Békésmegyei közlöny, 1936 (63. évfolyam) április-június • 76-147. szám

1936-04-26 / 96. szám

4 BEKESMEGYEl KOZLONV 1936 április 26 A tudomány és a vallás között akar hidat verni aranyszájú Hock János, aki kilenc vaskos kötetben megirta az Élet könyvét Tizenhétesztendei száműzetésem alatt magamba mélyedtem, tanultam és dolgoztam és megírtam vallásfilozofiai munkámat, aminek lényege az, hogy a mocfern tudomány nincsen ellentétben a vallás végső lényegével: a Krisi tusi kinyilatkozással — Életem hátralévő részében ezt a munkámat akarom kiadni. — Kilenc kötetben, minden esztendőben egy kötetet. — Ez a munka, „Az Élet könyve" lesz az én hagyatékom a világ és a nemzetem számára. Üveggel fedett híd, a modern tehnikának ragyogó diadala, szalad keresztül a Vág medrén. Alattunk: vadul rohanó hullámokban rakoncátlankodik a legszeszélyeaebb folyó, a Vég. Előttünk, jobbra és balra: omladékokban heverő romok. Füstös falaiknak megmaradt csonka végében bagoly huhog. A sziklék falát moha csókolja. Egykor büszke cimertermekben az enyészet lett unó. Öreg címereknek — valamikor katonák rohantak harcba pajzsokkal, amiken arannyal verték ki ezeket a címerek et — mér csak a nyoma látszik. Megkopott kripták márványtábláin réges-régen megfordították ezeket a címereket. A buzogányok, amik ott állottak egykoron a büszke várak cifra falainál, már a pöstyéni muzeumban mesélnek régen mult időkről. Előttünk: a Vóg misztikus szigete, rajta a modern hotelkoloszszusokkal. A jelen. Mögöttünk: a Vág völgyében széjjel szórt öreg váromladékok: a mult. A kettő közölt szalad a hid . . . Es ezen a hidon sétálok a hetvenhétesztendős Hock Jánossal, aki azt mondja nekem: — Én összekötő hid vagyok a mult és a jelen között . . . Sem az idő, sem a szenvedések, sem az idegenben töltött soksok esztendő nem törték meg ezt az embert. Ajkáról ugyanugy folyik a beszéd, mint akkor, amikor húszmillió ember hallgatott a szavára, amikor ez ő könyvéből mondtak imákat Isten kicsiny és díszes házaiban és amikor azt a nevet kapta, hogy aranyszájú Hock János Nemcsak büszkén, hanem joggal is mondja, hogy „munkaképes va gyök." Tavaly kiadott könyvét széjjelkapkodták, nincsen belőle egyetlen példány. Amikor meglátogatom a szállősőn, az íróasztal mellett találom: árkusok vannak előtte és penna a kezében. Hock János doLozik. Megkérdezem tőle: igaz-e, hogy a memoárjait írja. Elmosolyodik, miközben felel: — Az én életem nem titok. Benne van a könyveimben, amiket megirtam és a beszédeimben, amiket elmondottam a képviselőházban. En összekötő hid vagyok a mult és a jelen között. Barátság fűzött emberekhez, akiknek a neve ma már történelem. Nincsen egy se, akihez ne kapcsolt volna hozzá a működésem. A mai generőció ezeket az oszlopokat ma mőr csak bőmulni tudja. Nekem élet volt az, ami a mai nemzedéknek mőr história. Az emlékeimet megírtam, de — csak az Íróasztalom fiókja számára• Amíg én élek, ezek az írások nem kerülhetnek a szedőgép elé. Az én életem felett csak az a kor mondjon ítéletet, amely utánam következik. Ezek az írások, ezt hiszem, lyukakat fognak betölteni a múltban, ahol én éltem. ítéletet én nem mondok magamról, felettem majd a jövő fog ítélkezni. — Az ember, akármilyen értékes is, csak olyan, mint a homok, amelyben egy-két aranyszem csillog. Sokat keli kirostálni belőle, amig ez a pár aranyszem me^ma rad. Rólam csak azok mondhatnak majdan ítéletet, akiknek kezében elfogulatlan rosta van. E/,ek szómára pihennek írásaim az Íróasztalom fiókjaiban. Lakásberendezés olcsón és nagy választékban, kedvező fizetési feltételekkel is kapható KOPSTEIN BÚTORÁRUHÁZBAN i Andrássy-ut 25 Kedvező fizetési feltételek! NSikosztflmés kabátszöveteinkre tavaszi nSikabifainkra felhívjuk az érdeklődő közönség szives figyelmét Vásárlásikényszer nélkül