Békésmegyei közlöny, 1936 (63. évfolyam) április-június • 76-147. szám

1936-06-14 / 135. szám

1936 junius 14 BEKESMEGYEI KÖZLÖNY 5 rény vendégfogadó és ezekben a'ig pár iucatnyi szoba volf . . . — Schuller ur hallott rólam és megkérdezte tőlem: nem lenne-a kedvem hozzá, hogy a Hotel Post­ban — igy hívták a szállodáját — sielni tanítsam a vendégeket. Sugárzó arccal fogadtam el az ajánlatát és teljes ellátásért és napi három korona fizetésért be­szegődtem hozzá és Stubenből át­költöztem St. Anionba. Harminc esztendő — százezer tanitvány — Tizenhat é/es voltam akkor és a si-teoiiáról, meg a pedagógiá­ról halvány fogalmam se volt. A legnagyobb féjdalmat az okozta nekem, hogy mint tanítónak már nem volt szabad részt vennem az osztrák versenyeken, ezért beirat­koztam a davosi si-klubba és négy éven keresztül a davosi, gründenvaldi, pontresinai verse­nyeken mindig — de mint svájci! — én nyertem meg az első dijat. A rendszeremen huszonöt évvel ezelőtt kezdtem gondolkozni és akkor állítottam fel azt a szabályt, hogy szemben a norvégek mód­szerével, uj alapokra kell helyezni az egész síelést. A mi terepünk sokkal meredekebb, mint Norvé­giáé és akkorkezdíem hirdetni, hogy meghajtott térdekkel és hátra dűlve gyorsabban lehet futni, mint egye­nesen állva és előre dűlve. Ezzel a metódussal egyik diadalt a má­sik után arattam. Rengeteget tá­madtak, azt mondták, hogy az én rendszerem ári a si esztétikájának, de az eredmények az egész vi­lágon engem igazoltak. A rendsze­remet, amelynek hivatalosan „Arí­berg-szisztéma" a neve — ma már Norvégia és Svédország is elfo­gadták és mindenütt az én metó­dusom alapján síelnek az embe­rek. — Harminc év alatt százezernél több embert tanítottam meg sielni, hozzám jött el a belga király is és Miklós román herceg. Az én tanítványom voll Schacht, Német­ország pénzügyi diktátora és szerte e világon mindenfelé az én tanít­ványaim oktatják ma a legszebb téli sport hiveit. Igazi karrierem — ha szabad ezt a szót használnom — a háború ulán akkor kezdő­dött el, amikor megjelent az első filmem. Ez 1920 ban történt, de ekkor mér saját sí-iskolám volt, mert közben a háború után meg­házasodtam és önálló8Ílollam ma­• gamat. Az első filmet — „a si cso­dái" cimmel — dr. Arnold Fank készítette és ennek szédületes si­kere volt. A Jungfrau Jochon, a Feldbergen, Garmischban készül­tek a felvételek és túlzás nélkül mondhatom, hogy meghóditotlam az egész világot. A következő év­ben kijött az uj film: Rókavadá­szat az Engadinban, azután a" többiek, — a Sors hegue, a Küz­delem a hegyekkel, a Szent hegy, a Fehér mámor, — amelyekben a Hitler Adolffal kapcsolatban oly sokat emlegetett Lena Riefenthal volt a partnerem és 1925-ben már husz sí-oktatót kellett alkalmaz­nom az iskolámban. Ma harminc tanitó dolgozik nálam, Sl. Anion­ban. Hannes Schneider Amerikába készül — Hat évvel ezelőtt Japánban voltam, a japán kormány meg­hívására huszonhét előadást tar­tottam a 8ziszlémámról és hal he­lyen rendeztem kurzust. Ausztriá­ban én vagyok a sí-vizsgák állami biztosa, de az idén erre a tisztre meghí­vott Franciaország is. Egy-egy la­nitóm állandóan Olaszországban, Franciaországban, Svédországban lenit. Évenként 3-400 svéd növen­dékem van, tanítóim között ilyen nevek akadnak: Rudi Matt, Friedl Pfeiffer, aki az idén a legnagyobb dijakat nyerle meg, Willy Walch, Tóni Marth, közben megjelent a könyvem és közben — eltörtem a lapockámat, a lábamat, sántí­tok és — forró iszapba pakkol­nak Póslyénben minden reggelen, napjában kétszer is. A pöstyéni tv ura hasinál, de én alig várom, hogy ismét a hegyek közt legyek. Ma már nem vagyok aktiv, in­kább felügyelek és beosztom a növendékeket, az ősszel Ameri­kába megyek, — egyik tanítóm, Oilo Lang odakinn van — hogy az amerikaiakat megtanítsam síelni. — Azt hiszem, sikerülni is fog... Paál Jób KOZGAZDASAG Nem lehet eldisputálni a BIOSz súlyos felelősségét a Phönix-ügyben Gergely elnök urék haragszanak a kritikára A Biztosító Intézetek Országos Szövetsége az elmúlt napokban teljes ülést tartott, amelyen Gergely Tódor vezérigazgató az elnöki székből hosszabb nyilatkozatot tett a Phőnix-ügyben. A közvélemény nagy érdeklődéssel várta a BIOSz