Békésmegyei közlöny, 1936 (63. évfolyam) április-június • 76-147. szám

1936-06-21 / 141. szám

4 BEKESMEGYEI KÖZLÖNY 1936 junius 21 séges tudatban üdvözöljük, tizenöt [ évszázad multán, a birodalom újjászületését Róma dombjain, azzal, hogy ami történi, nem befejezés, csak kezdet. — Ennek ez uj birodalomnak a születés, egy olyan birodalomé, amelynek székhelye a Capitolium s amelynek repülő osztagai 8 tengeralattjárói könynyen elorozhatják Angliától ősi szupremáciáját a Mediterraneum fölött, sok álmatlan éjszakát okozott s még többet okozhat a vikingek utódainak. Semmi kétség, hogy amint a szárnva tollasodik s a csőre erősödik az ifjú sasnak, lecsap a zsákmányra. Egyiptom, Szudán, Algir, Tripolisz, Szíria reszketni fog az árnyékálól is. Ezért várható, hogy Anglia ezentúl szorosabban tapad Franciaországhoz, mert csak az ő segítségével lábolhat ki a hínárból. Az igazság kedvéért sebtiben hozzáfüzzük mindehhez, hogy mindez csak játékos feltevés. Egyáltalán nincs kizárva, hogy Franciaországot elszédíti a dogma s Angiiét a bosszúvágy. Ám, ha ez bekövetkezik, Európa rögtön szólíthatja a halottkémet. 0!yan dögvész zudul a nyakába, aminő soha el nem viharzott felette. Ám reméljük, nem hiába tartja megát Franciaország a raison letéteményesének 8 reméljük, hogy az utolsó pillanatban nem hábarodik meg. Gyenge remény! Imádkozzék minden jótét lélek, hogy ne csalatkozzunk benne, mint egykor Pandora. És imigyen szólott Zaratusztra... Korshed Sorabi Captain, harminckilenc éve orvosnő, az indiai Mysora államban levő Bangeloreből eljött Európába, hogy meggyógyuljon — Tarka ruhát visel és a derekáról sohasem hiányzik a három részből álló öv, amely azt szimbolizálja, hogy az ember élete a cselekedetekből, jó tettekből és jó szavakból van összetéve — Ez az indiai asszony a Zaratusztra hitének misztériumairól mesél . . . A haja fekete, mint az éjszaka és a fogai kivillognak ajkának pírossága mögül. Vörös kendő van a fején, a szemöldöke sürün öleli körül a szemeit, amelyek feketék és villognak' nappal is. Arany zsinór szegélyezi hosszú kendőjét, amelyet nem tesz le egy pillanatra sem, mosolyog mindig és én nem tehetek róla: valahányszor látom, azokra a cigánylányokra eondolok, akik Bankéról jönnek be Pöstyénbe és a park utjain krajcárokat kunyerálnak. Korshed Sorabji Captain-nak — igy hívják ©zt a hölgyet — éppen csak a fejét borító aranyos kendőt kellene levetnie, hogy mindenki cigányasszonynak nézze. Elmeséli nekem: jövőre lesz negyven éves, tizenhárom testvére közül ő a legfiatalabb, négy nővére is orvos, akárcsak ő, egyik nénje tanitőr.ő, három fivére pedig hivatalnok. Három éves volt, amikor meghalt az apja, az iskoláit Bombayban végezte, öt évig ott is járt az egyetemre, majd átjött Európába és huszonnégy esztendős volt, amikor megszerezte a diplomáját Londonban. Nevetve mondja: — Londonba azért jöttem el tanulni, mert a londoni diploma nagyobb jövedelmet biztosit Indiában egy orvosnak. Még akkor is, ha a mi ludománvunk öregebb és nagyobb is, mint Európáé . . . Odahaza rheuma kínozta és az egyik maharadzsa tanácsára — az utolsó esztendőkben valóságos maharadzsa-járás