is megtekinthetők KULPIN ÁRUHÁZ Békéscsaba Tizenhét esztendő aratása: Az élet könyve — Tizenhét esztendőt töltöttem az emigrációban. Magamba mélyedtem, tanultam és dolgoztam. Megcsináltam az én vallásfilozofiai rendszeremet, amely nem korrekciója akar lenni a vallásnak, hanem átvezető hid a tudomány és a vallás között. Azt akarom beigazolni, hogy a modern tudomány nincsen ellentétben a vallás lényegével, a krisztusi kinyilatkozással. — Csak a kifejezésekben van különbség a tudós és a theologus között és ezért nem értik meg egymást. Az egyik lenézi a régi igazságot, a másik nem akarja megérteni az ujat és mind a ketten elfelejtik, hogy az igazság igazság marad mindig és mindenütt. Nem a vallás lényegében van közöttünk ellentét, hanem C3ak a nyelvezetünkben. — Még husz esztendővel ezelőtt talán lehetet vitatkozni azon, hogy a teremtett világnak tulajdonképpen mi volt az ős-oka. Akkor még a materialista világnézet elfogadott álláspont volt. A tudo mány ma már a dinamikus-álláspontot fogadja el. Olyan nagy tudósok, mint az olasz Fermi, vagy Curie-Joliett, akik az atombomlasztás kísérletezésével foglalkoznak, ezt az álláspontot képviselik. És a két évvel ezelőtt Londonban megtartott világkongresszuson, amelyen a világ tudósainak elitje vett részt, híres professzorok és a Nobel dij nyertesei, ahol csupa világtekintély ült az asztalok mellett, arra a konkluzzióra jutottak, hogy: az anyag is erő. Az anyag: erőrezgés. És amikor a tudomány elérkezett ehhez a ponthoz, voltaképpen nem telt mást, minthogy beiyazolta, amit a vallás hirdet: a világ bizony semmiből lett . . . A tudomány abszolutumnak nevezi azt a belső erőt, amit mi Istennek hívunk. Csak a szó alkalmazásóban van különbség. A tudós azt mondja: hiszek egy abszolút erőben, én pedig elmondom az én mindennapi imádságomat: . . . hiszek egy Istenben . . . — Tizenhét esztendei munkámnak aratása: „Az élet könyve", ez lesz a címe annak az összefoglaló, kilenc kötetre tervezett apologetikus munkának, amelyet ki akarok adni. Az egyes kötetek cimei: „Anyag- és erő-elmélet", „A teremtés könyve", „Isten könyve", „Az ember könyve", „A törvények könyve" es igy tovább. Szeretném minden esztendőben egy kötettel megajándékozni az emberiséget. Az első kötet az idén jelenik meg. ősszel. Amit a kísérleti tudomány pozitiv tényeknek nevez, az a vallás lényével azonos — Ha azt hirdeti a tudomány, hogy az energia elpusztíthatatlan, akkor csak azt hirdeti, amit a vallás, hogy: a lélek halhatatlan. Miért lenne kivétel a lelkem, amikor a természetben semmi se pusztul el En az én igazságomat filozofiai alapon bizonyítom. A józan ész és a tudomány kísérletezései áltál elért eredményeket foglaltam rendszerbe. A rendszerem lényege: beigazolom, hogy amit a kísérleti tudomány pozitiv tényeknek nevez, az a vallás kinyiiatkozoü lényegével teljesen azonos. A tudomány és a vallás között csak a nyelvezet más. Az lesz ennek a kornak igazi reformere, aki összhangba tudja hozni a tudomány végső igazságát a vallás végső igazságával. A felfogősok változhatnak, de az igazsőg nem változik sohasem. Az semmit se változtat a lényegen, hogy mősként látunk ma, mint ahogyan lőttünk tegnap és amint holnap látni fogunk. Az igazság tegnap is az volt, ami ma és holnap is csak az lesz az igazság,., mint ami volt akkor, amikor az Üdvözítő a földön járt . . . — Az én célom : ki akarom békiteni az igazi tudományt a vallás lényegével és amiként a mult és jelen között olyan átvezelő hid vagyok, mint ez a csodálatos hid itt, a Vág meseszerű szigete felé, ahol a föld öléből törnek elő a napvilőgra a titokzatos, gyógyító források, azonképpen nemcsak őtvezető, hanem összekötő hid akarok lenni a tudomőny és a vallás között. A munkámon negyven esztendő óta dolgozom. Es igazi erőt tulajdon-