Békésmegyei közlöny, 1936 (63. évfolyam) április-június • 76-147. szám

1936-04-15 / 86. szám

4 BEKESMEGVEI KÖZLÖNY 1936 április 15 Autó és motorkerékpár vezetői vizsgára garanciával kiképez belUgym. engedélyezett Gépjármüvezetőképzö Tanfolyam BÉKÉSCSABA, EÖTVÖS-UCCA 7. SZÁM Jelentkezés és felvétel mindennap. M#jtis 31-én tartják meg a magyar-olasz meccset Az MLSz elnöksége tesnap esti ülésén foglalkozott azzal az olasz javaslattal, melynek értelmében a magyarok és olaszok legközelebbi válogatott találkozóját május 31-ére halasszák el. Az elnökség a ja­vaslatot elfogadta. Boross Pál sikeres budapesti tárgyalásai nyomán nagy meccsek elé néz a déli válogatott Boross Pál, a déli alszövetség szövetségi kapitánya húsvét két napján Pesten tartózkodott az olimpiai előkészítő tornán szereplő válogatottak kiBérőjeként. Ezalatt az MLSz és a BLASz vezetőivel több válogatott mérkőzés lekötése irányéban folytatott tárgyalásokat és legnagyobbrészt sikerrel be is fejezte ezeket. Igy megállapodott abban, hogy épriüs 29 én a DLASz­válogatott Budapesten a Hungária ­uton játszik és az irek ellen ké­szülő magyar válogatott tréning­partnere lesz. A trénins után Dietz Károly dr., az MLS<s szö­vetségi kepilánya tart előadást a vá'oKatottaknak a modern futball­ró!. Május 21-én, a DL^Sz má­sodik jubileumi szövetségi nepján két ellenfél szerepel ez alszövet ség területén, a főiskolai és BLASz válogatott. Előbbi valószínűleg Vá­sárhelyen. ulóbbi a tervek szerint Békéscsabán játszik, mindkettő a DLASz válogatottjai ellen. Ugyan­ekkor a csabai második osztály északi és déli csoportja revensot ad egymásnak Endrődön, vagy Baltonyán. Junius 11 én, 13 én és 14 én a Csikók szerepelnek az alezövétség egy egy városában, egy egy alkalmi válogatott ellen. A három meccsből kettő a sze­gedi alosztályban, egy a csabai ban kerülne lejátszéera. A mér­kőzések lekötése megtörtént, csu­pán a DLASz, a BLASz és MLSe elnökségi hozzájárulása szükséges ahhoz, hogy a meccseket meg is tartsák. MTK-MÁV 3.2 (1:1). Makó, biró Pálinkás (Makó). A Zsiíinsrki nélkül felálló MÁV elkönnyelmüs kődte a mérkőzést, de a „hazai" játékvezető lehetetlen bíráskodása is hozzásegítette az MTK t a győ­zelemhez. A MAV-nél a máskor ItiAVAUT TÉLI AUTÓBUSZltfRENETREND Érvényes 1935. október 6-tól 1936. május 11-ig. Békéscsaba—Gyula 8" 12 4 0 ind. Békéscsaba „Oaba". 8záHó érk. 10 3 6 13 1 8 6° 13 l° érk. Gyula városháza ind. 10°" 12 46 Menetjegy: P 1.10 — Menettértijegy; P 1.90 Mindennap közlekedik. Békéscsaba—Szarvas— Öcsöd* ind. Békéscsaba „Csaba" szálló érk. 8 0 S érk. Kondoros ind. 7° 6 érk. Szarvas ind. 6' 5 érk. Öcsöd ind. 5 80 . Kondorosra P 2.20, Szarvasra P 3.40, Öcsödre P 4.40 P 3.80, „ P 5.50, „ P 7.— *Csak hétköznap közlekedik. 13 3° 1 4»o 15 28 15" Menetjegy . . Menettértijegy . Békéscsaba—Mcz6beréoy—Szeghalom—Füzesgyarmat— Berettyóújfalu—Debrecen 600 1 330 ind. Békéscsaba „Csaba"-szálló érk. 8°0 1705 619 1349 érk. Békés ind. 741 1646 635 1405 érk. Mezőberény ind. 725 1630 729 1453 érk. Szeghalom ind. 637 1529 I 15 1 5 érk. Füzesgyarmat ind. 6 1 5 | 850 _ érk. Berettyóújfalu p. u. ind. — 1405 101° — érk. Debrecen Arany Bika-sz. ind. — 12™ Mindennap közlekedik. Berellyóujfalu p. u. és Debrecen között a Debreceni Helyi Vasút Rt. autóbuszai közlekednek. Menetjegy . . Békésre P 1.