Békésmegyei közlöny, 1936 (63. évfolyam) április-június • 76-147. szám
1936-04-19 / 90. szám
1936 április 3 BEKESMEGYEI KÖZLÖNY 3 Külpolitikai szemle Irja: Lustig Géza Cudar időknek nézünk elébe. Az olaszok ujabb afrikai előnyomulása most mér kimondottan az angol érdekkörhöz tartozó területen folyik. Mussolini ugyan megigérte az angol érdekek respektálását, ám az enfeol közvélemény mégis nyugtalansággal figyeli az olasz hadmüveleteket a szudáni határon és a Tana tő körül. Ennek tudható be, hogy a sajióban ismét olyan erélves állásfoglalás nyilvánul meg Itáliával szemben, mint az abesszin háború legkezdetén. Garvin szerint Angiia el van tökélve namcsak a megtorlások fentartására, de adott esetben a megtorlások szigoritására is. Ezzel kapcsolatban uial arra, hogy az olajszéliitáai tilalmat kimondó népszöveiségi határozat bérmikor foganatod! ható. Nyo matékosan kiemeli, hogy Eden genfi szereplése nem egyéni akció volt, mint ahogy olasz részről állították, hanem igenis a kormány egységes állásfoglalásén alapult és alapszik továbbra is. Es a kor mány szócsöve, a Daily Telegraph. nem étalja ilyenekkel házalni : Olaszország nem tud külföldi hiteihez jutni — irja a beste fia — és kivitele úgyszólván teljesen megbénult. A messzi eső terepen harcoló seregek ellótésa rendkívüli nehézségekkel jór. Mindez a legkomolyabb pénzügyi zavarok elé állítja Olaszországot, mert aranyfed azete havonként ti.encmilliófonttal csökken. Ha ez a pénzügyi alóaknóz&s tovább folyik, akkor réhány hónapon belül elkövetkezhet a teljes gazdaségi összeomlás. — Ha mér Anglia is efajla demagógiához folyamodik, képzelhető milyen csehül áll a béke. Franciaország egyenesen megkergült. Hogy egyebet ne mondjunk, az Oeuvre szerint a Duce arra az esetre, ha bonyodalma tőmadna Angliával, viszont-bizlositást akar kötni Németországgal. Állítólag e végből egyik megbízottját el is küldötte volna már Berlinbe, hogy tapogatózzék báró Neurathnál s egyengesse a megegyezés útját, ami nem jelentene sem többet, sem kevesebbet, mint azt, hogy Olaszország kész szövetségre lépni a birodalommal. őszintén szólva, nem sokat adunk ezekre a kósza hírekre. Ellenben nagy, módfelett negy jelentőséget tulajdonítunk annak, ami Bruxellesben készül. Bár mindöszsze annyi az egész, hogy Van Zeeland távozik és Degrelle jön a helyébe. Mi közöm nekem ezekhez az urakhoz, akiket a fene sem ismer — hegye/i a szót az olvasó. Sajna, ezekhez az urakhoz sok köze less édes mindnyájunknak. Annak oké ért, hogy az egyiknek a távozása, a másiknak a jövetele a világháború közeledtét sietteti. Léon Degrelle volt ugyanis az, aki vállalta a belga hadsereg újjászervezését és a belga határerődök kiépítését. Szóval ő volt az, eki Belgiumot a semlegességből kiugrasztotta. Albert Deveze-zel, a hadügyminiszterrel együtt róbirla a parlamentet, hogy megszavazzon egy javaslatot, amelynek értelmébsn a lilipuli or szág igazság és jog helyett betonba és vasba öltözik. A kinai fal, ame lyet Maginot épített Német- s Franciaország között, ehiyulik , immár Luxemburgtól Hollandióig. És mivel közel feküdt tz aggodalom, hogy egy olyan övben, mely a Vogézektől Maestrichtig husódik, imilt amott rések nyílhatnak, el fog hu zódni égési a tengerig. Paul