Békésmegyei közlöny, 1936 (63. évfolyam) április-június • 76-147. szám

1936-05-29 / 123. szám

BEKESMEGYEI KÖZLÖNY 1936 május 29 Anyagi gondjai, családi bajai miatt leugrott a vasúti híd­ról és halálra zúzta magát (A. B. K. tudósítója jelenti.) Nagy György harminchárom éves békéscsabai Felsőkörössor 63. tz. alatti kőmive8 segéd csütörtökön reggel nyolc órakor felment a Horthy Miklós-uti vasúti hidra, a járókelők szemeláttára felkapasz­kodott a hid korlátjára és mintegy tizenkét méter magasból szabá­lyos „fejest" ugrott. A szerencsét­len kőmives segéd fejjel zuhant egy vasúti sinre és koponyája va­lósággal szétloccsant. Nagy György zsebében búcsú­levelet találtak, amely feleségének és gyermekének sióit. Holttestét a kórház halottasházába szállítot­ták. Az ügyészség megadta a te­metési engedélyt, melynek alapján Nagy György holttestét ma laká­sára viszik. A temetés időpont­járól még nem történt intézkedés. Nagy Györgyöt széles körben ismerték Békéscsabán, évekkel ez­előtt az akkori Csaba FC ben fut­ballozott is. A jobb napokat lótott kőmives segéd nem dolgozott mostanában s ez nagyon elkese­rítette, emellett pediü családi bajai is voltak. Felesége kényes termé­szetű ügyében a napokben tett feljelentést ügyvédje utján a járás­bíróságon egy szomszédja ellen a az is bántotta, hogy anyagi gond jai mellett ilyesmikkel kell törőd nie. Ezek ez okok érlelték meg a fiatal férfiben az öngyilkosság gon­dolatát. Száz-száz pengőre bün­tették az orosházi „tu­ráni-ügy" párbajozó feleit (A B. K. tudósítója jelenti.) Az orosházi turáni egyistenhívők furcsa keresztelési szertartásával kapcsolatban, a csendőri nyomo­zás sorén egy levél került elő, melyben szerepelt Kecskeméti Imre dr. orosházi ügyvéd neve is. Mitla­sovszky János dr. orosházi lap­szerkesztő foglalkozott ezzel az Orosházi Friss Újság ban és meg­állapította, hogy a csendőri nyo­mozás fogja tisztázni, mi az össze­függés Kecskeméti Imre dr. és a turáni egyistenhívők között. Kecs keméli Imre dr. ezt macára nézve sértőnek találta és lova­gias elégtételt kért Mltlasovszky JánoB dr-tól. A felek kardpárbajt vívtak, amelynek so­rón Mitlasovszky János dr. a fején szenvedett sérüléseket. A párbaj ügyében az ügyészség vádiratot adott ki. Tegnap dél­előtt tárgyalta ezt az ügyet ez Ungvári-tanács. A védloitak be­ismerték bűnösségüket és a társa­dalmi kényszerrel védekeztek. A biróság száz-száz pengő pénz­büntetésre itélte őket, ami nemfizetés esetén öt-öt napi államfogházra változtatható ót. Az itélet jogerős. Eredményes • hirdetés a Szenvedélyes hangú, nagy vita után elfogadta a megyegyülés az aratógépek használatáról szóló szabályrendeletet (A B. K. tudósítója jelenti.) Békés vérmegye törvényhatósági bizottsága csütörtökön délelőtt tar tolta tavaszi közgyűlését. A ta­gok a gyűlésen feltűnően kis szám­ban jelentek meg s ennek meg­felelően az érdeklődés is lanyha volt, a máskor mindig eihuződó alispáni jelentés vitája most egy óra alatt véget ért. Kilenc órakor nyitotta meg a gyűlést Ricsóy­Uhlarik Béla dr. főispán, aki na­pirend előtt többek között a kö­vetkezőket mondotta: — Mielőtt a tárgysorozatra át­térnénk, nem hagyhatom szó nél­kül a miniszterelnök ur gyengél­kedésével kapcsolatban itt a vár­megyében is sajnálatosan felme­rült egyes jelenségeket. Budapest­ről ismeretlen és felelőtlen sze­mélyek ugyanis a legfantasztiku­sabb és legképtelenebb híreket terjesztették s ezek itt a megyé­ben is sok helyütt talajra találtak. Nagyon is nyilvánvaló, hogy ezen