—, Mezőberénybe P 1.50, Szeghalomra P 3 20 Meneltértijegy P —, ,. P 2.50, „ P 5.50 Menetjegy . . Füzesgyarmatra P 3 80, B.-ujfalura P 6.50, Debrecenbe P 7.50 Menettértijegy . ., P 6 70, ., P 10.—, „ P13.— Békéscsaba—Gyula—Kétegyháza—Elek 1245 _ 1320 _ 1355 21« 1425 2120 i-d. Békéscsaba „Csaba"-szálló érk. 10 3 5 — ind. Gyula városháza érk. 745 — érk. Kétegyháza p. u. ind. 715 1545 érk. Elek ind. 645 1530 Mindennap köz'ekedik. Mez&tur—Turke ve—Kisújszállás 915 _ 1725 ind. Mezőtúr p. u. érk. 6«J — 17™ 943 1 230 1 755 é rk. Turkeve ind. 530 812 1620 1015 1310 _ érk. Kisújszállás ind. — 742 1510 Mindennap közlekedik. FelvilágotiMsok a MÁV - U • kirendeltségénél: Békéscsaba, II., Ferenc J&zsef-t r 2. :—: Telefon: 2—33. mindig jó halfsor volt gyenge. A kis és rossz talajú pálya megza vsrfa őket, de nem in igen ambi­cionálták a játékot. A győztes csa­pat eóljlai Szél balösszekötő, a MÁV-ét Csicaely lőtte. CsAK-SzAK 3:0 (3:0). A hús­véti program nem elégitelle ki a közönséget. Gyengén szerepelt a SzAK és n?m igyekezett a CsAK sem. i?y nivótlan, gyenge meccset látott a közönség. Még Tóthnak tepioiíek leginkább, teteze't a fia­tal balszélső Klement Sándornak, a F r< ncvéros Csabán időtő igaz­gatójának is. Ba^os—Ügyvéd meccs. A Bankosok a« Ügyvédek csapatá­val játszanak szombaton délután késnogyig menő, komoly mérkő­zést a CsAK-pályón. A Törekvés húsvétja A Törek­vés húsvét első napján Gyulavéri­ben agyontarÍ8lékol» máaodik csa­pattal állt ki és 1:3 (0:2) arányban szenvedett vereséget. Második nap a Kinizsi ellen mór más összeté­telű volt a csapat és győzött 5:1 (0.1) arányban. SAKK A sakkjáték alap­motívumai A sakkirodalomban már régtől fogva megnyilvánul ez a törek­vés, hogy a sakkozás hovatarto­zóséüát megállapítsa. Igy időnként a sakkjátékkal, mint „mü/^szet"­tel, „sport"-talr „tudomány"-nyal, m8jl mint „játék"-kai vagy kissé ho-nályos „küzdelem" megjelölés­sel találkozunk. Magunk nem ki várijuk a ö»kkjátékot valamelyik „osztályba" beleerőszakolni, de rávilágítunk arra a különös tényre/ ho-?y bér közöttük éli, mégis oly fok alko'ó elemet merit azokból. A „«port" kiL-jezés alatt általá­ban a testedző játékok gyűjtőne­vét érijük, ugy hogy a „szellemi spon" kifejezést túlságosan erő­sífikoltnak találjuk ahhoz, hogy a sakkjátékot ide besorolhassuk. De ha ne.n is lényegében, annál több hasonlóságot mutat fe' forma sse-. rint a sporthoz. A versenyjátéknak valóban nélkülözhetetlen kelléke a sportszerűség, az egyenlő fegy­verekkel való küzdés. Sokkal inkább lényegi hasonla­tossága a művészethez. Minden sakkozó tudja, mit jelent „szépen játszani" és éppen ez a „szép", n gondolkozásnak a sakkláblóra történő velülé8e az, emi a sakko­zást művészivé avatja. A mult század játszmáinak tanulmányo­zója meggyőződhetik arról, hogy a sakkjátéknak ez az oldala ré­gebben még inkább kidomboro­dott. Az elmélet fejlődése éa ez­zel a játszmák hasonlóságával jőró ellaposodása a játszmák mű­vészi oldalét károsan befolyásolja, átmentette azonban a sakkozás egyik mellékhajtása azt, a felad­vényköltészet. A sakkjátékfelad­vány ma valóban mór nemceak „rejtvény"; sokkal löbb annál: a sakkozásnak, mint művészetnek megtestesítője. A gyakorlati sak­kozással már C3ak igen laza kap­csolatot tart fenn — amióta a hadállásoknak, általában véve a FARKAS kárpitos Olcsó Megbízható játszmákban elő nem forduló volta is igazol — és lassanként l'art pour l'art művészetté vélik. A sakkozásnak még a művé­szinél is alkotóbb eleme a „küz­delem", amely végső célként az ellenfél legyőzésére irányul. Ebből a szempontból birálva a dolgot, a sakkozást harcnak vetületeként tekinthetjük és hogy mégsem vesz­ezük a sakkozási egyszerűen küz­delemnek, annak oka az. hogy oly lényeges és el nem hanyagolható motívumokat mutat fel, amik a „harc"-ban fel nem találhatók, de amelyek léte művészethez, vagy sporthoz sokban hasonlóvá teszi. Da a sakkozás nemcsak a mű­vészettel, hanem a tudománnyal is rokonságot tart fenn. A mult században megindult elméleti ku­tatások ma már könyvtárakra menő köteleket töltenek meg éa a versenyjétékognak az elmélet fej­lődésével állandóan lépést kell tartani. Mégsem merjük a „tudo­mány" osztályába sorozni, mert bár a komoly játékos tudósa az elméletnek, de oly tudást sajátított el, mely a gyakorlati életbe nem vihető ét. Ha a sakkozás oly sok értékes alapslemet tartalmaz, mint ameny­nyit mér fent tulajdonítottunk neKi, akkor „játék" nak mér semmi esetre sem alacsonyítható le. En­nek ellenére mégis felmutat gyak­rak oly tüneteket, amelyek játék­I szerűségére utalnak és ez a já­tékszerüség tette viszont a sakko­zást népszerűvé és a játékon ke­resztül jutott a sakkozás mai ma­gaslatéra. Sport, művészet, küzdelem, já­ték — mindegyikből oly sok van belőle és mégsem azonos egyik­kel sem. Da éppen az a tény, hogy sokoldalúságénál fogva min­denki megtalálja benne azokat az elemeket, melyekhez hajlandósága, vagy tehetsége utalja, biztosítja a sakkozás egyre fokozódó népsze­rűségét és fejlődését. RÁDIÓ Április 15, szerda 6.45 Torna. Utána: Hanglemezek. 10.00 Hirek. 10 20 és 10-45 Felolvasás. 11.10 Nemzetközi vizjelzőszolgálat. 12 Déli ha­rangszó az Egyetemi-templomból, időjá­rásjelentés. 12-05 A rádió szalonzenekara­13.30 Kurina Simi és cigányzenekara. 14.40 Hirek. 16.15 A rádió diákfélórája. 17 Bisztricki Tibor hegedül. 17.30 Férfiak kézfogója. Féja Géza előadása. 18 Hang­lemezek. 18.00 Vidám negyedóra. Zágon István előadása. 19.30 Az Operaház elő­adásának közvetítése. „Sylvia." 23.25 La­katos Misi és Tóni cigányzenekara. 00.05 Hirek. Apróhirdetések Ügyes bejáró rzakácsnS kerestetik azonnalra. Berényi-ut 2. 2000 kéve II. o ztályu erdei rőzsefa el­adó. Előjegyzés Deutsch, Sarkad. v>erkasztő«eg és kiadóhivatal : Hié.<»abő, Fersnc Józsnef-tér 20. Telefon: 176. •V' ';!* xetési ára: 1 hóra L5Ö, % évr' 4.50 P Vidékre postán küldve l hóra 1.80, V, évre 5.40 P. EKÉSMEQYEI KÖZLÖNY POLITIKAI NAPILAP Felelősszerkesztő : ERDÉLYI GYÖRGY dr. Társszerkesztő: BRÜLLER ENDRE dr. isanüotulajdonoa uKüatíH A Corvina-nyjnda nyjnáíi Hirdetési dijak : milliméter sororikéni 5 fill., vasárnap 7 fill. Tartam engedmény Apróhirdetés 10 szóig 40 fillér, vasár­nap 60 fillér, vastagon szedeti sza­vak kétszeresen számitódnak. Notic soronként 1 pengő.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom