Békésmegyei közlöny, 1936 (63. évfolyam) április-június • 76-147. szám

1936-05-24 / 119. szám

Békéscsabai 1936 május 24. vasárnap 63. évfolyam 119. szám Ára 6 fillér BEKESME6MI0ZL0NY APIREND ELŐTT Ahogy az egyre lelő évek egymásutánjában hozzáedződtünk az egyre rosszabbodó helyzethez, megszoktuk a hétről-hétre, napról­napra nyomasztóbb gondokat, las­sanként elfásulunk, nemcsak a magunk, a más bajóval szemben is. A tömegnyomor elképesztő mé­reteinek mindent beboritó árnyé­kában elhalványulnak a kisebb csoportok, az egyének tragédiái, s igazán hétpróbás szenvedés legyen a talpán, amely ma kikívánkozik a szürke tragédiák szürke háztö­megéből. Ilyen, a megszokott szomorúsá­gok megszokott híradásából a lap­élre kívánkozó tragédia a vásár­helyi tanitók tragédiája. Akik kín­jukban és munkaéhségükben, in­tellektuális tikkadtságuk csillapítá­sára összeálltak és egymást tanít­ják. Harmincnégy tanitó, harminc­négy magyar nevelő, némelyike 1919-ben kiállított oklevéllel a zse­bében, tudással a koponyájában, akiknek munkája, tanultsága, ener­giája, lelkessége nem kell senki­nek. Most összeálltak s egymást ta­nítják. Mintatanitásokat olvasnak fel, elvitáznak rajta, eszmét cse­rélnek. Lelkesen, nekitüzesedve, a métier szerelmében felolvadva. Éhesen, lerongyolódva, de az ezernyi bajt, gondot a tanterem falain kivül hagyva, tanítják egy­mást. S tanulnak tanítani. Ta­nítani — ami minden vágyuk, if­juságuk himporos álma, s amihez eddig még nem jutottak. Magyar néptanítónak lenni ed­dig sem sem volt soha lukrativ foglalkozás. De, ha szegénységgel, gonddal, küszködéssel járt is, — hivatás volt. Számolt minden hát­rányával, aki választotta, de érez­hette, hogy hasznos, megbecsülést és tiszteletet érdemlő munkása a magyar kuliurának, a magyar jö­vőnek. Ma egymást tanilják a vásár­helyi állás- és munka nélkül lé­zengő tanitók. Szóm8zerint har­mincnégyen. És ez nemcsak egy­szerűen annyit jelent, hogy a ma­gyar munkanélküliek szomorú sta­tisztikája harmincnéggyel nagyobb számot mutat, hanem azt, hogy harmincnégy lelkes és elhivatott magyar ember magvető munkáját akadályozza meg az ember tehe­tetlen nyomorúsága. Ugyanakkor, amikor a vásár­helyi tanitók nyomorúságáról ol­vasunk, kerül szemünk elé az a híradás, amely a nemzetek szö­vetsége szellemi együttműködés­sel foglalkozó bizottságának buda­pesti üléseiről szól. A megbeszé­lésen, amely junius 8—13 ig tart és amelyen Európa legkitűnőbb szellemei vesznek részt, a klasz­szikus műveltségnek a humanis­táknak szerepét a modern ember kialaLitásában fogják letárgyal­ni. Tudjuk és érezzük is, hogy nincs igazunk. Mégsem tudjuk megaka­dályozni, hogy ennek a két hírnek keserű ellentétét ne érezzük s nem tudunk maradéktalanul örülni a klasszikus műveltség hatásai ta­nulmányozásának, amig Vásár­helyt egymást tanítják a katedra nélküli, éhező lanilók. amidőn több adat áll rendelkezé­sünkre, könnyebben és reálisab­ban határozhatjuk el, mint két vagy három évvel ezelőtt, hogy érdemes e Békéscsaba városának az emlitelt részvénytársaságba va­ló belépése mellett dönteni. — Rossznak tartja Polgármes­ter Ur a MÁK-kai kötött szer­ződést a város szempontjából,, vagy nem? — Műszaki szakértőm jelentése és véleménye szerint Békéscsaba város a MÁK rt. által átvett, il­letőleg a jövőben átveendő ener­gia-mennyiség miatt nem fektetett be semmiféle összeget, műszaki szempontból meg tud felelni a jövőben esetleg még erősebben is megnövekedhető energiaszolgálta­tásnak és a szerződés szerint biz­tosított egységárak lényeges mér­tékben járulnak hozzá a körzeti energiaellátás nélkül is fellépő ki­adási terhek fedezéséhez. — Milyen előnyt remél Pol­gármester Ur a MÁK és a bé­késcsabai villamosmü által léte­sítendő uj részvénytársaságtól ? — Érre a kérdésre először a békéscsabai villamosmü igazgató­sága fogja megadni a választ az­zal az elhatározásával, amelyet mint javaslatot terjeszt majd a képviselőtestület elé. E kérdés vizsgálatánál a probléma az, mint minden üzleti vállalkozásnői, váj­jon arányban állanak-e a kiadá­sok a bevételekkel ? Vagyis : váj­jon rentábilis vállalkozásról lesz-e szó ? Meg kell vizsgálni a felme­rülő költségeket és a várható be­vételeket. Es itt rejlik a dolog lé­nyege. A