Békésmegyei közlöny, 1936 (63. évfolyam) április-június • 76-147. szám

1936-06-21 / 141. szám

Ára 6 fillér BEKESMEGYEI KOZLON? Békéscsaba^ IS36 junius 21. vasárnap 83. évfolyam 141. szám Napirenden Böszörményi, a cezaromániás, gonosztevő, vagy őrült népvezér — Hétfőn hirdetnek Ítéletet Békésen (A B. K. tudósítója jelenti.) A nagy pör a finálé előtt áll. Egy hétig tartott s éppen eléggé megviselt mindenkit, bíróságot, véd

!ottakat, hallgatóságot. A folytonos, feszült figyelem in sok energiát fogyaszt, emellett pedig nagy mértékben súlyosbította a helyzetet az óriási hőséi, ami a teremben uralkodott nap-nap ulán. Egyébként sem kell ma mér a hidegtől tartani, de ha egy teremben 180—200 ember összezsúfolódik, az aztán igazén nem ideális állapot. S ilyen légkörben vitatkoztak emberek államelméletekről, államformákról, politikáról és sok minden egyébtől, ami a hasonló tárgykörű kérdéseknél elmaradhatatlan... Ujabb bizonyitáskiegészitési indítvány A szombati tárgyaláson Gál Istvántól kérdi meg először az elnök, hogy ki hallgatta ki a csendőrségen. A vádlott nem tud feleletet adni. Kelemen Antal tiszthelyettesnek tesz fel az elnök ezután ezzel kapcsolatban kérdéseket. — Nem hallgattam ki — feleli —, valószínűleg valamelyik másik csendőr elölt volt. Angyal Ferenc k unágolai csendőr az utoitó taru. — Nyomozott ebben az ügyben ? — Igen, házkutatásokat végeztem, foglyot őriztem, mást nem csináltam. Kihallgatása ezzel be is fejeződik. Az elnök ezután ismerteti azokat az iratokat, amelyek összefüggésben vannak a vád tárgyává tett bűncselekményekkel. Először a tiz, utána a husz pontot olvassa fel, majd az „Éljen Böszörményi" cimü füzet bevezetését, amelyet Hatvany Lajos, Bihar vármegye fccaoporlvezetője irt, továbbá a nemzeti szociáliata mozgalom ismertetéséből részleteket, végül a bünjeljegyzék adatait, melyek szerint nyomtatványokat, újságokat, jelvényeket, khaki-ingeket stb. foglaltak le a csendőrök a vódlottak lakásaiban. Az ügyész ezután indítványozza, hogy a védő bizonyitáskiegészitő indítványát utasítsa el a bíróság. Meggyőződése, hogy Hajnal sokkal fortélyosabb ember és nem beszélhetett oly hangosan a folyosón, hogy meghallhatják volna. Bányai Imre dr. védő közli, hogy Hajnal István ellen a független kisgazdapárt és a maga nevében az ügyészségen hamis tanuzáaért feljelentést lett, mert a pénteki tárgyaláson a párt helyi vezetőit megrágalmazta, őt pedig azzal a váddal illette, hogy a per vádlottéit kitanította. Egyben beterjeszti a feljelentések' másolatát és kéri azok felolvasását, további bizonyi téskiegésziiő indítványában jatfa solja a kihallgatásoknál résztvett polgári ruhás belügvi nyomozók kihallgatását. Kéri Ábrahám Andrásné kihallgatását, aki arról tud, hogy Hajnal István József nevű fiát fenyegetésekkel kényszeritelte a rohamosztagosok közzé s tő

