Békésmegyei közlöny, 1936 (63. évfolyam) április-június • 76-147. szám

1936-06-03 / 126. szám

Ara U fillér junius 3. szerda 83. évfolyam 126. szám VT

APIREND ELŐTT Megint ünnepsl e magyar könyv. Ráfér. A könyvre, az irott szóra s a gondolatra, amit kifejez, felette rossz idők járnak vi lágszerte s persze nálunk is. Ráfér, hogy egyszer egy esztendőben lekerüljön a kereskedők pókos polcairól, kikerü'jön az ucca friss levegőjére. Ráfér, hogy a ná romszázhatvankét nap után, amikor félredobva, senki által és*re nem véve éli az élettelen éleiét, három napig napirenden legyen, beszéljenek róla, tegyék eleven valósággá. De ez az éppen, amit a kcnyvnappal kapcsolatban meg kell mondanunk. Hogy az a némaság, ez a halotti csend, amely a magyar könyvet ezeken a napokon is körülveszi a magyar vidéken, az nem tetszik nekünk. Ne értsenek félre. A világért sincs semmi kifogásunk az ellen, hogy ezeken a napokon a könyvkereskedők üzletei kitárulnak pár négyzetméternyire az utcára és nem mindennapi al tordiszükkel récsábifják a járó-kelő figyelmét — egy néhány könyvre, egy néhány sorskegyelte magyar könyvre: a könyvnapi kiadványokra. Dehogy is van kifogásunk az ellen. Erre is szükség van, ez is könyvnapot jelent, a könyv napját, fel és megbecsü- , lését és főkép forgalmát. Ez is utja-módja annak, hogy néhány száz, néhány ezer magyar könyv elérhesse célját: olvassák őket. De nem ez az igazi ut. Mi valahogy ugy képzeljük el a könyv ünnepét, hogy ezeken a napokon, a könyv igazi ünnepnapjain tanítsák ki megujra az embereket arról, hogy mi a könyv. Mert. jaj, de nem tudják. És milyen jó volna, ha megint rátanulnának. Ha megtanulnák, szivükbe 8 elméjükbe vésnék, hogy a könyv szeretete nem fényűzés, nem henye időtöltés, hanem élelforma, egy jobb, szekb tiszlultabb életforma, mint a mai. Ezt kellene prédikálni a magyar könyvnapon. Iskolában, színházban, előadásokon, felolvasásokon. Kaszinókban, olvasókörökben,népegyletekben. Hogy az élőszó (hisz oly nagy divatja van me) ereje elvezesse az embereket, elvezesse a tömegeket a könyvhöz. A szép, a jó, az igaz könyvhöz, amelynek megismerésére, megszerelésére és megbecsülésére oly nagy szükség van ma. Ezt kellene csinélni a könyvnapokon. M®m fegyverrel, hanem munkával akarjuk megalapozni jövőnket... Diszes külsőségek közepette, számos közéleti előkelőség részvétele mellett folyt le az ipartestület és az iparos egyesület jubileumi ünnepsége (A B. K. tudósítója jelenti) \ A sok sablonos ünnepség, a rengeteg unalmas gyűlés és csak idő'öltésre jó összejövetel u'án a békétcsabai ipartestület félszázados jubileuménak ünnepe az volt, amit — legyünk őszinték — nem is vártunk: impozáns, bensőséges és lélekbemarkoló, olyan, amilyent a félszázados évforduló meg is érdemelt. Vasárnap este a vendégek fogadásával kezdődött az ünnepség, majd hétfőn délelőtt ez előljáró sógból alakult küldöttség a különböző egyházak templomait kereste fel, ezután pontosan fél tizenegy órakor (csabai viszonylatban mór ez is megható volt), az ipartestület nagytermében megkezdődött a díszközgyűlés. A termet ez alkalommal gyönyörűen feldíszítették a lelkes, agilis rendezők. Az emelvény feletti óra elatt helyezték el az iparosok egyesületének szallaggal övezett zászlaját, jobbra és balra kél kivilágított szám: 50 és 40 ragyo gott. Az emelvény} élővirág díszítette, a falakon körben a város színei voltak láthatók. Az emelvényen — s ez jellemezte az egész ünnepséget — nemcsrk az iparosság képviselői, de a város társadalmának összes vezetői jelen voltak. Az asztal mellett Bud János dr. ült középen, mellette Fluck István dr. miniszteri titkár, Bornemisza Géza iparügyi miniszter képviselője, Kovács Mihály diszelnök, L'pták János elnök, Horváth Ferenc dr. ügyész, a másik oldalon Jánossy Gyula polgármester, L'ppay István dr., az IPOK igazgatója, Francziszczy Lajos dr. iparhatósógi biztos foglallak helyett, mig szemben , egymással Elekes Gyula és Áchim László jegyzők ültek. Tudni kell a munka é A Hiszekegy után Kovács Mihály tartott megnyitót és indítványozta, hogy küldjenek üdvözlő táviratot Gömbös Gyula miniszterelnöknek, Bornemisza Géza iparügyi miniszternek és Papp József • IPOK elnöknek. A Hazaszeretetről beszélt a továbbiakban és kijelen telte, hogy az iparosság nem fegyver rel, hanem munkával akarja megalapozni jövőjét. Fluck lelvén dr. kifejtette, hogy a mai nehéz időkben is szabad ünnepelni az iparosságnak, mert a testülelek nagy érdeme, hogy együtt tudta tartani ezt a társadalmi osztályt. Ha az iparosságnak eddig nem volt kellő súlya, benne van a hiba, mert rem érezte át eléggé hivatásának jelentőségét. Az iparosságnak öntudatra kell ébredni. (Közbeszólás: Nem hagynak a végrehajtók 1) Érezni és tudni kell a munka értékét, ez is a hazaszeretet külső megnyilvánulása. Bud János dr. országgyűlési képviselő rámutatott arra, hogy ez az ünnep, mint a véros minden megmozdulása, ürnep az ő száméra is, mert tiz év aiatt egyéforrt Békéscsabával és minden itteni öröm vagybárataz ő öröme és bánata is. A kisiparosság mindig az a közösség volt, mely a nemzet összefogását hirdette. Ha ez egymással való szembenállás helyett összefog a nemzet, akkor uj ötven év és uj évszázadok mesgyéjére ér. Jánossy Gyu a polgármester dicsérőleg emlékezett meg arról, hogy a csabai iparosságnak szerte az országban és a határokon tul is voltak és lesznek sikerei. Lippay István dr. IPOK igazgató utón megkezdődtek az üdvözlések- Darók József dr. a Gazdasógi Egyesület, Szelner Antal a Kereskedelmi Csarnok, Csiszár Mihály a gyulai, Gubicza Sándor az orosházi, Medvegy László a szarvasi, Kiss M. Lajos a békési, Rocskár János a mezöberényi ipartestület, Gálik Pál igazgató az iparcstanonciskola nevében tolmácsolták a köszöntő szavakat. Ezután Elekes Gyula jegyző olvasta fel az ötven év történetét. Komoly és figyelemreméltó vázlatrajzéban megkapóan érzékeltelte, hogy milyen óriási változások következtek be az iparteslü'eti törvény megalkotása óta ugy a testületi éleiben, mint a világhelyzetben. Annak ellenére, hogy e műnek felolvasása több mint félórát vett igénybe, egy-egy érdekesebb kijelentésénél erőteljesen felzúgott a taps, jejezve, hogy a hallgatóság végig érdeklődéssel kisérte mondanivalóját. Áchim László az iparosok egyesületének történetét ismertette, majd Kovács Mihály diszelnök arról emlékezett meg, hogy a jelenlegi tagok közül négyen voltak olt a kezdet kezdeténél : Gulyás Mihály, Kiszely Pál, Szokolai Ádám és Timkó János. A gyűlés egy órakor ért véget, majd a közénség kivonult a székház udvarára, ehol Leelőssy Albert üv. alelnök pór szó kíséretében megkoszorúzta a hősi emléktáblát. Rengeteg felszólaló az ebéden A közös ebéden, melyet az ipartestületi vendéglő nagytermében rendeztek és amelyen mintegy százötvenen vettek részt, Jánossy Gyula polgármester mondta az első felköszöntőt a kormányzóra. Kovács Mihály Bornemisza Géza iparügyi minisztert, Lippay István dr. Bud János dr. t, a véros országgyűlési képviselőjét köszöntötte, aki a húszas években az ipartörvényt módosította és az IPOK ot létrehozta. Kiss M. Lejos (Békés) Fluck István dr. miniszteri tilkár érdemeit méltatta. Gubicza Sándor (Orosháza) mély gondolatokat tartalmazó beszéde utón Bud János dr. szólalt fel. Kétszeres öröm ez a nap, mert az ipartestület mellett ö maga is jubilál, huszonöt éves házassági évfordulóját ünnepli. {Nagy éljenzés.) Csak az lud jövőt építeni, aki a jelenen ét viszszanéz a mulíba és a keltőt öszszekepcsolva alakítja sorsót. A közszóUitósokról beszélt ezután és kijelentette, hogy a további kiépítésnél a kisiparosság hóna aiá kel! nyúlni. Kiszely Pál az ölvenéves tagok nevében köszöntöltj az ezüstlakodalmát ünneplő Bud Jánost, majd Zsíros Pél alelrök Jánossy Gyula polgármesternek, továbbá az iparhatóság vezetőinek, Korniss Géza dr. tanácsnoknak és Fran-