villamosmü igazgatója „A békéscsabai villamcsmü mű­ködése 1935-ben" című könyvében részletesen foglalkozik azzal, hogy villamo8Í>ósi szempontból orszá­gunknak ez a része a legnehezebb terep. Az egyes közületek közötti nagy távolságok, a közületek bel­területeinek kiterjedt volta mind erősen megnöveli az egy fogyasz­tóra eső beruházási terheket. S ugyanakkor az aránylag nagy tá­volságok az energiaveszteséget is megnövelik. Mint látható, az egy fogyasztóra eső teher (a beruhá­zási fejkvóta^ lényegesen nagyobb itt, mint például a Dunántulon. Hogy ezzel szemben a bevételi lehetőségek mit jelentenek, azt a szakemberek által összeállított számadatok és vélemények alap­ján a villamosmü igazgatósága fogja megállapítani és annakidején a közgyűlésnek jelenteni. Értesülésünk szerint az ügy elő­készítése szünet nélkül folyik és junius első napjaiban a közgyű­lés elé kerül. Egy év múlva koro­názzák az angol királyt (A B. K. tudósítója jelenti.) A Buckingham-palotából kiszivár­gott hirek szerint megtörtént a döntés arról, hogy mikor koronáz­zák VIII. Edvárd ot. Eszerint a ko­ronázási ünnepségeket 1937 má­jus 27-én tartják meg. Hóman Bálint kultuszminiszter elindult Berlinbe Tárgyalások a német—magyar kulturegyeémény kiegészítéséről (A B. K. tudósítója jelenti.) A kormányzó a mai napon kelt legfelsőbb elhatározásával a val­lás és közoktatásügyi minisztérium vezetésével Hóman Bálint kul­tuszminiszter külföldi tartózkodá­sának idejére Fabinyi Tihamér pénzügyminisztert bizta meg. A kultuszminiszter szombaton délután elindult Berlinbe, vele együtt utazik Szily Kálmán állam­titkár, Villányi Lajos követségi ta­nácsos és Kulcsár István minisz­teri tanácsos, kik a magyar—német kul­turegyezmény kiegészí­téséről fognak tárgyalni. Hóman Bálint közoktatásügyi mi­niszternek berlini tartózkodása alatt át fogják nyújtani a berlini egye­tem díszdoktori oklevelét. Hóman Bálint kultuszminiszter és kísérete tegnap este háromne­gyed 8 órakor érkezett Bécsbe. A keleti pályaudvaron Rudnai La­jos magyar követ, osztrák részről Pöckl miniszteri tanácsos üdvözöl­ték. Rudnai Lajos szükebbkörü vacsorát adott a miniszter tiszte­letére. Háromnegyed 11 órakor Hóman Bólint kultuszminiszter kíséretével együtt tovább utazott Berlin felé. Lássunk tisztán B Kinek milyen hasznot Jelent az uj villanyszerződés Rendkívüli közgyűlés elé kerül a kérdés (A B. K. tudósítója jelenti.) Nagy feltűnést és érdeklődést kel­tett várospolitikai körökben a kép­viselőtestület hétfői gyűlésének va sérnap nyilvánosságra került tárgy­sorozata, mely arról adott hírt, hogy tárgyalni fogják a Magyar Általános Kőszénbányával együtt létesítendő részvénytársaság meg­alakítását és a részvények meg­vételéhez szükséges kölcsön fel­vételének ügyét és ily módon megnyílna a lehetőség a körzeti enei giaszolgáltatás megkezdésére. Az ilyen nagyjelentőségű elhatá­rozás komoly megfontolást igényel 8 hogy az előkészítés ebben a me­derben haladt, bizonyítja a pol­gármesternek az az elhatározása, mellyel az ügyet levétette a tárgy­sorozatról és rendkívüli közgyűlés elé viszi akkor, amikor mór min den részletet — az összes szám­adatokkal együtt — nyilvánosság elé hozhat. Az előkészületek ilyen folyamata közben a Magyar Alíöld csütör­töki számában megjelent egy cikk, mely részletesen ismerteti a hely­zetet — meglehetősen egyoldalú beállításban — és ugy találja, hogy a MÁK kai kötött szerződés rossz, továbbá hangoztatja, hogy kérdés: lehet-e valami előnye az uj részvénytársaságnak. A cikk egyes állításaival kap­csolatban Jánossy Gyula polgár­mesterhez fordultunk, aki három kérdésünkre adott válaszában az alábbiakban világította meg a helyzetet: — A Magyar Alföld azt irja — igy hangzott első kérdésünk, — hogy a megkötött szerződés­ben foglalt előny problematikus­sá vált, amikor a részvénytársa­ság megalakítására vonatkozó bejelentési határidőt a villamos­mü igazgatósága elmulasztotta. Mit szól ehhez Polgármester Ur? — Békéscsaba villamosmüvét ez a körülmény egyáltalán nem érinti, a szerződésben foglaltak­nak legkisebb hányada Bem vált problematikussá és a várost, vagy a villamosmüvet semmiféle káro­sodás nem érte, sőt most, amikor többet látunk és tapasztalunk,

Next

/
Oldalképek
Tartalom