!e is kivette az esküt. Hajnal idejében is szokás volt az eskü kivétele, enélkül megbízólevelet és iráat nem adott ki a párt, tehát a jelenlegi vezetők nem lépték lul a régi szervezés kereteit. Kéri Tör köly István, Kiss László, Jakucs Sándor, Szász Mihály kihallgatását erre vonatkozólag. Javasolja, hogy szerezze be a bíróság a nyomozást elrendelő iiatot és ezzel tisztázzák, milyen körülményekre és milyen terjedelemben rendelt el felderitőmunkét a hatóság. Kéri Czvikli Pál uradalmi segédtiszt ki hallgatását arra vonatkozólag, hogy miképpen folyt le Bugyi, Petrás és Hőgyes kihallgatása. Hallgassa meg a biróság a szabadlábon lévő Károlyht, elmondaná, hogy a iiz pont nem uj dolog, létezik azóta, amióta a rohamosztagok. László Julianna és özv. Jarek Lajosné azt tanúsítanák, hogy Hódos teljesen épen jött fel a közaégházi csendőri kihallgatásra és mikor eltávozott, látni lehetett raila a sérülések nyomait. Varga II. Gábor községi rendőr pedig Hajnal és Bugyi folyóséi beszélgetéséről tudna vallómé st lenni. A bíróság szabadon mérlegelhet, hb van mit, de eddig egyoldalú volt a bizonvitás. A vádlottak közül Nyeste Pál, Romvári, Vass Ferenc az őket kihallgató delektivekkel való szembesítést kívánják, Hódos Széli csendőr, Béres Mihály Széli és Nánási caendőrtörzsőrmester szemébe akar nézni. Mihálfy István dr. ügyéaz véleménye szerint a vádlottak bűnössége aktaszerüleg megállapítható, ehhez nem kell még vallomás sem. A bűnügyi nyomozók ugyanazt mondanék, mint a csendőrök. Hajnal tanú volt, az ő szempontjából mindegy tehát, hogy esketett-e vagy sem. A védelem Hajnal feljelentésével a tanú esküjét akarta magyarán mondva oldalbarugni. A belügyminisztérium a nyomozást elrendelő iratokat nem fogja kiszolgáltatni. Czvikli kihallgalá&a felesleges, mert Bugyi ismételten kijelentette, hogy igazat mondott. A községi rendőr kihallgatása csak időhúzás lenne. Forradalmi megmozdulás volt . . • A biróság rövid szünetet tart, majd kihirdeti végzését. A feljelentések felolvaaását mellőzi, azokat az iratokhoz csatolja, a bizonyítás kiegészítésére felhozott összes indítványokat elutasítja, miután a tárgyalás eddigi anyagából tisztán látható a helyzet. Bányai Imre dr. védő ez ellen semmisségi panaszt jelent be. Mihálfy István dr. kezdi meg most vádbeszédét. — Másfél évtizede vagyok mér ügyéaz — mondja — s be kell vallanom, megilletődés fog el, ilyen tömeg vádlott még nem volt előttem. Megdöbbenést is érzek egyben, mert ennek a négy go noszlelkü embernek Ielketlensége esetleg az országot újból romlásba sodorhatta volna hosszú ideig. A négy fővédlottnak nem nagy gond a megélhetés. Velük szemben áll a rongyos, munkanélküli, sínylődő tömeg A háború befejezése óta minden mozgalomban ez a népréteg vett részt. Kis időre jobb sortot szereztek maguknak, d© azután elhangzott a „nem akarok katonái látni" és jött a mindent rombadöntő forradalom. Most újra felbukkant itt a mozgalom, de szerencsére idejében elnyomták a hatóságok. Bizonyos, hogy az összes röpiratok azt tartalmazzák: a tömeg sorsa jobbra fog fordulni. Ezzel szemben dijakat szedtek tőlük, de a párttagok nagy részének nem jutott pénz, a kormány viszont az inségmunka pénzeket szétosztotta, hogy lehetőség szerint minden rászorulónak jusson, pedig köztudomásu, hogy az adók nem folynak be rendesen. A trianoni szerződésen múlik az ország sorsa, mert a szomszéd országok gyűlölettel viseltetnek irántunk, elzárják határaikat az árucsereforgelom elől. — Fel kell világosítani a tömeget, milyenek ezek a mozgalmak, bár ha a vádlottak nem kerülték volna el az iskolát annak idején, most az oktatás fölösleges volna. A történelem csupa megmozdulásból áll. Ezek részben országok közöttiek, tehát háborúk, részben az egyes nemzeteken belül folynak le. Az utóbbi megmozdulások ismét két csoportra oszthatók, egyrészt olyanok, amelyeket a nemzet leikéből eredő fájdalom indit meg a ebben réaztvesz gazdag és szegény egyaránt, a másik csoport pedig olyan, amely nem a nemzet lelkéből fakad és az egyik népréteg, vallásfelekezet vagy pedig egyes emberek ellen irányul. Ez a forradalom, amit legtöbbször a hatalom utáni vágy. kapzsiság irányit. Böszörményi mozgalma az utóbbihoz tartozik, merem állítani — Kik voltak a vezetők? Még talán Bereczki sem ludja, ki is az a Böszörményi. Mint nyugalmazott százados, az egyik minisztériumban kapott egy kis hivatalt, de nem volt megelégedve, otthagyta az íróasztalt, pártvezérré éa egyben költővé léptette elő magát. Nem lehet valami kiváló ember. Lehet, hogy nagyszájú és szépen tud beszélni, de nem lehetnek benne vezéri, kormányzói éa királyi képességek. Ha vezéri képességek lettek volna benne, akkor miért nyugdíjazták? A kormányzáshoz sem ért, mert aki vezetni akar, annak tudnia keli, hogy ahhoz nem elég a hat elemit végzett emberek beszervezése. — Böszörményi ezek szerint vagy őrült, vagy gonosz ember. A bolondok házában a helye, vagy meg kell büntetni. A vádlottak előtt pedig mint csodát írták le, mégis nem történt más: a béka megirigyelte, hogy az elefánt is létezik a világon, elpukkant és ennek visszhangjai szerte az országban a hasonló ügyekben hozott ítéletek • .. — Az a gyanúm, hogy ezeknek a vezetőknek nem volt más céljuk, mint belevinni a tömeget a forradalomba és megint a kommunisták jöttek volna elő. Böszörményi zászlaján a főszin a vörös. — A vádlottak védekezése két pontra irányul: Nagymagyarország visszaszerzésére és a magyar faj megmentésére. Ez jó takaró volt a hatóságok előtt és kitűnő maszlag a tagtoborozásra. — A fajta megvédése az állam és minden magyar feladata. Mégis Böszörményi egy alkalommal kilátásba helyezte Károlyinak, hogy rövidesen kapnak százezer aranymárkát. A gyökért tphát nem itt kell keresni, hanem Nemetországban, amelynek élvágya nagy és be akarja kebelezni a némeüakta területeket. Ez minden, csak nem a magyar faj megvédése. Végül a négy elsőrendű vádlott szigorú megbüntetését javasolja, mig a többiek ügyét kéri enyhébben elbírálni. Családi állapotukat — nagyrészt feleségük, gyermekük van — nyomorukat, tudatlanságu kat, félrevezetettségüket nem lehet figyelmen kivül hagyni. Másfél órás védőbeszéd Az ötnegyedórás beszéd után az elnök szünetet rendel el, majd Bányai Imre dr. védő áll fel szólásra. — A vádlottak aorsa — kezdte — egybekapcsolódik. Kénytelen vagyok ezért mindegyikkel foglalkozni. A pórt szervezetei törvényes keretek között működtek. Legfeljebb az volt szokatlan, hogy majmolták a külföldet, ezek a jelenségek félreértésekre, találgatásokra adtak okot és megszületett a vád, amelynek nincs ténybeli