Békésmegyei közlöny, 1936 (63. évfolyam) április-június • 76-147. szám
1936-06-11 / 133. szám
2 ÖCKCSMCQYCI KÖZLÖNV 1936 junius 11 niláa nem uj dolog, a törvény életbelépése óta ilyen védelemben részesítették már a tokaji bort, a szegedi és kalocsai paprikát s most kerül sor a makói hagy mára. Ezeknek a kérdéseknek tanulmányozására a gazdasági egyesületben értekezlet volt, amelyen Beliczey Géza elnökletével Márky Barna dr. alispán, Kuszka litván ny. főispán, felsőházi tag, szolnokmegyei, Ráth József a c^anádmegyei gazdasági egyesülelek elnökei és Türr latvén, a Csongrád megyei gazdasági egyesület kép viselője. Geist Gyula dr. és Darók József dr. titkár vettek részt. Az értekezleten Beliczey Géza tervé nek vázlatát közölte, majd meg állapodtak abban, hogv a részletek kidolgozása után ismét összejönnek. Természetesen az érdekel lek valamennyien készségesen magukévá tették Beliczey Géza elgondolását. Az értekezlet után Márky Barna dr. alispánt átkísérték Gyulára Beliczey Géza és Darók József dr. is s ott, a főispáni hivatalban zártkörű megbeszélésen vettek részt. Az értekezleten Ricsóy-Uhlarik Bé la dr. főispánon kívül jelen volt Vay László főispán, a liszánlu'i mezőgazdasági kamara elnöke, Czeglédi Béla kamarai igazgató, Varga László dr. kamarai titkér. A meg beszélésről semmiféle tájékoztatót nem adlak ki. Nyilvánvalónak látszik azonban, hogy ez a megbeszélés összefügg Beliczey Gézának azzal a kijelentésével, amelyben utalt erra, hogy a zárt terüleité nyilvánítást az önálló kamera megalakítása fogja követni. Az okok, amelyeK következtében ez a mozgalom megindult, nagyon is kézenfekvők. Debrecen eléggé messze van, nehezen megközelíthető; a gazdák körében általánosságban az a nézet, hogy a vezetőség inkább a felső-Tisza vidékét favorizálja ; a négy megye érdekei azonos mezőgazdasági berendezkedésük és földrajzi helyzetük következtében ugyanazok. A mozgalom megindult, hogy hová fog fejlődni, egyelőre nem tudható. lfetitettképes gázvédelmi előadás volt a városháza nagytermében (A B. K. tudósitója jelenti.) A vitézi szék rendezésében szerdán este tartották meg a második légvédelmi előadóestet Békéscsabán, a városháza nagytermében. Nagyszámú közönség előtt Jánossy Gyula polgármester mondott megnyitót és kifejtette a légvédelmi cktatás szükségességéi, valamint célját: mindenkinek tudni kell kötelességét. Üdvözölte a megjelenteket, köztük Burián Géza alezredest (Szeged) és Molnár Endre őrnagyot, a légvédelmi parancsnokság képviselőjét. Burián Gyula, alezredes hoszszabb előadásában ismertette a légvédelem elkerülhetetlenül szükséges voltát. Közölte, hogy a légvédelmi törvény végrehajtási utasítása már elkészült s megindulhat a munka, amelyben nagy sze~ rephez jut a sajtó. Németországban tökéletes a szervezkedés, nekünk is követnünk kell a példát, annál ís inkább, mert a védelmei és a védekezést még a trianoni békeparanc» sem vette el tőlünk. Ha megszervezetlenül érne bennünket egy légitámadás, a nép elégtételt venne azokon, akik kötelességüket elmulasztották és a védekezés módjáról nem világosították fel a lakosságot. Az előadás után a terem elsötétült és Lehoczky László tűzoltóparancsnok magyarázatával vetített képeket és rajzokat mutattak be a repülőgépek, bombák és gázok fajairól, valamint a védekezés módozatairól. A meglepően jó képeket és rajzokat Lehoczky László Nagyszabású folyóirat helyi terjesztéséhez