Békésmegyei közlöny, 1936 (63. évfolyam) április-június • 76-147. szám

1936-06-19 / 139. szám

2 ÖCKESWCQYCI KÖZLÖNY 1936 junius 19 A bizonyítás széles­körű kiegészítését kérte a védő a ka­száskeresztes per tárgyalásán (A B. K. tudósítója jelenti.) A kaszáskeresztes tárgyalás ne­gyedik napja is szolgált érdekes­séggel. Az utolsó előtti vádlott Bugyi Sándor szolgáltatta ezúttal a „szenzációt" : vallomása megle petésszómba ment. Sok uj szem­pontra mutatott rá a védő bizo­nyítási indítványa is, igy egészen bizonyos, hogy a tárgyalás hátra­levő napjai fokozoitan „szállítják" majd az érdekességeket, Egyéb­ként meglepetés volt az is, hogy a főispán több mint egy óra hosszat a tárgyalási teremben tartózkodott. Tegnap az első vádlott Vári Imre volt, aki a pértbalépést a munkanélküliséggel indokolta meg. Kelemen János azzal kezdi: nem tudja mi a vád ellene. Az elnök megmagyarázza neki, majd Kele­men előadje, hogy kényszerből lé­pett be, nem volt mit ennie és nem volt ruhája. Nem gondolta, hogy ha belép a pártba, minden jobb lesz, de mások is beléptek, utánuk ment ö is. Lovas Gábor beszélt előtte a fei adatokról és hangoztatta: „várják a következőket." „El kell menni — fejtegette előite Lovas, — ha jön a parancs, de soha nem jött. Ki is akarták őt törölni a rohanv osztagosok közül, mert öreg volt." A husz pontot odaadták neki, de eltette ugy, ahogy kapta a sublót" fiókba, mert nem lud olvasni. Bereczki Sándor nem tette le az egész esküt, mert mór meg­kezdték a többiek előtt annak fel­olvasását, amikor odaérkezett. A magyar fajtáért való harcra eskü­dött csak fel. Elnök : Ez a kitétel, a magyar fajtáért, a szöveg elején található és maga, bór későn érkezett, mé­RÍS csak erre esküdött. Hogy le­hat ez ? Vádlott (nem tud válaszolni). Baji Imrének mondta Bereczki, hogy ha jön a parancs, el kell majd menni, de nem tudhatta, mikor és hova. Azt is hangoztatta Bereczki előtte, hogy Böszörményi a magyar nép vezére lesz kint a fronton. Bereczki a szembesítés alkal­mával azt vallja, hogy mondotta Bajinak : el kell menni az időközt országgyűlési képviselőválasztá­sokra. Elnök : Igy mondta ? Vádlott: Igen, igy mondta. Eínök : Az előbb nem ezt mon­dotta. Vádlott : Nam vettem olyan na­gyon figyelembe, hogy hova kell menni. Lipcsei azért lépett be, mert a nemzeti szocialistákat jó pártnak gondolta. A piacon hallott a párt­ról, ott olvasták a husz pontot. Az eszméért áldoznák fel magukat Lakatos Imre, Domokos László után ifj. Fodré András azt mondja, hogy nem Böszörményiért, hanem az eszméért áldozná fel életét. Elnök : Milyen eszméért? Vádlott; A munkásság jobblé­téért. Nagy Imre csak azért lépett a pártba, mert nem gondolt arra egyáltalán, hogy ebbői lesz va­lami. Az eskünek olyen értel­met kölcsönöz, hogy Böszörményi katonája lesz, aki azt letette. Elnök : Csak a hazának lehet­nek katonái, Böszörménynek nem. Lukács Gábor után Szabó La­jos vall. Hidvégi Gábor, K. Nagy Gábor és Szabó István, végül ő előite kijelentette Bereczki, hogy a rohamosztagokban őrmesteri ran­got fognak kapni. Hidvégi Gábor nem tud erről, Szabó