Cro kaert vezérkari főnök még ezt a sokat is keveselli. Szerinte Németország sietni fog Hollandia felől a ftiz lapályt megszéllani, hogy olt repülő bázisokat létesítsen Angiia ellenében. Mert — fejtegeti tovább nézetét a derék hadfi —, az invó ziónak két ut áll a rendelkezésére. Az egyik az Isselbe ütközik. A másik a Peelbe torkollik. Igy háí az Epp féle terv, mely a Clausevilz félének a helyébe lépett, eleve számol Hollandia legázolésával. Ugy, hogy Belgium s vele együtt Hollandia csak akkor nyugodhat, ha kiépül Aníwerpentől Ebenig, Ebenlő! Emaelig, Emaeltől Remo uchampsig a földalatti vár, mely ezeket a szerencsétlen államokat is, ahol évszázadokon ét menedéket talált a béke s a gondolat, caslrumokká idétieniti. Ámde — nem elég a páncél, ha nincs aki viselje. Emeljük fel hét a katonai szolgálat idejét — üvöltötték a mi litaristék. Ami meg is történt becsületesen. A wallon a a flamand parasztok 1936 augusztus elsejétől kezdődőleg három éven át masírozhatnak, ez egyik a Marseillaise, a másik a Brabanconne hangjainál. A flamandok ugyan berzenkedtek egy kicsinyég és próbálták elhárítani a megtiszteltetést. Szerintük — és mondanak valamit — Lakásberendezés ocsón és nagy választékban, kedvező fizetési feltételekkel is kapható KOPSTEIN BÚTORÁRUHÁZBAN Békéscsaba, Andrássy-ut 25 Kedvező fizetési feltételek! Mindenféle fuvarozást olcsón vállalok helyben és vidékre is RUBICSEK Luthee*-u. 2. Tel.! 171. a fegyverkezés nem sok jóval kecsegteti őket. Ha Belgiumot a németek 1914 ben megrohamozták — érvel ez egyikük — csak azért történt, mert a frar ciék elhanyagolták az északi halárt. Minélfogva a boche ok könnyen besétálhattak Louvainbe. Ugyanez az eset szőrén szálán ma is. Franciaország ismét eimuiaszioita a halért megerősíteni Dunkerquelől n Vogézekig. Ha tehát költenünk szükséges, Franciaország, lévén az ok, guberálja is a reávaió pénzt. És akármilyen együgyűnek lót szik ez az álokoskodás, sokakat megtévesztett. Ugy, hogy a véd- és dacszövetíéget, mely 1926 ban létesült Belgium s Franciaország között, egyre többen gáncsolták. Főként ezért, mert a tartalma máig ismeretlen. S az uj-kaiholikosok lapja, az Avant Garde, melyet őszentsége a pápa dédelgetett nagyra, óvást is emelt: „Vagy katonai szerződést kötöttünk Franciaországgal és akkor a humanitás első parancsa, hogy azonnal felbontsuk. Vagy nem kötöttünk és akkor minek ez a titkolózós. Legfőbb érdekünk, hogy távol maradjunk a kalandoktól. Térjünk vissza a ieopoldi hagyományokhoz s engedelmeskedvén a törté nelem immanens sugallatának, legyünk ismét azok, amik vollunk, neutrális ország, amelynek nincs keresni valója a nagyhatalmak oldalén." Mindezt a jószándékot elfújta azon nyomban a puszta szellője annak a hitnek, hogy Németor szág ismét birtokba vette a Raj nánél ősi jussát. Belgiumon és Hollandián erőt vett a félelem és most szakmányba fegyverkeznek. Ennél szomorúbbat képzelni sem lehet. Mégis csak az Ecclesiasticuss nak volt igaza. Quid est, quod est ? Id, quod fűit. Quid est, quod fűit ? Id, quod est. Mi az, ami van? A 1*, ami volt. Mi az, ami volt? Az, ami ven. Mert elmúlik minden, de megmarad — örök hypothasis — az emberi butaság. Es alatt pedig Verdun temetőjében, ott ahol Falkenhayn s