Békésmegyei közlöny, 1936 (63. évfolyam) április-június • 76-147. szám

1936-05-06 / 104. szám

Ára 6 fillér BEKESMEGYEI KÖZLÖNY Eékéscsaba y 1936 május 6. szerda 83. évfolyam 104. szám N APIREND ELŐTT Érdemes elgondolkoznunk a becsületnek ama rosszul sike­rült vizsgáján, amelyet egy cseh ujságvállalat rendezett. Az uccára kirakott ujságpéldányok mellé per­selyeket helyezlek és felkérték a közönséget, hogy a megvett lap­példányok árát dobja a persely­be. A próba balul ütött ki: kiderült, hogv minden harmadik vevő meg­szökött a példányok árával. Ha igaz, hogy kis események, apró tettek is hiven tükrözik vissza az emberi lelket, akkor nem nagyon biztató a kép, amely e tükörből felénk néz. Azt kell látnunk, hogy az emberek egvharmad része el­lenőrzés hiányában könnyen fe­ledkezik meg a jog és az erkölcs parancsától, önmagában tehát még gyenge ahhoz, hogy szociális lény­ként megálhasson. Szomorú lenne azonban, ha — mondjuk — két­ezer év kulturája nem képesítené az embert még annyi önfegye lemre sem, amennyi egy felügye­let nélkül hagyott ujsáspéldány árának önkéntes lerovásához szük­séges és szeretnők hinni, hogy a küebb fontosságú kérdésben tanú­sított kilengés nem jelentkeznék a nagyobb jelentőségű kérdések­ben is . . . Miközben a csehországi becsü­let-vizsga fölöttébb elszomorító eredményén elmélkedünk, feltű­nik emlékezetünkben egy kép, amely megvigasztal. A színhely nem is esik messzire Csehország­tól. Périsban vagyunk, mondjuk, a földalatti vasút egyik külváros felé eső megállójának lejáratánál. A lejáró széles kőkorlátjén újsá­gok. Szép sorjában egymás mel­lett, a szélsőjobboldali Ami du pueple tői a kommunista Huma­nité- ig. Az uj8ágcsomókon simára csiszolt, nagy szajnai kavicsok állnak ellent az örökké fújdogáló szélnek. Lent a korlát alatt kis x-lábu vászonszék. Ezen szokott üldögélni az újságok öreg árusa — amikor nincs a szemközti bistro sárga, zöld, vörös és arany szinü szeszeket rejtegető üvegjei között, ami azonban igen ritkán szokott vele előfordulni. Ezekben az időkben egy kis kerek bádog­doboz helyettesíti őt a széken. É8 vevői, akik le-le emelnek egy­egy — a politikai hovatartozásuk­nak megfelelő — újságot a standról, ide dobják bele az érte járó 25 centeket. Napokon, heteken keresztül, órákon át figyeltem ezt az „auto­matát". Soha, de soha nem for­dult elő, hogy valaki meglógott volna az újság árával, vagy hoz­zőnyult volna az óraszámra gaz­dátlanul heverő pénzhez. Hét igen. Ilyen is van. Franciaországban . . . A Békésmegyei Közlöny szerkesztőségének telefonszámai 176 Mussolini tegnap este ünnepé­lyesen bejelentette Olaszország népének Abesszínia elfoglalását 1936 május ötödikével megszűnt az etióp birodalom (A B. K. luaósilója jelenti.) Az olasz csapatok tegnap délután, abesszíniai idő szerint délután 4 órakor, középeurópai idő szerint 2 óra 45 perckor bevo­nullak Addis-Ababába. A Havas iroda jelentése szerint a bevonuló olasz sereg vezetője Róma kormányzója volt, aki ön ként jelentkezett szolgálattételre. Rómában délután 5 óra 50 perc­kor megadták a jelt az olasz !a kosság általános mozgósítására. A 8zirénazugásra és harangzugésra Róma uccáira ujjongó emberek tódultak ki, hogy eleget tegyenek a Duce felhívásénak. Az üzleteket, gyárakat bezárták, a mozielőadásoi at félbe­szakították és mindenütt beszüntették a mun­kát. Óriási tömeg igyekezett a Palazzo Venezia elé, hogy meg­hallgassák Mussolini ulasitásait. A fascistapárt helyettes főtitkára jelentette be, hogy az általános mozgósítás kezdetét 6 óra 15 percben állapították meg, míg a további utasításokat háromnegyed 8 órakor fogja Mussolini megadni. Mussolinit, aki pontosan három­negyed 8 órakor jelent meg palo­tája erkélyén, a tömeg leírhatatlan lelkesedéssel üdvözölte. Mussolini háromnegyed 8 óra­kor megjelent a miniszterelnök­ségi palota erkélyén és az össze­gyűlt lelkes tömeghez beszédet intézett. Felolvasta Badoglio táv­iratát, mely saerint tegnap délután 4 órakor győztes csapataik élén bevonultak Addis-Ababába. Mus­solini ezen bejelentésését óriási örömujjongás fogadta. A Duce igy folytatta beszédét: — Történelmünk 30 évszázada alatt Oiaszorszőg sok emlékezetes órát élt meg, a mai óra azonban egyike a legünnepélyesebbnek. Bejelentem