Békésmegyei közlöny, 1936 (63. évfolyam) április-június • 76-147. szám

1936-06-04 / 127. szám

2 BEKESMEGYEI 80ZL0NY 1936 junius 4 Körséta az újraéledt csabai muzeum­ban, amely hétről hétre nagyobb tömegeket ismertet meg a régi korok kultúrájáról (A B. K. tudósitója jelenti.) Egy hónappal ezelőtt május else­jén nyílt meg az idén Békéscsaba legnagyobb kultúrintézménye, a muzeum és méris megállapíthat­tuk, hogy a mult évekkel szem­ben lényeges emelkedést mutat a látogatók száma. Vasár- és ün­nepnapokon több százan fordul­nak meg városunk régiségeket őrző intézményének falai közölt, 8őt volt olyan nep i», amikor a látogatók száma elérte az ezret. A muzeummal kapcsolatosan felkerestük Korniss Géza dr. kul­lurlanécsnokot, aki a*. anyagra vonatkozólag ismertette, hogy évek­kel ezelőtt a nagyértékü gyulavar­sándi lelet került a békéscsabai muzeum birtokába, amely mint­egy 2000 darabból áll és a csi­szolt kőkorszekból való. Tavaly 21 festménnyel és több értékes tárggyal szaporodott a muzeum állománya. Ugyancsak sok uj kö­tettel gazdagodott a muzeumi könyvtér, amely jelenleg 6039 kö­tetből áll. — A tapasztalat szerint — foly­tatta Korniss Géza dr. — a könyv­tár naöyszému olvasóinak több mint 70 százaléka a szépirodalmi müveket olvassa és csak kisebb részben útleírásokat, tudományos könyveket stb. Az élő irók mü­vein kivül még ma is legszíveseb­ben Gárdonyii olvassa a közön­ség, mig Jókai és Mikszáth írásai iránt csökkent az érdeklődés. Megtudjuk még, hogy a Mátra vidékéről gyönyörű pillangógyüjts ménnyel gyarapodtak az érdekes­ségek. Tegnap délutón látogatást tet­tünk a muzeumban és most el­mondjuk, hogy milyen benyomá­sokat szereztünk, amig a „bejárat­tól a kijáratig" jutottunk. A csiszolt kőkorszak érdekességei Amikor a széles lépcsőkön felér az ember a kultura eme templo­mába, önkéntelenül is meghatódik, a mult, az egy darab ókor küszö­bén, ahonnan visszavetődik az ős régi kultura őrnyéka. Elsőnek ab­ban a teremben óllapodunk meg, amelyben a gyulavarsándi leletet helyezték el. Kezdetleges kőbaltók, harci eszközök, edények láthatók itt. A terem közepén csiszolt kő­korszakbeli sir, amelyből látni, hogy különböző dolgokkal látták el a halottakat, amelyekre ez ak­kori felfogás szerint szükség volt a túlvilágon. A teremben többen vannak. Egy husz éves fiatalember nagy sza­vakkel magyaráz valamit csinos partnernőjének. Mellettük két cse­lédlány nézegeti a kezdetleges kőszerszámokat. Az egyik meg­jegyzi : — Eszter, mi volna, ha ilyen haltéval kellene vagdosni az ap­lófét ? Eszter eltűnődik, nem felel, ta­lán el sem hiszi, hogy valamikor azok az alaktalan kődarabok vol tak nz akkori ember legfontosabb sze/azómai. Érdekes megvizsgálni a szemlé­lőket, az egyik mindent megvizs­gál, ha van kivel, akkor vitatkozik, mig vannak olyanok is, ekik felü­letesen végigfutnak a termeken és háromszor is megfordulnak egy helyen, de végül, ha megkérdez­nék őket, alig tudnának mondani valamit a látottakról. A következő terem uj érdekes­séget tarlogat a látogató szóméra. Olt látni Csaba egykori birói szé­két és bronz leleteket, olyanokat is, amelyeknek mér egészen el fogadható alakjuk Van Ez a te­rem majdnem a mai formában tárja elénk az életet. Látni még régi pénznemeket, valamint Mun­kácsy Mihály elhunyta alkalmával a sirhantra helyezett különböző egyesületi emlékzászlókat. Néprajzi osztály Külön érdekessége a kultrpalo­lának ez az osztálya, amelyben régi dobozi, tótkomlósi, békéscsa­bai szobákat, larka népvisele­teket, különböző edényeket látni. A szobákban sok a hasonlóság, főként csak színezésben térnek el a bútorok. A néprajzi osztálynál többnyire helybeli és környékbeli érdekességek kerültek elhelyezésre. További termekben, minden fajta madórsereg ejti émulalba a nézőt, az ökörszemtől a keselyűig mind képviselve vannak. Ugyancsak itt ven elhelyezve a gyönyörű pil­langó gyűjtemény. Egy hatéves kisfiú sirvafakadl, amiért nem vihette magával az egyik haialmas kék lepkepéldányt. Alig lehetett megvigasztalni. Álta­lába véve ezt a termel látogatják less?