Békésmegyei közlöny, 1936 (63. évfolyam) április-június • 76-147. szám

1936-04-24 / 94. szám

Békéscsaba, 1938 április 24. péntek Ára 6 fillér BÉKÉSMEGYEI XOZLONT 63. évfolyam 94. szám A lengyel miniszterelnök nagyjelentőségű budapesti látogatása Baráti fogadtatásban részesült Koszcialkovszky miniszterelnök \| APIREND ELŐTT Ha van ia néhány éüam Európában, ahol másodrendű kér­dés az egyén szabadsága, egyelőre még kivételesnek látszik ez az ál­láspont. A kivételek közé készül lépni Csehszlovákia is uj törvé­nyével, amelyet az államellenes pártok feloszlatása érdekében ho­zott. Ez a törvény a cseh fősíol­gabirót — a járási főnököt — fel­jogosítja arra, hogy faibonthasaon minden levelet, lakóhelyükről em­bereket hosszabb rövidebb időre kitilthasson, internálhassa őket, cenzúrázhasson minden táviratot. Valóban ritka eset, hogy közigaz­gatási tisztviselő ilyen messzemenő beavatkozási jogot szerezhessen az egyének magánéletébe s leg­inkább akkor fordul elő, amikor az éliam lete, biztonsága forog kockán. Az uj cseh törvény sze­rint fel kell oszlatni azt a politikai pártot, amely az állam ellen cse­lekszik — 8 mi sem lesz egysze­rűbb, mint minden kisebbségi meg­mozdulást a cseh nemzeti állam ellen irányulónak tekinteni és eré­lyesen gyakorolni azokat a „jogo­kat", amelyek révén mindenki ki lesz szolgáltatva a cseh főszolga­bíró ítéletének. A demokráciájára büszke cseh köztársaság kocká­zatos útra lép ezzel a törvénnyel, amely egyaránt alkalmas lehet fokozott áiiamvédalemre, a kisebb­ségek kíméletlen elnyomására és a diktaiurának ama fajtájára, amelynek lej'őjen nincs megállás. A másik utódállam: Románia sem marad el vívmányokban. A román középiskolai tanárok nagy­gyűlése Temesvárott megállapí­totta, hogy a nemzeti kisebbségek Romániában kiuzsorázzák anya­gilag és szellemileg a többségi nemzetet. Javasolják a román ta~ nárok: a nevelés kizárólag romá­nok által történjék, ezért az összes kisebbségi iskolákat szüntessék meg és a növendékeket állami is­kolákba írassák be. Roppant egyszerűen képzelik a román pedagógusok. Nem fontos, hogy az általános kultura felül­emelkedik a szük román nemzeti szempontokon, nem lényeges, hogy az elnyomandó kisebbségek év­ezredes kulturával rendelkeznek. Csak épen nem veszik észre a kívánságaikban rejlő beismerést: erőszakos intézkedések nélkül nem biznak a románság beolvasztó ereiében és hódító kultúrájában... Mi még igy sem hiszünk benne. (A B. K. tudósitója jelenti.) Koszcialkovszky lengyei minisz­terelnök csütörtökön egy óra 50 perckor, a lengyel követ kíséreté­ben a Várba hejiatott, ehol fel­iratkozott Horthy Miklós kormány­zónál- Uiéna látogatást tett Göm­bös Gyula miniszterelnöknél, aki a lengye! miniszterelnök­nek ótnyujtotta a ma gyar érdemrend nagyke­resztjét, amelyet Horthy Miklós korményzó ajándékozott a lengyel miniszter­elnöknek. Koszcialkovszky minisz­terelnök Kánya Kálmán külügy­miniszternél tett ezután rövid lá­togatást. Gömbös Gyula miniszterelnök a Dunapalotában visszaadta Koszci­alkovszky látogatását és néhány perccel később Kánya Kálmán külügyminiszter is viszontlátoga­tást tett. Hóman Bálint kultuszminiszter háromnegyed öt órakor a Duna palotában felkereste Koszcial­kovszky lengyel miniszterelnököt és a kormány nevében ét adta neki Pásztor János szobrászművész három szobrát, amelyeket a zsolnai gyár készít­tetett. Koszcialkovszky lengyel minisz­terelnök kíséretével együtt részt ­vett a Pázmány Péter tudomány­egyetem által tiszteletére rendezett fogadáson. Gömbös Gyula miniszterelnök és felesége Koszcialkovszky len­gyel miniszterelnök tiszteletére fél kilenc órakor dinét