Pctain jóvoltából ezrével domborulnak a sirhanlok, összegyűltek a rokkantak. Bajtársak, tegyétek kezeteket a szivetekre és esküdjetek — hangzott a parancs — esküdjetek, hogy elég volt a bűnből és a gyilkosságból. Esküdjetek ez előtt a hétszázezer francia s német katona előtt, aki itt fekszik a gödrökben, esküdjetek, hogy Franciaország ifjúsága nem akar többé a vágóhidra menni, ahol hiábavaló módon feláldozzák. — Esküszünk, esküszünk — kiáltotta mind. Szegény bolondok 1 [Ili NÉMETH ÁRPÁD szabómesternél. Telefonszém 78. mi tör fém régen? 1906. április 19. Békéscsabán megindultak a választási harcok. A függetlenségi tábor hadat üzent az Áchim féle parasztpártnak a független• ségi párt jelöltje Bakos Mátyás. — A király levelet intézett Békéscsaba polgárságához a választások ügyében. A levelet Korossy László főjegyző olvasta fel a képviselőtestület ülésén, amelyet a tagok állva hallgattak végig és lelkesen éltették a királyt. — Csabai izraelita polgártársaink — irja a B. K. — szeretettel ünnepelték Kohn E. H főrabbi negyedszázados jubileumát. — Szarvason bonyodalom támadt a negyedik patika engedélyének megadása körül. — Huszár András csabai mezőgazdasági cselédet a földmivelésügyi miniszter hosszú, hűséges szolgálatáért 100 korona arannyal és elismerő oklevéllel tüntette ki. Huszár az ünnepé lyes aktusra elfelejtett elmenni, úgyhogy uj napot kellett kitűzni a jutalom átadására. 1916 április 19. Békéscsaba — irja B. K. — megérett már arra, hogy várossá alakuljon át. Újult és frissült erővel hozzá kell fogni a várossá fejlesztés alapvető munkájához, nehogy fiainknak kelljen elvégezni, amit apáink elmulasztottak. — Így folytatódik a cikk, majd befejezésül megállapítja, hogy ezelőtt 15 évvel, az Áchim-éra kezdetekor a veszekedés helyett meg kellett volna csinálni a vízvezetéket és a csatornázást. — Hat-hétezer ember kisérte utolsó útjára Békés református lel készét, Kecskeméti Ferencet. — Viszik a harangokat... A háború második éve vége felé jár és az ország lassan• lassan elő• szedi tartalékjait. Most a megye katolikus templomaiból vitték el a harangokat, ugy, hogy pl. Békéscsabán csak egy két és félmázsás harang maradt• 1926. április 19. Az iparosok és kereskedők nagygyűlést tartottak a városházán és erélyesen tiltakoztak a súlyos megadóztatás ellen és az egyfázisú forgalmiadó rendszer, továbbá a munkásbiztositás reformja érdekében tüntettek. — Kondoroson Kovács György községi biró lemondása következtében a megüresedett állás betöltésére Kovács Jánost választották meg egyhangúlag. — Békés község díszpolgárává választotta gróf Bethlen István miniszterelnököt. — Békéscsaba képviselőtestüle tének viharos napja volt. A gazdák és a szociáldemokraták a kisebbségek ellen foglaltak állást és olyan határozatot verekedtek ki, hogy a várost a Für dő rt. igazgatóságában 8 he lyett 12 tag képviselje. A Csaba csorvási ut költségeire 15 százalékos útadót vet ki a város. — Mayer János földmüvelésügyi miniszter és Schandl Károly államtitkár csongrádi beszámolójuk után Szarvasra érkeztek, ahol 200 terítékes ban kett volt a kisgazdapárt helyiségében a miniszterek tiszteletére. — Szeder Ferenc, Békéscsaba nemzetgyűlési képviselője beszámolót tartott Erzsébethelyen.