ívesebben a gyermekek, de a f-ílriőtlek ia figyelemmel nézik, A nagy terem faiain értékes festmények függnek. Számtalan nagynevű festőművész munkáit látni Szép, modern képek is van­nak. Munkácsy Mihálv hatalmas remekmüve, „Krisztus" festménye előtt egy kisebb diák csoport áll. A kepst nézik és beszélgetnek Munkácsyról. Öröm hallgatni őket, olyan jól vannak tájékozva. A te­rem minden festménye külön él* mény, lólni olt a sok eredeti ké­pen kivül Rafael, Tizian stb. má­solatokat is. * A lépcsőkön ujebb látogatókkal lalólkozunk. Divatbejöjt a csebai muzeum. —m. j.— Békéscsabán rendezik a legközelebbi munkás dalosirersenyft ez a csabai Munkás Dalkör nagy­sikerű szereplésének eredménye (A B. K. tudósitója ielenti.) Röviden beszámoltunk már arról, hogy a c«abei munkás dalosok kedden este a rádióban szerepel­tek. A negyvenöt dalos és a ve­zetőség szerdán hajnalban érke­zeti haza, megtörve, fóradtan. Maga a ródiószereplés ténya olyan siker, ami önmagáért beszél, de ezért nem ért ha ez alkalom­mal kicsit közelebbről megismer­kedünk a Munkás Dalárdával és dus pünkösdi programjának egyea eseményeivel. A dalárda üdveinek vezetését másfél év óta Némelh Árpád el­nök irányítja. Akkor huszonnégy működő tagja volt a dalkörnek, ma pedig 53 fiatalember jön össze a próbákon, illetőleg hangverse­nyeken. Ez is a »ik?r kétségtelen kizonyitéka. A dalkör már tavaly nyáron lenujejéi adia -életképas­ségének. Ekkor vetődött fal a rádiósze­replés gondolata is. Itt járt az ün­nepségen a munkásdaloaszövet­ség főtitkára is, akit annyira ki­elégítőit a csabai dalosok teljesít­ménye, hogy ajánlatot telt: éne­keljen a dalkör a rádióban. Erre a szereplésre mór az ősz folya­mén sor kerülhetett volna, de a daloskörnek nem \ olt pénze, hogy a nagy kiadásokat visfilje. Most azért sikerült ez anyagi fedezetet megteremteni, mert összekapcsol­ták a rádióéneklést a pécsi uital, amelyre rnár rég^n készültek a munkásdalosok. Hónapokon ke resztül szorgalmasan rakosgatták a filléreket aktív és pártoló tagok a nagy útra, amelyhez a dalosok fejenként 8.20 pengővel járultak hozzá. Ezeket az összegeket hoz­zászámítva az egész pécsi kirándulás és a rádiószereplés utazás­sal, elszállásolással és napi 1300 nem na­és Pécs egyszeri étkezéssel pengőbe került. Ez az összeg csak azért gyobb, mert Budapest között oda viasza kulturvonat szál­lította a dalosokat. Ezerháromszáz pengő, szép kisszám ez igy is, a város éa a megye támogatásán, valamint az egyesület vagyonin kivül a névteien adakozók áldo­zatkészsége éppúgy ott rejlik a nul­lók mögött. — Nem baj — mondja Németh Árpád elnök —, mrgérie. Felejt­hetetlen szép volt az egés?. négy napos kiróndu'ás. Ssombaton ests érkeztünk Pécsre. A kétezer lárr­pionos dalos! az úgynevezett vá­rosi templom előtt a polgármester fogadta. Oít volt közöltünk négy felvidéki dalkör is. A mi szerep­lésünkre délután került sor a Nem­zeli Színházban, ahol a dalosver­senyt tartották. Fehér ingben, egy­forma sapkában roppant nagy si­kerünk volt, de az éneklés is jól