jutalékos üz lefszerzőket keresünk. Urak és hölgyek írásbeli ajánlatát sKulturmunka* jeligére a kiadóba kérjük parancsnok, Kapta Gyula lüzoltí tiszt és Körmőczy Zoltán segédtiszt késziteiték. Az előadás végén Jánossy Gyula polgármester köszönetét fejezte ki Burián Géza alezredesnek és Lehoczky László tűzoltóparancsnoknak, majd kifejtette, hogy a gázés légvédelmi oktatáson mindenkit felvilágosítanak a védekezés módjáról és felhívta a jelenlevőket arra, hogy ismerőseiknek is mondják el a látottakat. A város mindent elkövet, hogy polgárainak életét biztosítsa. Az európai politika szenzációjává nőtte ki magát az olasz fordulat (A B. K. tudósitója jelenti.) A francia lapok hosszú cikkekben foglalkoznak az olasz kormány átalakításával és főleg Ciano gróf külügyminiszteri kinevezésével. A Temps szerint valószínű, hogy a Róma és Berlin között fo'yó bizalmas megbeszélés éa 0 aszor8zág Németországhoz való fordulása nem más, mint figyelmeztetés a nyugali hatalmak részére: a megtorlásokat nem lehet tovább fenntartani. Az olasz kormány ilyen módon akarja értésére adni a nagyhatalmaknak: ha kell*, másutt is megtalálja a támogatást. Bármi legyen is Mussolini szándéka. annyi bizonyos, hogy Olaszország véglegesen dönteni fog. Fölösleges hangsúlyozni, hogy | Franciaország szempontjcból az | olasz politikának német iránvu j eltolódása jelentőséggel bír. Az , Intransigeant u?y lélja, hogv Róma, Bécs, Berlin, Varsó, Budapest együttes frontot alkot a bé keszerződésp.k revíziója érdekében. Rendkívüli óvatosságra van szükség és a francia kiküldötteknek nagy meggondoltsággal kell eljárniok a megtorlások ügyében. Franciaországnak érdeke, hogy Olasz országot meglartsa a békebarát hatalmak sorában. Most érettségizik és katonatiszt lesz Ciuceanu Péter, Ady Endre „román fia" Mit tud Adyról a »cseléd fia*, aki hasonlít a költőhöz Nem e sorok írójának felfedezése az, hogy Ady Endrének, a magyar géniusz egykori apostolának utódja var... Több mini egy év'izeddel ezelőtt, az eseményt megillető jelentőséggel, tálalták fel az összes magyar és román lapok azt a szenzációt, hogy Goga Octav'.an, volt romén miniszter és költő, aki nemrégiben az „Ember tragédiájául fordította le románra és akinek személye körül mint ismeretes, érdekes irodalmi viharok dulnsk Budapesten és Bukarestben is, egy budapss'i irodalmi társaságba való esetleges beválasztása kapcsén felfedezte Ady Endrének, régi barátjának egy állítólagos leszármazottját. A legenda, ahogy azt a lapok feltálalták, meglehetősen fantasztikus volt. Állítólag Goga Octavian, amikor a csúcsai kastélyt átvette, egy néhányéves gyermeket pillantott meg, aki a kertben játszadozott és aki állítólag feltűnő hasonlatosságot árult el Ady Endréhez. Goga érdeklődni kezdett. Baráti, de irodalomtörténeti szempontból is érdekelte ez a felfedezés és az a lehelőség, hogy Ady Endrének fia van és megtudta, hogy a gyermek Ady Endre volt szobalányának, Brudasca Aniconak a gyermeke. A gyermek természetesen törvénytelen, „cseléd fia" volt, akinek a származásáról többféle verzió került forgalomba. Ez a cikk tulajdonképen egy beszélgetésről számol be, nem is kiván beleavatkozni ebbe a kényes hátterű ügybe, mert ha határozottan azt állítaná, hogy a segesvári gimnázium maturandus növendéke igenis Ady Endre fia, akkor szemben találná magát azzal az orvosi véleménnyel, amely már szintén hallatta szavát ebbfn az ügyben és amely