István nem emlékszik már Bereczki állítólagos szavaira, mig az elsőrendű vádlott valót­lanságnak nyilvánítja Szabó szavait. K. Nagy Gábort az elnök ezután Következő kihallgatása alkalmával kérdezi meg az ügyről. Papp József kijelenti, hogy bű nősnek érzi magát, mert aláirta a belépési nyilatkozatot, de más semmi lényegeset nem mond. Szűcs Istvántól is megkérdezi az elnök, hogyan gondolta az es­künek azt a részét, mely kimondja, hogy „Böszörményiért feláldozom az életemet." Vádiolt: Nem gondoltam én sehogysem, Haszonics Ferenc a következő vádlott. Öntudatlanul lépett be a pártba, egyszer volt ott, többet nem ment közéjük. Elnök: Hallotta, hogy el kell menni ? Vádlott: Igen. Elnök : Kilői ? Vádlott : Az asszonyoktól. (Ál­talános derültség.) Elnök : Férfiaktól nem ? Vádlott : Nam. Elnök : Olyan asszonyoktól, kik­nek férjeik a párt tagjai ? Vődlolt: Nem tudom, mert ne­kik a verebek is csiripelnek. Vádlott ezután írást mutat be, mely igazolja, hogy a kommuniz mus alatt nemzelhüséget tanúsí­tott. Nagygyörgy János rendkívül csendes ember. — Bűnösnek érzem magam —• mondja. — Miért? — Mert a mozgalomba belép­tem. Roppant csendesen, alig hall­hatóan mondja el, hogy Bereczki őt is tőjékoztatta: amikor ülni fog az óra. el kell menni. Lovas is ott volt. — Mikor kell menni? — Nem tudom. — Nem sokára? — Igen. Bereczki és Lovas a szembesí­tésnél tagadólag nyilatkoznak. Nagygyörgy Bereczki felé for­dulva mondja: — Igy mondta Bereczki ur: „Ha jön az idő, akármikor elmegyünk, éjjel-nappal." — Nam igy volt. Liplák György és Domokos Ist­ván a aoronkövetkezők. Utóbbi mondja: — Idősb Vass Ferenc, Vass Ferenc nagyapja újságolta nekem, hogy ha eljön az idő, el kell menni. Bereczki Gábor vallomása és a szünet után Kulcsár Imre vall ar­ró', hogy a husz pont indította a pártbalépésre. Az esküben az a kitétel, mely a titok elárulását halállal bünteti, arra vonatkozott, hogy hátha támadnak a kommu nisták. A következő vádlott Kelemen Gergely. Általános megdöbbe nésre rövid fehér gyolcsnadrág­ban, ingben és kék kötény­ben, mezítláb áll a bíróság elé. Közben lép a terembe Ricsóy­Uhlarik Béla dr. főispán, Vangyel Endre dr. gyulai és Marsall Fe renc dr. békési főszolgabíró. Mind­hárman meglepve nézik a vád­lottat, akiről valósággal Ieri a nyo­morúság. Kelemen csak annyil tud, hogy Lovas említette: ha jön a paranc*, el kell menn'. Madarász Pált sgólitják be ez­után. — Olt álltam — mondja — Be­reczki előtt, de nem volt szándé­komban az esküt letenni, — Miért nem jelentette ki ezt akkor? Madarász erre nem válaszol. K. Nagy Gábor nem hitte, hogy Böszörményi egyedüli vezér lesz, csak a munkásság vezetőjének képzelte. Az elnök szembesíteni akarja Szabó Lajossal, aki fél órá­val ezelőtt azt vallotta, hogy K. Nagy is jelen volt, amikor Bereczki az őrmeslerségtől beszélt. Szebó Lajos azonban kijelenti, hogy hu tározottan nem emlékszik a do logra. Székely Lajo3 a husz pontból eleinte nem tette magáévá, hogy csak árja és turáni lehet néptárs, zsidó nem. Túl­tette azután ezen magát, mert arra gondolt, hogy minden nemzet joggal tö