Békésmegyei közlöny, 1936 (63. évfolyam) április-június • 76-147. szám

1936-05-07 / 105. szám

2 BEKESMEGYEI KÖZLÖNY 1936 április 30 igy megismétlődött május 3-án, most vasárnap is, amikor Lévai, hogy valamiképpen bejuthasson, betörte Szabó Róza lakásának ablakát. Szabó Róza erre rendőrt hivott, aki Lévait bevitte a városházára, majd igazoltatása után szabadon bocsájtotlák. Lévai ügyét tegnap tárgyalta a rendőri büntetőbiró, de a terhelt nem jelent meg, igy a tárgyalást félbeszakították és Lévait elővezetés terhe mellett újból megidézték. Rendezik a Hunyaditéri piec forgalmát (A B. K. tudósítója jelenti.) Szombati számunkban egy panaszos levelet közöltünk, mely megállapította, hogy a Hunyadi-téren piaci napokon délelőtt nyolc és tiz óra közölt nagy a zsúfoltság és a közönség alig tudja vásárlásait a tolongásban elintézni. A közöltek nyomán megjelente helyszínen tegnap délelőtt Francziszczy Lujoa dr. aljegyző és megállapította, hogy a levélírónak aok tekintetben igaza van. Főleg a városi munkaközvetítő hivatal előtti részeken helyezkedik el állandóan sok ember s ezek akadályozzák a forgalom sima és akadálytalan lebonyolítását. A napszámot kereső embereknek ottani álldogálása évtizedes szokás és a város ezen nem is akar változtatni, de álir a rendőrséghez, hogy a helyet másképpen ossza be és ezzel a forgalom sima lebonyolítását tegye lehetővé. Elásta újszülött csecsemőjét egy gyulai cselédleány (A B. K. tudósítója jelenti.) Farkas Zsuzsanna gyulai háztartási alkalmazott szolgálati helyén a napokban éjszaka egy újszülött gyermeknek adott életet. Mősnap újságolta az eseményt Kovács Jánosné szülésznőnek, akinek előző nap fájdalmakról panaszkodott. Kovőcsnét meglepte a leány bejelentése, mert Farkas Ztuzsanna egész nap dolgozott és amikor Kovácsné az újszülött hogyléte után érdeklődött, a leány azt mondotta, hogy a gyermek holtan született és a kertben elásta. A szülésznő azonnal jelentést tett a leány munkaadójának, aki semmit sem tudott a dologról, mert a leány a legnagyobb csendben szülte meg gyermekét. Farkas Zsuzsanna munkaadója nyomban .jelentést tett a rendőrségen, amely őrizetbevette a zokogó cselédlányt, aki olt is azt hangOEtalta, hogy gyermeke holtan született, de tovább nem lehetett kihallgatni, mert annyira elgyengült, hogy kór házba kellett szállítani. A rendőrség elrendelte a holttest felboncolását és az anya ellen, felgyógyulősa ütőn tovőbb folytatják az eljárást. TELEFONSZÁMUNK: 176. Érdekes büntető ügyet tárgyal a debreceni bíróság A statisztikai összeírást végző inségmunkások két biztosító társaságnak szolgáltatták ki az összeirt adatokat (A B. K. tudósítója jelenti.) Hét fiatal magántisztviselő került kedden délelőtt Debrecenben Janka Dezső dr. járásbiró elé. A po gármesteri hivatal telte meg elle nük a feljelentést. A feljelentés szerint a magántisztviselők, akiket a város tavaly nyáron, mint szellemi szüKségmunkásokat alkalma- • zott és a gazdasági statisztika összeírásával bízott meg, vissza éltek helyzetükkel és a megszer zett statisztikai adatokat pénz el lenében kiszolgáltatták a Magyar —Francia Biztosító rt.