volt Pöstyénben — Bécsbe meni, ahonnan a maharadzsák valamelyik orvosa PÖBtyénbe küldte el. Reggelenkint forró iszapba pakolják, délután aztán a parkban sétál és kijár a golfpályára. Esténkint bridgel. Komolyan, megfontolva. Sohasem licitál könnyelműen. Fehér fogai kicsillognak a mosolyra nyilt ajké ból, ha sikerül kilicitálni a szlemmet. Múltkor, amikor veszített, ezüs rúpiával fizetett . . . Hat év óta nőorvos egy Bange lore nevü városban. Ez Bombay közelében, a Mysora nevü állam ban van, ötvenezerre rug a lakó aainak száma, mocsaras vidék, még ivóvize sincs és az esővizet klórral fertőtlenítve isszák. Valamennyi keleti nyavalya pusztít itt: kolera, pestis, fekete himlő, lepra, de a legnagyobb pusztítást a szifilisz végzi. Tercia formájában. Rengeteg gverek holtan születik meg. A SalNyári ingek, nyakkendők fürdőruhák KULPIN ARUHAZ Békéscsaba varsant csak pár év óta ismerik Bangeloreban. A lakosság hindosztánokból és buddhistákból áll. Itt a kanarese nyelvet beszélik, amely állítólag a leg szebben zengő nyelvek egyike. Sajnos, nem volt alkalmam ennek az állításnak az igazéról meggyőződést szerezni, mert a sok száz hindu nyelv egvikét se ismerem. Valamelyik napon azzal jön le a második emeletről a pöstyéni Speciel szanatórium portása, akit felküldöttem Korshed Sorabji Captain úrhölgy szobájába, hogy a doktornő nyitott ablaknál áll és a nap felé fordulva, kezeit széttárva imádkozik. Az asztalán gyertyák égnek. A hozzá intézett szavakra nem felel, nem engedi zavartatni magát. Amikor negyedóra múlva lejött, megkérdeztem tőle: — Mi8is, Ön Zaratusztra hitét követi? Csöndesen, lágyan felelt a kérdésemre: — Igen, énZaratusztra hivői közé tartozom. És ettől az időtől kezdve őszintén, leplezetlenül beszélt nekem annak a hitéről annak a bölcsnek, akinek tanításait egykoron tizenkétezer tehén bőrére rótták fel. Mikor? Er.t még a bölcsek se tudják megállapítani. Akadnak, akik ; azt mondják, hogy Zaratusztra kétezer évvel Krisztus előtt tanított, mások hatezer évre teszik a kori, amely elválaszt tőle, de vannak olyan bölcsek is, akik azt állítják, hogy Zaratusztra — állítólag a médek királya volt, egyesek szerint egyáltalában nem is létezett. Kinek van igaza? Bajos ezt megállapítani. A bangelorei orvosnő ezt mondja róla: — A Daradsa partján, Vaeds vidékén van egy romváros, Rághának hívják. Itt született, élt és itt halt meg Zaratusztra, minden bölcsek legnagyobbika. Semiramis kortársa volt. Valamikor milliók hirdették bölcsességeit, ma a Zaratusztra hivők száma mindössze háromezer. Perzsiából, ahol élt, kiüldözte hívőit a mozlim, legtöbben vagyunk Indiában, főként a Gudserát tartományban. Zaratusztra hivői többnyire gazdag emberek, józanok és üzletekkel foglalkoznak. — Nem igaz az — mondja emelt hangon — hogy mi a tüzet imádjuk és a világ helytelenül hivja Zaratusztra követőit tüzimádóknak. Az Istenünk; Ahura mazda, a „jó isten", de hitünk szerint van „rossz isten" is. Ennek nálunk Ahriman a neve és az egész élet jó és rossz dolgokból van összetéve. Egyszer eljön az idő, amikor a jó Isten hatalma véget vet majd a rossz Isten hatalmának, ármánykodásának és