vasú i alkalmazottak száma az Egyesült Államokban kétszázezerrel csökkent, mert elektro pneumatikus véllóberendezések ennyi embert tettek feleslegessé. A newyorki földalatti vasútnál ma egy ember a technikai berendezések segítségével ugyanazt a munkát végzi, amelyet tizenegy ember végzett egy negyedszázaddal ezelőtt. A a dohényiröszt egész sereg kisebb elárusító he'yet beszüntetett és elbocsójtotta alkalmazottait, a boltokat pedig sziver és cigarettaautomatákkal helyettesítette. A telefonok mechanizálása több százezer telefonos kisasszonyt tett az utolsó évek során feleslegessé. Az aratás az Egyesült Államok nagy részén ma nem mezőgazdasági foglalkozás, hanem vándor ipar. Az eratógéptu'ajdonosok megindulnak délről, ahol az aratás május végén kezdődik és fokozatosan haladnak észak felé, ahol juliuB végén van aratás és bérben vállalják el a gabonaföldek learatását. A földbirtokosok nagy része egyáltalán nem tart aratómunkósokat. A márványiperban bevezettek egy olyan vágó- és csiszológépei, mely pontos számítás szerint egy óra alatt 539 kézműipari munkaóra munkamenynyiségét végzi el jobban, tökéletesebben és sokkal kisebb törési és repedési százalékkal. Egy ízben mór írtam a levélszortirozó gépről, a modern géptechnikának egyik legszellemesebb alkotásáról, amely egy sötét teremben végzi munkáját és valamely nagy cég tízezer ügyfelének leveleit pontosan fiók szerint osztályozza. Az ember tévedhet, a gép soha. Da ez a gép is tömérdek irodai alkalmazottat tett feleslegessé. Nos, hogy állunk ilyen jelenségek után a gép és az ember kérdésévei ? Amerikában, ahol nagykonjunkturakutató intézetek egész apparátusa foglalkozott ezzel a problémával, mindenekelőtt azt igyekeztek megállapítani, hogy a válság kirobbanása óta bekövetkezett munkanélküliségből mennyi Írandó a válság és mennyi a gép rovására ? Hogy miért kellett ehhez a szétválasztáshoz folyamodni, az nem szorul bővebb magyarázatra. Ha például egy iparban az utolsó tiz év alatt számottevő technikai változások nem történtek, a bele tartozó vállalatok ellenben alkalmazottaik negyven százalékát elbocsájtották, ezek az elbociájtások a válságot és nem a gépet terhelik. Ha ellenben egy gép munkamegtakarítás révén feleslegessé tesz ötezer embert, akkor ugy kell felfogni, hogy ez az ötezer ember jó konjunktura idején is elvesztette volna a kenyerét. Nos, az amerikai vizsgálódások egészen meglepő eredményre vezettek. Anélkül, hogy számokkal terhelném me»; ezt a kis elmefutlatáat, ciak annak az eredménynek a leszögezésére szorítkozom, hogy adott számnak véve a munkanélkülieknek azt a részét, akik az utolsó tiz év alatt a gépesítés folytán vesztették el a kenyerüket, majdnem hajszálpontossággal ennek a számnak felel meg azoknak a száma, akik ugyanezen tiz esztendő alatt alakult egészen uj iparokban tudtak elhelyezkedni. Az amerikaiak ezeket az iparokat ilatóspapir- foglalkozásoknak keraszteiték el, mert mint az itatóspapir a tin'át, ezek a technikai átaleku'ás folytán feleslegessé vált munkaerőket szívják fel. Magától értetődőleg ahhoz ezek a foglalkozások nem elég fel vevőképesek, hogy a pémügyi, bizalmi és politikai válság okozta munkanélküliséget is, amelyhez a gépnek semmi köze sincs, megszüntessék. Hogy me'yek ezek az itatőspaplrfoglalkozósok, azt természetesen csak utalés formájában lehet megjelölni, mert maga a gazdasági élet napról-napra változik és uj apály-ée dagályterületeket teremt. A prohibició megszüntetése Amerikában egyszerre több százezer szesz és sörgyári munkásnak, vendéglői alkalmazottnak adott kenyeret. Szinte hihetetlen, hogy a kozmetikai és nőifodrász iparban az alkalmazottak s'áma tiz esztdndő alatt ötszázezerrel növekedőit. A mozival és rádióval kapcsolatosan uj iparoknak egész sora keletkezett, szintén széz- és száz-ezer alkalmazottal, akik szintén a gépnek köszönik kenyerüket. Ugyanez történik a repülés terén is. Mindezek az iparok padig természetüknél fogva a közönség legszélesebb rétegeihez a kénytelenek fordulni, te • hát hihetetlenül sok ügynököt alkalmaznak és ezer meg ezer kis szaküzlet nyitására nyújtanak lehetőséget. És hol van az olyan kisebb jelentőségű cikkeknek egész sora, amelyek szí ítén az utolsó tiz esztendő alatt váltak általánosÖSHB& iOZGÓ Nyitott tető Nyitott tető MÁJUS 3l-én, vasárnap 3—5—7—9 órakor Vasárnap a 3 órai előadás zónai 2-es számú kémiroda Jean Marat, Vera Korene Rügyfakadás Junius l—2-án, pünkösdhétfőn 3-5-7-9, kedden fél 7, fél 9 órakor Hétfőn a 3 órai előadás zóna ! 16 éven felülieknek 1 Boldogság Charles Boyar im Gaby Morlay Fox híradó