-nek és a Gazdák Biztosító Intézetének. A tárgyalőson valamennyien tagadták a vádat. Csobán Endre dr. városi főlevéltárnok tanúkihallgatása sorén elmondta, hogy a mezőgazdasági összeíró biztosok alkalmazásakor nála járt az egyik biztosító intézet ügynöke és azt kérte tőle, hogy engedje meg az összeiróbiztosoknak azt, hogy a statisztika összeírása közben a gazdák neveit és a cimét kiírják a biztosító intézeteknek. - Én ezt határozottan megtagadtam — vallotta a főlevéltárnok — és azt mondtam a biztosító intézet ügynökének, hogy ez törvényellenes dolog és ehhez én nem járulhatok hozzá, csak miniszteri engedéllyel. Az ügynök eltávozása után figyelmeztettem a vádlottakat, hogy a statisztikai adatoknak idegenek számára való rendelkezésre bocsátása törvényellenes cselekmény. Számítottam arra, hogy a biztosítók meg fogják környékezni a számláló biztosokat, s nyomatékosan figyelmeztettem őket, hogy különösen vigyázzanak arra, hogy biztosító intézetek kezeihez ne kerüljenek ezek a statisztikai adalok. — És hogy jutott önnek tudomására az, hogy a számlálóbiztosok a figyelmeztetés ellenére kiszolgáltatták az adatokat ? — kérdezte a biró. — Az egyik fiatalember feljegyzései között találtam olyan jegyzeteket — válaszolta a főlevéltárnok, — amelyek arra mutattak, hogy az adatokat kiszolgáltatták. Kérdőre is vontam azonnal és bevallotta a dolgot és azt is beismerte, hogy harminc pengőt kapott az adatokért a Magyar—Francia Bizlositó rt.-lől. A fiatalember megnevezte társait is. A Maoyar—Francia Biztosító rt.-től telefon u'ján értesüllem, hogy két fiatalember szolgáltatta az adatokat, amelyekért pénzt is veitek fal. A Gazdák Bizlositó Intézete először csak annyit jelentelt, hogy oda is dolgoztak a számlálóbiztosok, de részletes felvi'ágositást nem tudtak adni, mert az a tisztviselő, aki erről ludott. szabadságon volt. Később a Gaxdák Biztosító Intézete megnevezte azokat, akik az adatokat kiszolgáltatták. Azonnal jelentetlem a polgármesternek, aki utasilolt az eljárás megindítására. Az ügyészi megbízott indítványozta a Magyar—Francia Biztosító rt. és a Gazdák Biztosító Intézete igazgatóinak e tanukénti kihallgatását és a tárgyalás elnapolását kérte. A birósáp helyt adott a kérelemnek és a tárgyalást elnapolta. Cátogatás az ország egyetlen női kéményseprőjénél, akt busz éo óta „dolgozó nő" (A vasárnapi „Mi történt régen"-ből: Facsinay Dezsőné husz évvel ezelőtt tette le a kéményseprősegédi vizsgát, ö az első női kéményseprősegéd Magyarországon.) A kéményseprés tisztes, becsülésreméltó és nem u'.olsó sorban hasznos foglalkozás. (Azért kell miniszteri engedély az ipar gyakorlásához, illetőleg a kerület megszerzéséhez.) Emellett azonban nem is könnyű mesterség. Kéményeket mászni, háztetőket járni, akármennyire is minden nap csinálja ezt a mester és segédur — kockázatos dolog. Hát még egy nő részére 1 S mégis Facsinay Dezsőné huszonkét évvel ezelőtt elhatározta, hogy kitanulja a mesterséget. Igy is történt. Mo3t komoly szaktekintély, aki már többízben tanoncvizegáztató bizottsági elnök is volt. De beszéljen ő maga. — Férjem — mondja — huszonegy évvel volt idősebb mint én. Arra gondoltam, mit fogok csinálni hét gyermekemmel, ha ő elmegy erről a világról. Egy hónappal a háború előtt szerződtem le tanoncként férjemhez és hogy jól tettem, rövidesen beigazolódott, mert a hadüzenet után az összes segédek bevonultak és férjem egyedül el sem tudta volna végezni munkáját. Voltak ugyan, akik csóválták fejüket, hogy egy asszony hogyan adhatja fejét ilyesmire, de én csak dolgoztam, nem törődtem ezekkel, nem szégyeltem mesterségemet és hogy harminc éves korban inaskodom. — A segédviz8gán gyakorlatban kellett bebizonyítanom