rekszik fajtisztaságra. Elnök: Az esküt letette. Vádlóit: Nem. Többszöri felszó­lításra sem jelentem meg Bereczki előtt, mert besorozott katona va­gyok és a kormányzóra felesküd­tem. Ezt Bereczki és Lovas is iga­zolják. Elnök: A csendőri jelentés sze­rint letette az esküt. Vádlott: Nem fogadom el, nem való. Szabó János, majd Szűcs litván nevét kiáltja ezután a községi rendőr. Szűcs arról tud, hogy Beréczki kijelentette előtte: hallgatni kell az eskütételről, a csoportosulás is felesleges, nem ugy mint Hajnal idejében, amikor összejártak min­den este és nagy darab húsokat ígértek a tagoknak. Szűcs Gábor következik. — Ha Böszörményi parancsolná — mondja — feláldoznám az éle­temet. — Böszörményi rendelkezhetik a maga élete felett ? — Hogyne, törvényes keretek közölt... — Es ha nem töivényes kere­tek között ? — Da állítólag mégis, mert a miniszter 1933 ban engedélyezte a szervezkedést. — Tudta, hogy törvényesek vagy nem törvényesek a keretek? — Nem, de kénytelen voltam a nyomor miatt mindenbe belemenni. Csurka Mihály azzal kezdi, hogy hallotta mivel vádolják, de el­felejtette. Szűcs Imrének Bereczki kijelen­tette, hogy hallgatni kell, Szűcs viszont nem tudja miről. Bereczki ezt az állítást is valótlannak mi­nősiti. Domokos János, Papp Sándor, ifj. Molnár Mihály, Gábor János, Tyukodi Gábor után Hőgyes Mi­hály csendőri bántalmazásról be­szélt, da igy sem vallott, mert nem tudott semmit. Nyeste Pál utón Béres Mihály harsány hangon mondja, hogy pusztuló faját és magyar hazáját akarta védeni, de Böszörményiért nem éldoala volna fel magét. Egymást hazudtolják meg a vádlottak Robajkó László után Bugyi Sán­dor lép bírái elé. az utolsó előtti vádlott. Bereczki neki is mondta: ha valamit elbeszél, halállal bűn­hődik. Nem volt szabad Bereczki utasítása alapján az eskü szöve­gét sem továbbadni. A csendőrség előtt meg volt ijedve, azért vallotta, hogy a korábbi beszélgetések alapján tudomással bírt arról: előbb a karhatalmat akar­ták letörni, azután az üz­letek bezárását szándékoz­tak végrehajtani. E nök: Mitől ijedt meg? Védioti : Hogy megvernek a csendőrségen. Elnök: Miből gondolt erre, meg­fenyegették? Vádlott: Nem a... Elnök: Mit mondtak magának? Vádlott: Bereczki mondta, hogy bajok lesznek... Elnök: Magának mondta? Vádlott: Nem éppen nekem, voltunk többen is. Elnök: Akkor a csendőrség előtt igazai mondott. Vádlott: Igazat. Einök: De nem mondott el min­dent. A jelentés arról is tud, hogy Bereczki maguk előtt kijelentette: azután az urak és vezetők elpusz­títása következik és hogy a ka­száskeresztesek hadseregében a jelenlegi tagok őrmesterek lesznek. Bugyi beismeri, hogy igy történt, de Bereczki valótlanságnak minő­siti összes állításait. Petráss Mihálynak megmagya­rázták a párt célját, de nem ér­tette meg. Elnök: Böszörményit egyedüli vezérnek tekintette? Vádlott; Nem tudom, nem érlek hozzá. Elnök: A csendőri jelentés sze­rint beismerte, hogy a karhatalom lefegyverzé­séről beszéltek, azután a határt akarták megszállani, hogy a zsidók, akiket ki akartak fosztani, ne mene-

Next

/
Oldalképek
Tartalom