ment, alig akartak bennünket le­engedni a színpadról. Wulcz Gyula karnagyunkat valósággal megro­hamozták a kollégák s valarneny nyian kottákat kértek ... — Este a sporttelepekre vonult fel 2000 dalos s együtt énekeltek, roppant imponáló módon, majd tornázok alkottak szebbnél-szebb gúlákat s végül szemkápráztató tűzijáték következett. — A hétfői nep kissé gyengébb volt, mint vérluk, azért, mert esett egész nap. A Mecseken és a Te­tyén voltunk, ott akartak a dalo­sok népünnepélyt rendezni, de az eső mindenl elmosott. Délután az indulásnői óriási tömeg búcsúz­tatta a kulturvonal utasait 8 lel­kesen ünnepelte a vidéki és fővá­rosi dalosokat. — Budapesten, ahova este 11 óiékor érkeztünk meg, a Simon­uccai diákszállóban aludtunk, sze­mélyenként negyven fillérért. A kedd délelőtt szigorú és izgatott próbákkal telt el. Délután pihenő következelt, majd negyed hat óra­kor felvonultunk a stúdióba. A szpíker Filotás Lili volt. Mihamar sor került arra, hogy minket be­konferáljon, előzőleg azonban a kísérőket és a hallgató ságot — főleg a Pesten élő, vagy ott tartózkodó csabaiakat - üvegfal mögött helyezték el s a szobában szabályos rádióké­szülék volt, ebből hallottuk a han­got, akárcsak azok a csabaiak, akik kedden este hat órakor ké­szülékük mellé ültek . . . — A mü«or még nem ért végei, amikor megkeresett egy nagy gra­mofonlemez gyár képviselője és engedélyt kért arra, hogy felvehQ§­sék számainkat. Megadtam a hoz­zájárulást 8 az utolsó két számot meg is örökítették lemesen, meg­ígérték, hogy majd küldenek be­lőle részünkre. — Alighogy bffejeztük. a da­losszövetség elnöke, főtitkára és sokan mások gratuláltak kiváló szereplésünkhöz s az elnök nyom. ban ígéretet tett, hogy ismét meg­hívat bennünket rádióéneklésre­Közölte az elnök, hogy ép­pen a jó szereplés hatása alatt arra gondolt, hogy 2 év múlva Csabán lehetne megrendezni az országos munkás dalosnapot. — Reggel meglepöléssmre a posta már üdvözlő levelet hozoll, többek között Miskolcról és Pest­ről gríitu'óltak, egy képeslapot pe­dig az esztergomi székesegyház karnagya irt, aki elöltünk teljesen ismeretien s meleg elismerését fe­jezi ki a jól sikerült rádiószerep­lésért. — Megállapítható léhát, hogy a rádiőszereplés hatalmas propagan­da volt Békéscsaba melleit, de a jövőben hasonló szerepre csak akkor vállalkozhatunk, ha a vá­ros támogatása nagyobb mértékű lesz. — A sikerben nagy része van Korniss Géza fővédnökünknek, akimindenben segítségünkre sietett és Wu'cz Gyula karnagyunknak, aki nagyszerű szervezőerő. Wulcz Gyula HZ ünnepelt da­lárda karnagya. Rendkívüli módon érli, hogyan lehet kihozni az egv­munkás fiúból a maximumot. Ti­zenhárom éve vezeli a dalárdát. — Eddig — mondja — ez volt a csúcspont, amit negyvenöt em­berrel produkálni tudtunk. Az ideális az lenne, ha a dalárdánk 80 tagu volna, igy ki lehetne hozni mindent. Azt szeretnénk megtudni, hogy Wulcz Gyula véleménye szerint ki a dalárdában a legjobb. A kér­désből kitér azzal, hogy primadon­narendszert nem akar s csak any­nyit vallott be, hogy a szólista Baukó András dicséretet kapott tőle, ami két szóból állotti jó volt... — A pesti karnagyok — foly­tatja Wulcz Gyula — megijesztet­tek, hogy a sludióban nem hall­juk majd saját hangunkat. A próba minden esetre jó volt arra, hogy a hangelnyelés mértékéről meg­győződhettünk. Nem olyan veszé­lyes a dolog, csaka prímnek nem szabad erősnek lenni. — Most pedig, amikor mór min­denen tulvagyunk, dolgozunk to­vább, mert látjuk, hogy érdemes 8 a hirnév is kötelez...

Next

/
Oldalképek
Tartalom