adott a minisz­terelnökségi palotában. A diné folyamén Gömbös Gyula minisz­terelnök pohórköszöntőjében töb­bek között ezeket mondotta: — Az elmúlt századok során a Kárpátok mindkét oldalán küz­döttek csapataink a keresztény civilizáció érdekében. A legfigye­lemreméltóbbnak, ha visszate­kintünk a világtörténelembe, azt a péiatlan tényt kell látnunk, hogy a két nemzet között há­borús viszony nem for­dult elő. Ennek magyarázatét ne keressük a vezetők kétségtelen bölcsessé­gében és méltányosságában, mert ennek természetes adottságok vol­tak az előfeltételei. A földrajzi fekvés Len­gyelországot északon késztette négyhatalmi szerepre s mi magya­rok délen vívtuk a hazaszeretet és a sza­badság szellemében harcainkat. A lengyelek és magyarok mindenkor egyek voltak és számíthattak arra, hogy a hősök elbukásuk után a másik földön találjanak menedé­ket, amelyet — sajnos — olyan gyakran kényszerültek igénybe­venni. Európa egén újból felhők tornyosulnak s hinni akarom, hogy nem uj harcok korszakának be­következését jelzik, hanem egy uj béke vajúdását jelentik, amelynek következtében igazságon alapuló együttműködés fog bekö­vetkezni, méltó helyet adva min­den nemzetnek a népek nagy családjában. Eiutén Koszcialkovszky lengyel miniszterelnök mondotta el pohár­köszöntőjét. (A B. K. tudósitója jelenti.) Két nappal ezelőtt megemlékez­tünk a sikonyiak és a vandhátiak közös beadványáról, melyben elő­adják, hogy a külvilágtól megle­hetősen elzártan lévő tanyacso­portuknél nagy hiányt pótolna egy temető. Kérdést intéztünk ez­zel kapcsolatban Donner László dr. tisztifőorvoshoz, aki válaszé­ban ugy nyilatkozott, hogy nem pártolja a két tanyacsoport lakói­nak kívánságát. Donner László dr. igy indokolta meg véleményét: — A képviselőtestület még ta­valy kimondotta, hogy szükséges­nek tartja a temetőkben a hulla­házak felépítését, de ezen tulme­nőleg elvben lekötötte magát a köztemető létesítésé­hez. Ha tehát a tanyai temető meg­nyitását elősegítené a képviselő­testület. ezzel korábbi határoza­tával kerülne ellentétbe. — Azonban ha már itt tartunk, — Lengyelország és Magyaror­szág — mondotta többek között — jogos büszkeséggel tekintenek vissza a történelemnek azokkal az eseményekkel telitett lapjaira, mely a két nemzet együttműködé­séről tesz tanúbizonyságot. — Lengyelország ragaszkodik ahhoz az erkölcsi erőhöz, amely évszázados hagyomány folytán szélit reá örökségül. Meg vagyunk győződve arról, hogy az európai konszolidáció nem valósulhat meg, csak akkor, ha valamennyi állam felis­meri minden kérdésben az együttműködés szük­ségességét. Csak ily feltétellel lehet megterem­teni azt a bizalmat, amely elengedhetetlen a békés együttműködéshez. A lengyel miniszterelnök végül a kormányzó és a miniszterelnök egészségére emelte poharát. vessük össze a sikonyiak és vandhátiak helyzetét a többi ta­nyarészekkel. Sopronyról például 15 km-ről hozzák be a ha­lottat a városba, mert ott sincs temető, viszont a sikonyiak, vandhátiak nincsenek a belterülettől 6 km-nél messzebb. Ez a távolság földes­uton sem számit nagynak, legfel­jebb akkor kellemetlen, ha a sár akadályozza a közlekedést. — A sikonyiaknél a helyzet annyiban különleges, hogy ez­ideig anyakönyvileg Békés­hez tartoztak és ott temették el hozzátartozói­kat, annál is inkább, mert Békés­től csak négy kilóméter távolság­nyira vannak. Pár hónappal ez­előtt azonban a belügyminiszter elrendelte, hogy Sikony anyaköny­vileg Csabához tartozzék (a B. K. meg is irta akkoriban, szcrk.) és Nem tanyai, hanem köztemető létesitése és jó kövesutak épitése oldaná meg a te­metkezési kérdéseket

Next

/
Oldalképek
Tartalom