minden alapot nélkülöző hirek csakis azoknak az elemeknek naiv és átlátszó óhajtásét fejezik ki, ekik a kormány minden egyes ténykedését csak elferdíteni, a kormány reform munkájának je­lentőségét mindenkor lekicsinyelni igyekeznek s akik nem a súlyos külpolitikai viszonyok által meg­kívánt megértést keresik, hanem elvakultságukban minden más szempontot félretéve, csak a mai kormányzat megbuktatását látják egyedüli feladatuknak. — Küzdenünk kell a magyar jövendőért tekintetes törvényható­sági bizottsági S a magyar népet acélossá kell tennünk a további küzdelemre. Hogy azonban ezt elérjük, elsősorban e nép minden egyes tajjja részére a becsületes megélhetést kell biztosita­nunk, erre törekszik a kormány s ez a törekvés vezeti nekem is minden lépésemet ebben a megyében. — Ez alkalommal mondok er­ről a helyrői ÍJ köszönetet a m. kir. kormánynak, hogy az elmúlt nehéz télen és tavaszon a várme­gyét, — objektíven meg kell, hogy állapítsuk — igazán megkülönböztetett jóindulat­tál és anyagi támogatással, ha nehezen is, de mégis átsegí­tette. E helyről is mégcgyszer kö­szönetet kell mondanom a Zöld kereszt és egyéb étkeztetési ak­ció minden egyes közreműködő­jének éB jólelkű adományozójának s itt köszönöm meg a nőegyletek önfeláldozó karitaliv munkáját is. — Nem fogok megszűnni ismé­telten felhívni a vérmegye lakos­ságénak f,gyeimét a méhészet és 8elyemtenyészté8 kereseti lehető­ségére sem 8 nagy m egelégedés­sel értesültem a földmüvelésügyi minisztériumban arról, hogy a téli selyem tenyésztési propaganda- elő adások hatása alélt a selyemher­nyó* pete igénylés ebben az évben máris 25 száialékkal meghaladta a tavalyit. — A vármegye munkásaágét éppen erre való tekintettel nyo­matékosan felhívom, hogy minden kínálkozó munkaalkalmat ragad­jon meg, 8 már nyáron és ősszel igyekezzenek ugy, mint azelőtt a télirevalót megkeresni, mert télen egyáltalán nem óhajtók itt tessék­lássék munkát végző munkásokat lótni. Békéscsaba polgármestere példát mutatott megyei Közlöny"-ben Az alispáni jelentéshez elsőnek Legeza Tibor dr. (Gyomé) szólt hozzá. A szikes talajok megjaví­tásának nagyfontosságát hangoz­tatta. Magyarországon mintegy hatszázezer hold terméket len a szik miatt, valósággal honfoglalás Ienr.e le­hót, ha a gazdák olytn enyagi előnyökhöz jutnának, melyek bir­tokában a talicskázást elvégeztet­hetnék. Egy nagyobb kölcsönt kel­lene kijárni a gazdatáraadslom ré­szére az államtól, oly feltétellel, hogy ezt minden eddigi terhet megelőzve elsőnek kebelezzek be. Legeza Tibor dr. beszédét a tör­vényhatóiógi bizottság tagjai élénk érdeklődéssel hallgatták végig és indítványét lelkesen helyeselték. Végh Kéioly (Békés) megállapí­totta, hogy az alispáni jelentés élethűen és szakszerűen foglalko­zik a kereskedelem helyzetével. A közönségnek keil megakadá­lyozni, hogy mindennap lehúzzák egy-egy üzlet redőnyét. Nagyon üdvösnek tartja Jánossy Gyula békéscsabai polgármester intézke­dését (éljenzés), amikor kereske­dői érdekek megvédése céljából , felszólította a városi tisztviselőket, hogy vásárlásaikat ne idegenben, hanem helyben intézzék el. (E'jsnzés, ugy van! — felkiáltások.) Elekes Gyula (Békéscsabai nem tartja helyénvalónak, hogy a pénz­ügyigazgatáséi? részéről nap nsp ulán felmondják az iparosok adó alapját és sokszor a duplájára emelik. Az iparosság helyzete nyo­morúságos. Idő, vagy inkább sorrendi kérdés, hogy az iparos egzisztenciák mi­kor omlanak össze. Az iparosság közteherviselését a teherbiróképeB­ség határóra keli leszállítani. Kovács Mihály (Békéscsabai sé­relmesnek tartja, hogy a tőzsde a buza árát máris iecsökkentette. Az őrlési adót szüntessék meg, illetőleg 1 millió helyett 9 millió ember vise'je olymódon, hogy mezőgazdasági kiviteli alap cimen az összes fogyasztókat 1 —2 szá­zalékos adóval terheljék meg. B. Szabó István (Békés) sajná­latosnak vélte, hogy az inségmun­kára még mindig szükség van. Az ínségesek sokszor nem csinálnak mást, csak az egyik helyről a má' sikra lapátolják a havat. A föld­műves társadalomnak az a kíván­sága, hogyj az ínségadót ők maguk dol­goztathassák le. (Helyeslés ) Ez a ledolgoztatás le­gyen kötelező és acélt igy éppen ugy meg lehet közelíteni. Több felszólaló nem is volt. Márky Barna dr. alispán megálla­pította, hogy az elhangzott felszó­lalások nagy többsége nem olyan természetű panasz volt, melyekre válaszolnia kellene. A szikes talaj kijavítása érdekében nemrégiben husz éves kölcsönt ajánlott fel a földmivelé8ügyi miniszter. 150 ezer pengő állott volna a megyei gaz­datársadalom rendelkezésére, de mindössze csak heten je­lentkeztek. Örülne, ha most az akció sike­rülne, de éppen az előbbi kudarc miatt ki kell, hogy jelentse : a tör­vényhatóság nem vállalhat sem­miféle kötelezettséget. Rícsóy-Uhlarik Béla dr. főispán a szik kérdésében közölte, hogy a kö'csön igénybevételének feltéte­leit ezúttal meg fogják könnyíteni. A talajjavítás a munkások részére is sokat jelentene 8 emellett ki le­hetne kötni, hogy 10—15 évig az adót ne emeljék. E*t a kérdési a maga részérői minden esttre na­pirenden akarja tartani. A felszó­lalók nem emlékeztek meg róla, de meg kell állapítania, hogy a Körös-hajózás megvalósí­tása jó uton halad, a kormány tervét gazda- és mun­kósszampontből nagy jelentőségű­nek kell tarlani. Meg kell vallania, hogy a tavalyi 18 pengős búzaár magasan falette volt a világpari­tásnak. B. Szabó István indítvá­nyát a fóldmiveslérsadalom ínség* adójára vonatkozólag kivihetetlen­nek tartja. Kell, vagy nem kell az aratógép? A tárgysorozat során nagy vita az aratógépsk használatáról elké­szíteti szabály rendelettervezetről alakult ki. Morvay Mihály (Békés) szerint az lenne a leghelyesebb, ha az ország búzatermését három nap alatt lehetne learatni. A szabály­rendeletet nem fogadta el. B. Szabó István (Békés) hasonló értelemben sxó'alt fel. Zsíros András (Békéscsaba) után Tóth Pál (Szarvas) beszélt, akinek fejtegetései alatt kitört a vihar. Tó h ugyanis kijelentelte: sok gazda a múltban szándékosan azért aratott géppel, hogy a mun­kások ne juthassanak keresethez. Az állítás ellen élénken tiltakoz­tak minden oldalról. Beliczey Géza (Békéscsaba) sze­rint a szabályrendeleiben ki kel­lene mondani, hogy a géptulajdo­nosok vállalatban ne arathassa­nak, de más megszorítás ne legyen. Láng Frigyes dr. kifejtelte, hogy a szabályrendelet belenyúl a ma­gánérdekekbe. Helytelennek tartja, hogy á termelés drágításéval akar­ják a munkanélküliséget leküzdeni. Kovács Mihály (Békéscsaba) hangsúlyozta, hogy a gabona mi­nőségének fokozása érdekében meg kell engedni a géparatást. Ezután Márky Barna dr. alispán kijelen'etle, hogy a szabályrendelet a munká­sok érdekeit kívánja szol­gálni. A főispán befejezésül azt mon­dotta, elvárja a gazdaközönségtől, hogy önszántéból betarlja a mun­kósszempontból igen fontos sza* bályrendeletet. Végül nagy többséggel elfogadta a közgyűlés a szabályrendeletei, majd több kisebb ügy letárgya­lása után a megyegyülés délben éri végei.

Next

/
Oldalképek
Tartalom