elnökének megnyilatkozását, hi­szen a Phőnix botrány kipattanása óla ez volt az első eset, amikor a magyar biztosítási szakma fej a köz­lést lett a nyilvánosság számára. dus értékért nevetséges látszat-áldozatot sze­retne hozni, mig a ret­tentő terhek sokszoro­san túlnyomó részét a szerencsétlen és ártat­lan publikum nyakába varrná. Azt hisszük, hogy a BIOSz elnö­kének keserű szemrehányásait könnyű szívvel fogják elviselni a „felelőtlen tényezők", mert mind­Strandkelmék Árvái Jenőnél Békéscsaba Szent István-tér 8. Megállapíthatjuk, hogy Gergely elnök kijelentései kinos visszatet­szést, sőt megdöbbenést keltettek nemcsak a nagyközönség előtt, hanem még a biztosítási szakma mérsékelt gondolkodású és széle­sebb látókörű vezetői között is. Különösnek találták, hogy a BIOSz elnöke éles kirohanást intézett azok ellen — nyilván a sajtóra gondolt —. akik kritizálni merészelték a BIOSz magatartását. Pedig köztu­domású, hogy a BlOSz-tól független sajtó orgánumok a leg­korrektebb mértéktar­tással, a legtisztesége­sebb hangon foglalkoz­tak a BIOSz nak a Pbő­nix ügyben tanúsított lehetetlen és sivár ma­gatartásával. Bátorság kellett tehát ahhoz, hogy Gergely Tódor elnök felelőtlen fé­nyezőknek bélyegezze azokat, akik nemcsak a nagyközönség és a ma­gyar állam érdekeinek védelmében, hanem ép annyira a magyar biz­tosítási eszme jövőjének érdeké­ben is vétőt emeltek az ellen a mód ellen, abogy né­hány nagy biztosító in­tézetmobó falánksággal csak profitálni akar a Phőnix bullájából s e annyian meg vagyunk győződve arról, hogy a Phőnix roncsain osz­tozkodni kivánó néhány dúsgazdag bizlosiló intézet pillanatnyi önző érdekein tul valóban a biztosítási gondolat védelmét szolgálják, hisz amire a BIOSz készül, — ba terve sikerülne — csak arra lehetne alkal­mas, bogy évtizedekre kompromittálja Ma­gyarországon a biztosí­tási eszmét s a közön­ség százezreit elriassza, clcsiorozza a biztosí­tási üzletkötéstől. Ugyancsak vegyes hatást vál­tott ki szerte az országban Ger gely elnök felszólalásának az a ré8ze,amellyela Phőnix vezetőinek ténykedését igyekezett minél sö­tétebb színben fellünlelni. Kollé­giálatlan és hálátlan gesztus volt ez Gergely Tódor részéről, hiszen nem titok, hogy a BIOSz vezető­ségében szinte tejtestvér módjára fonódott össze a Phőnix vezéré­vel, a legszorosabb és legberálibb módon működött véle együtt egé­szen az összeomlás pillanatáig. Az is köztudomásu, hogy Gergely Tódorék igen jól ismerték a Phő­nix-nek azokat az üzleti gesztióit, amiket most oly zord kérlelhelet­lcnséggel ítélnek el. Nagyon jól tudták Gergelyék, hogy a Phőnix milyen tarifális politikával dolgozik s ha most az egyedül idvezitő ma­tematikai biztonság elvére hivat­koznak, akkor százszor nagyobb a felelősségük, mert ha valaki tudta ebben az országban, akkor Gergely Tódorék igazán tudták, hogy a Phőnix üzleteinek javarésze ellentétben áll ezzel a matematikai biztonsággal. A Felügyeleti Hatóság kereske­delmileg képzetlen beamtereit rá­szedhették a Phőnix agyafúrt ve­zetői, de Gergely Tódorék szak­mai tudásuknál és tájékozottsá­guknál fogva nem jártak bekötőit szemmel s ezért kötelességük lett volna már évekkel ezelőtt akár nyilvánosan, akár bizalmasan fi­gyelmeztetni az illetékes tényező­ket arra, hogy a Phőnix tarifapo­litikája csak a pusztuláshoz ve­zethet. í\ BIOSz nak nem lett volna szabad hallgatás­sal, vagy esetleg elhall­gatással túrni a Phőnix garázdálkodását s ha ezt mégis megtelték, hát lás­sák be, hogy ha most ismét a közönség issza meg a levét en­nek a biztosítási históriának, ak­kor ne csodálkozzanak azon, hogy a tőkegyűjtésnek az a mennyi­sége, amely eddig az életbiztosí­tásokon keresztül fejeződött ki, rö­vid időn belül pánikszerűen át­menekül a bankok pénztáraiba, mert azt fogja látni, hogy a ban­koknál sokkal nagyobb biztonság­ban érezheti a keservesen össze­kuporgatolt pengőit, mint a bizto sitó intézetek páncélszekrényeiben. Ha fenn akarja tartani háztartásának pénzügyi egyen­súlyát, akkor vásároljon mindent a „Takarékosság" készpénzértékü könyvecskéjével. Bővebb felvilágosítást nyújt: a „Takarékosság" kft. békéscsabai irodája, Békéscsaba, Andrássy-ut 19. sz.

Next

/
Oldalképek
Tartalom