azon az állásponton van, hogy Ady Endrének már nem lehettek abban az időben, amikor a kisfiú született, •szerelmi kapcsolatai, betegsége diszpozíciói következtében. A sorok irója az újságíró kötelességéi teljesili, amikor most a segesvári állami román gimnázium bejáratánál arról kérdezősködik, hogy hol lehet Ciucaanu Péterrel, akinek családi neve tulajdonképpen anvja után Brudasca, de akii Goga Oclavian, a község elnevezése után, ahonnan származik, Ciuceanunak nevezeti el — beszélni... Szemtőt-szembe Ttdíj Endre állítólagos fiával... A válasz az újságíró kérdezősködéséra meglepő. Brudasca Ciu ceanu Pelre nem az internátusban lakik, hanem külön szobája van az intézet lóbbadozójában, amelynek főépolója. Da már jön is Ciuceanu Péter, akit kihivaitam... Jön velem szembe, szürke ruha van rajta (a nyolcadikos diákok mór nem hordanak uniformist) és amikor érdeklődve, uriasan, szinte arisztokratikusén meghajlik előttem és zavartan kezet nyújt nekem, az az első benyomásom, hogy egy igazi ur leszármazottjával állok szemben. Emberileg éa talán az újságírói ösztönös ítélőképességgel kétségtelenül azt állapítom meg, hogy Ciuceanu Péter, aki talán most Í8 csodálkozik azon, hogy percekig szótlanul nézem, nem születhetett egy parasztszármazásu cselédleány és egy parasztlegény nászából. Ciuceanu Péter apja ur volt. Percekig tartó néma csend előzi meg a beszélgetést. Bemutatkozom. Újságíró vagyok — mondom a fiatal gimnazistának, akinek ekkor már nem is kell sokat magyaráznom láíogatásom és jövetelem célját. Nem én vagyok az első újságíró, aki vele ebben az ügyben beszél és nem én leszek az utolsó, de talán az én helyzetem a legkényesebb. Evekkel ezelőtt beszélt vele utoljára újságíró erről a témáról és azóta ez a fiu, akinek származásét érdekes misztikum szövi át, nagyot fejlődölt testben és lélekben is. Ady Endre ál iiólagos fiából jóvágású, magas fiu lett, aki minden sportot kitűnően üz, sokat olvas, de nagyon rosszul tanul. Lelkileg azonban megéreti már arra, hogy származásának problémájával foglalkozzon. Nehezen indul meg a beszélgetés .. . — Tudom, hogy miért jött Ön — mondja —, megint szenzáció lesz belőlem és elpirul leányosan, mint aki nem szereti, hogy foglalkoznak vele a lapok. Pedig nem ludok sokat mondani Ady Endréről — ezt a nevet szép, hibátlan magyarsággal, meHkülönböztetelt éhitatíal ejti ki — Ciuceanu Péter, aki különben magyarul jól beszél, mert elemi tanulmányait a szalonjai magyar elemiben folytatta. — Nem tudom, hogy apám volt-e, vagy nem — mondja most már szégyenkezve —, mert szegény édesanyám, aki tavaly hall meg tuberkulózisban, nem igen beszélt velem erről a kérdésről és Goga Octavián is, akit nevelőapámként szeretek, szintén nem sokat tárgyalt velem a származásomról. Talán arra az időre tartogatta ezt, amikor már megérett leszek ... — Goga Octavián ideadta nekem a mult nyáron Ady Endre összes költeményeit magyarul és néhány román fordítást, amit ő maga csinált. —- Nagyon szépek ezek a versek — mondja Giuceanu Péter — néhányat meg is tanultam belőlük . .. Talán a legszebb, amit kívülről ludok: Különös nyári éjszaka volt — és halkan recitálni kezdi a vers néhány sorát... Érzem, hogy nem ildomos tovább erről a témáról Ady Endre állítólagos fiával beszélni. Beszéljen tehát az interjú hőse egy kicsit magéról, hátha életének, énjének leírása közelebb viszi e sorok íróját az érdekes probléma megoldásához.