akkor — tizenkétezer év múlva — végtelen boldogság következik el a világra. Az ember életét a jó gondolatok, jó szavak és jó cselekedetek jellemzik és az én három részből álló övem ezt szimbolizálja. Tlfjol a hazugság a legnagyobb vélek... — A Zaratusztra követői két szektából állanak és a két szekta között nagyobb a szakadék, mint mondjuk keresztények és pogányok közölt. A konzervatívok: napjában tizenkétszer imádkoznak és nem mosakodnak mással, csak a tehén vizeletével, amit a mezőn fognak fel. Ezek ma sem temetkeznek: Bombayban áll ma is a Mala• bor Hellen, a dakhmá nak nevezet hatalmas torony, ahol az elhunytak holttestét kiteszik a ragadozó madarak számára. Ezek ma is hoznak még véres áldozatot, amig a mi áldozatunk csak a haoma nevü fűszernövény összetört szárából kicsöpögő nedvvel kevert tejből áll. — Mi a nirvána? Komolyan feleli: — A nirvána egészen más né lünk, mint a buddhistáknál. A szó szankszritt eredetű. Szószerint anynyit jelent: elfujás ... A mécses kialszik. . . A buddhistáknál a nirvána teljes megsemmisülést jelent, végét minden életnek. Nibil. Nálunk: kezdete a boldogságnak, az Istenséggel való boldog egye sülés. — És a tűz ? — Szimbólum. A földi lét útját az elemek határozzák meg. A lüz és a viz. A földi tűz az égiből származik. Eredetre egyforma mind: a nap és a csillagok tüze olyan, mint a fellegekből lecsapó villám, a föld mélyéből előtörő vulkanikus tüz, vagy a szobámban pislákoló gyertya, amelyet nekem,földi embernek* elfújnom nem szabad. Zaratusztra hívőinek a tüzel, még akkor is, ha az rombol, eloltaniok nem szabad. Mi nem imádjuk a tüzet, csak tiszteljük benne minden földi élet forrását. A felkelő napnál imádkozunk reggel és a lenyugvó napnál imádkozunk este. Esztendőnk junius 21 ikén kezdődik, mert ekkor leghosszabb a nap. Ezen a napon tul csak két ünnepünk van: Zaratusztra születésének és halálának évfordulója. Se szombatunk.se vasárnapunk nincs, a hétnek mind a hét napján dolgozunk. Imádásainkat nem értjük meg, mert ezek egy előttünk ismeretlen nyelven vannak írva. Zoroaszter munkáját Avesztának hívják, vslamikor ez kétmillió sorból állt és huszonegy naszk ba volt kötve. Tizenkétezer tehén bőrére irta Zoroaszter a tanításait, de a könyvek közül nem maradt fenn, csak kettő, meg a harmadiknak a töredéke. Nagy Sándor égettette el. . . Papjaink közül csak kevesen értik a zend nyelvet, amelyet mi pelvi-nek hivunk. Az Aveszta a mi ó-lestamentumunk. Benne van a világ teremtésének története is. Vannak papjaink, akik kívülről tudják az egészet, Azt a részt is, amely megsemmisült. Az Aveszta nyelve feltűnően hasonlít a zsidók nyelvéhez, a héberhez. Ugy mondják, hogy az ó-testamentumban sok-sok olyan rész van, amely az Aveszta szövegével megegyezik. — Templomainkat odahaza a tüz templomának hívják, az oltáruk kivétel nélkül a felkelő nap felé vannak fordulva. Ide járunk mi, modernek, akik minden tekintetben alkalmazkodunk a modern kor követelményeihez és ide járnak konzervativjeink is. Nem igaz az, hogy a szabadban, tűzrakások mellett imádkozunk. Templomainkban állandóan ég az örök tüz, azt a szimbolumot az egész világ tőlünk