hozzáértésemet. A bizottság előtt több kéményen bujtem ki és a vizsgáztatók ellenőrizték, hány perc alatt végzem munkámat. A vizsga sikerült, simán hozzájutottam az oklevélhez. Ott függ a falon és többek között a következőket tartalmazza: „... Facsinay Dezsőné a kéményseprői üzletet megtanulta, inasévei alatt hűséget és erkölcsiséget tanúsított, a mondott iparág megtanulása körül jóakaratot, buzgóságot és szorgalmat fejtett ki és a szabályszerű iskolai tanításban kitűnő sikerrel vett részt. Holecska András jegyző, Uhrin András választmányi tag, Facsinay Dezső tanmester, Áchim László elnök." Facsinay Dezsőné igy folytatja: — Ma is egyedüli női kéményseprő mester vagyok Magyarországon. Az egyik budapesti képeelap nemrégiben megírta ugyan, hogy egy nő kéményseprővizsgát tett, de azután hamarosan megjelent a cáfolat is. A tágas, nemes egyszerűséggel berendezett szobában körülöltünk a leánygyermekek ülnek éa szomjasan lesik anyjuk minden szavát. Még segítenek is az újságírónak: — A katonával azt az érdekes esetet mondd el anyukám!.. Facsinay Dezsőné elmosolyodik és „kötélnek áll". — A háború első éveiben történt. Erzsébelhelyen jártam szabályos öltözékben, kezemben létrával s egyszerre észrevettem, hogy egy katona követ. Nem törőd'em vele, de hamarosan megszólított, illetve rómkiéltott: „Halt!" Azután igazoltatott. Nálam voltak az iratok, d« még igy sem hitt nekem, mire felajánlottam, hogy felmászom az egyik ház kéményébe. Igy is tettem, mire a járőr mosolyogva kiáltott fel, hogy rendben van, mostmár nem kételkedik szavamban. Az igazoltatás háttere az volt, hogy a katona észrevette nő voltomat és kémnek nézett... — Máskor is volt bajom amiatt, hogy a gyengébb nemhez tartozom. E«y lanoncvizagáló bizott sági üléaen például az egyik segédjelölt társához félhangosan igy szólt: „Csak azt nem tudom, miért beszél olyan eokBt az az asszony?" Egészen elfehéredett, mikor barátja megsúgta neki, hogy én vngyok az elnök... Viszont Hazai-Sternschuss János kórházi főorvos mindig nagy dolgot csinált abból, hogy nő létemre kéményseprésael foglalkozom. (Akárcsak most a B. K) Egy alkalommal például vizsgált vagy 40—50 katonát 8 közben meglátott a kémények között. Lehozatott és hangos szóval kijelentette: „Ez az asszony megérdemli, hogy mindenki kezet csókoljon neki..." Facsinay Dezsőné elpirul egy kicsit a régi emlékek felelevenítésének hatása alalt, mi pedig közben körülnézünk a szobában. Tele képekkel, oklevelekkel a falak, sorban egymás mellett az újévi köszöntők egy-egy példánya berámázva. Középen pedig a fiatal segéd képe, teljes díszben, létrával, sapkája alól épphogy kikandikál a női haj. A gyerekek a kéinényseprőiparosok lapját mutatják, mely közli, hogy az országos egyesület Facsinay Dazsőnét elismerő oklevéllel tünlette ki. Ez kétségkívül a női munka elismerésének jele. S Facsinay Dezsőné most is dolgozik nap nap után. Ahogyan mondja, nem is jutott volna eszébe május 4 én, hogy azelőtt husz évvel mi történt, ha a B. K. nem irja. Nem ér rá ilyesmivel törődni. Bucsuzunk. Facsinayné kikísér 8 a kapuban ezzel válik el: — A segédek a frontról vizsgám után megírták, hogy szerintük az asszonynak a főzőkanál mellett van a helye, de nem törődtem velük. Hiszen talán a szolgabíró sem venné rossz néven, ha felesége kitanulná a „mesterséget" s néhanapján segítene neki... (g- i.) Eredményes • hirdetés a „Békésmegyei Köziöny"-ben