az olasz népnek és a vilógnak, hogy a háborúnak vége. Bejelentem az olasz népnek és a világnak, hogy a béke helyreállt. Megindultan és büszkén köszön­töm ezt a nagy szót és elkerül­hetetlenül szükséges hozzátennem, hogy a mi békénkről van szó és visszavonhatatlanul kijelentem, hogy Abesszínia Olaszországé. Az október 2 i mozgósi'és alkalmőval ünnepélyesen megfogadtam, minden lehetőt meg fo­gok tenni, hogy elkerül­jem az európai konflik­tust és meg is tartottam ezt az ígére­tet. A mai nap nevezetes dátuma az olasz népnek, mely az akadá­lyok előtt n^m hajolt meg. Éljen Olaszország I * Az angol Reuter-iroda értesülése szerint a népszövetségi tanácsnak hétfői ülésén Eden angol külügy­miniszter elnököl és a tanácsülés foglalkozik a négus elutazása foly­tán előállott helyzetlel. Ha a né­gus személyesen megjelenik Genf­ben, ugy abból előre láthatólag komoly politikai bonyodalom szár­mazik. A gazdasági rend kinövéseit le kell nyirni és az egyéni kezde­ményezést kell alátámasztani, mondotta Bud János dr. nagyszabású költségvetési beszédében (A B. K. tudósítója jelenti.) A képviselőház kedd délutáni ülé­sét Komiss Gyula dr. nyitotta meg és bejelentette Ernszt Sándornak az esztergomi kerületben történt megválasztáséi; Ezután Zsindely Ferenc egy órás beszédben ismertette a költségve­tést. Beszéde során jelentek meg a külföldi újságírók a parlament­ben, akiket Zsindely Ferenc külön üdvözölt. Az ellenzék első szónoka Su­lyok Dezső dr. volt, aki történelempolitikai fejtege­téssel kezdte beszédét. — Az utódállamok kormányzati kisebbségi politikáját — mondotta — a mi nemzeti politikánkkal ösz­szehaBonlitva, megállapíthatjuk, hogy Magyarország soha egy szal­maszálat sem tett a kisebbségek boldogulásának megakadályozásá­ra, sőt ellenkezőleg, támogatta őket. Rátérve a mai feladatokra, ki­fejtette, hogy éjt-nappalt egybe­vetve kell dolgoznunk ezeréves határaink visszaszerzéséért. A ma­gyar népet fel kell emelni nyomo­ruságából. Kilenc millió emberből négy milliónak nem tudunk bizto­sítani emberi életlehetőséget, ami­ből az a tanulság, hogy a rend­szerben van a hiba. Elismeri, hogy a kormány jószándékkal kí­vánja terveit végrehajtani, de más gazdasági rendszerre kell áttérni: a fenntartás nélküli népi politikára. A kormány iránt bizal­matlan, ezért a költségvetést nem fogadja el. Bud János dr. hatalmas beszé­dében kiemelte, hogy a kormány és a pénzügyminiszter mérlegelte az ország gazdasági helyzetét és helyesen állapította meg a költség­vetést. A költségvetést összehasonlítva a régebbi költségvetésekkel, tulajdon­képen alig van eltérés, azonban' szembetűnő, hogy emel­kedtek a nyugdijterhek. Ezzel kap­csolatban felmerül az a kérdés, hogy a nyugdíjrendszer megfele­lő-e ? Foglalkozott az ifjúság hely­zetével és hangsúlyozta, hogy nem elég az egyetemi felvételek megszorítása, hanem arra is töre­kedni kell, hogy a szakiskolák nö­vendékei a gazdasági életben he­lyezkedjenek el és ne az állam­nál. A polgári iskolák kapcsolatait az élettel szorosabbbá kell tenni. A meggyengült társadalom mindig többet kíván az államtól, tehát vigyáznia kell az államnak, nehogy több feladatot vál­laljon, mint amennyi szük­séges, mert akkor elvértelenili a társa­dalmat. Hangsúlyozta, hogy az ál­lamnak nem kell mindent magá­hoz ragadni, hanem az egyéni kezdeményezést kell alátámasz­tani. A gazdasági rend kinövéseit le kell nyirni, meg kell szervezni a termelést és nem szabad elfe­lejteni, hogy sokszor a töke nélküli energiák azok, amelyek a nehéz időkben előbbre viszik a megoldást. A mai Német­országot például a német kitartás, a német fegyelmezettség tartja fent és erősítette meg. Az állam a gazdasági élet irányitója és szer­vezője és csak helyeselni tudja azokat az intézkedéseket, ame­lyekkel a kormány a vidék és a falu termelési politikájára nagy súlyt helyez. Megállapította, hogy adóreformra nincs szükség, egész Európában nincs olyan vi­lágos adórendszer, mint nálunk. Foglalkozott a hitelpolitikával, majd pedig helyeselte a római megál­lapodást és helyeselte a kormány­nak ast a politikáját, hogy küzd az aularchia ellen. A költségve­tést bizalommal elfogadta. Bud Jánost beszéde után elsőnek Da-

Next

/
Oldalképek
Tartalom