Békésmegyei közlöny, 1936 (63. évfolyam) január-március • 1-75. szám

1936-03-05 / 54. szám

Ara () fillér BÉKÉSMEBYEIEÖZLÖ1TY Békéscsaba. 1936 március 5. csütörtök 63. évfolyam 54. szám Kozma Miklós belügyminiszter; Magyar közigazgatási tisztviselő tudatosan csak egyszer tévedhet, másodszor azonban már nincs rá módja Igy gondoljuk Furcsa érzés fogja el az emberi­amikor ennek a szerencsétlen (vagy szerencsés ?) Farkas Viktor nak az esetét olvassa. Furcsa, szorongó érzés, amelytől nem tud szabadulni. És mentül inkább gon­dolkozik a dolgon, mentül inkább veszi sorra a letartóztatástól a szabadlábra helyezésig eltelt tiz hetes fogvatartás egyes mozzana­tait, antul inkább fogja el a két­ségbeesés. Tiz hélig tartották fogva ezt a rendes foglalkozással, vagyonnal biró, rendezett életet élő fiatal embert, csak a'ért, mert őt is ugy hivták — mint azt a betörőt, akit kerestek. Ma a rádió, a daktilosz­kópia, az egész világra szólóan megszervezett bünügyi nyilvántar­tás koréban tiz hélig tartott, amig hivatalosan megállapították, hogy — nem azonos. S ezt is csak ak­kor, amikor a tettestárs a szembe­sítés során kijelentette, hogy ezt az urat pedig nem ismeri. El nem tudjuk képzelni, hogyan történt a fatá is tévedés. Tiz hét I Hát annyi ideig tart, amig a relá­ciókat lisztózzák, az alibiket le kontrollálják, a személyazonossá­got kétséget kizáróan megállapít­ják ? És mindez Budapesten, azon a Budapesten, amelynek bünügyi és igazságügyi szolgálata egyikei a legjobbaknak Európában. Istenem, mi minden történhetik akkor az emberrel egy kicsit keletebbre? Tarajosodik a felkavart indula­tok hatalmas áradata Németh Imre országgyűlési képviselőnek az Or­szágos Széchenyi Szövetségben elhangzott beszede körül. Két pártra szakadtak a fiatal magya­rok (a kopaszodó fiatalok is), egy­részük védi, másikuk támadja a szókimondó honatyát. Megvan a véleményünk a ma­gyar fiatalság ügy- és sorsdöntő kérdéseiről, de magóról a fiatal­ság mozgalmairól is, és meg volt a Németh Imre beszéde előtt is. Magóról a beszédről sem kivé nunk itt bírálatot mondani, hiszen nem ismerjük annak pontos és hiteles szövegét. De csodálkozás­sal kell megéllnunk egy pillanatra, ha a körülötte szót ejtőket szem­ügyre vesszük. Mert a támadá­sokból és a melléóllásokból olyan ellentétek bontakoznak ki, amelyek meggondolkodtatják az embert. Ha ezen az alapon kellene eldönteni, hogy ki a jó magyar: bizony ne­héz volna. Az ember ugy vélte, hogy ebben a kérdésben legalább egységes a front a Turultól — a Széchenyiiig és a Nemzeti Diók­szövetségtől a MEFHOSz-ig. Né­meth Imre kemény és bátor be­széde után kiderült, hogy — két­félekép is lehet jó magyarnak lenni. Vájjon tényleg lehet? A Békésmegyei Közlöny telefonszámai 176 (A B. K. tudósitója jelenti) A képviselőház szerdai ülésén az iparügyi novella általános vitája során Csik Jó*sef a javaslat mel­lett, Ruppert Rezső a javaslat el­len szólalt fel. A Ház ezután áttért az inter­pellációk meghallgatására. Esz­tergályos János az óvadéksikkasz­tók büntetésének szigorításét kérte az igazségügyminiiztertől. Lázár Andor igazságügyminiszter beje­lentette, hogy a birósógok elég súlyos büntetéseket alkalmaznak. Megfontolandónak tartja azonban, ne tegyen e intézkedéseket a gyorsabb elintézés érde­kében. Dinnyés Lajos az igazságügymi­niszterhez intézte interpellációját, az ideiglenesen alkalmazott diplo­mások véglesitését tette szóvá. Hóman Bálint válaszában rámu­tatott arra, hogy a kormány igyek­szik beváltani mindazt, amit an­nakidején kilátásba helyezett. Az állástalan diplomások közül ezernyolcszázötvenen kaptak alkalmazást. Közülük két8záznegyvenkettö már ki lett nevezve, mig ujabb na­gyobbarányu kinevezés juliusban várható. A miniszter ezután meg­bélyegezte az egyik délutáni fővárosi lapnak ezzel az üggyel foglalkozó cikkét. Klein Antal a budapest egyetem egyik belgyógyászati és szemé­szeti tanszéke, illetve klinikájának megszüntetése tárgyában inter­pellált. Hóman Bálint vallás és közok­tatásügyi miniszter nyomban vá­laszolt. Mindenekelőtt hansulyozta, hogy báró Korányi Frigyes és Grosz Emil egyetemi taná­rok érdemeit elismeri. Ahol azonban párhuzamos tan­székek működnek, azt a helyze­tet az 1932 i határozat értelmében meg kell szüntetni. Fábián Béla a budapesti központi járáshoz csatolt községek egészségügyi és adó igazgatási problémáit tette szóvá, melyre Lázár igazságügyminiszter válaszolt. Csik József kérte a földmivelés­ügyi minisztert, hogy a mezőgazdasági munkások munkaereje jogosulatlan ki­használásának meggétléséról szóló törvénycikk újból hatályba való lépését ren­delje el. Darányi Kálmán válaszában bejelentette, hogy a kormány az emiitett törvény hatályát 3 évre meghosszabbította. Györki Imre interpellációjában elpanaszolta, hogy a békéscsabai rendőrkapitányság vezetője a szo­ciáldemokrata párt kerületi érte­kezletét olyan indokolással nem engedélyezte, amelynek megtéte­lére nem volt joga. Elpanaszolta, hogy a magyaróvári járás főszolga­bírója szintén nem engedélyezte a párt gyűlésének megtartását. Kozma Miklós belügyminiszter válaszában rámutatott errB, hogy a Házban felkérte a pártokat, hogy az ország ama területein, ahol a fagy, jégkár és aszálykár miatt nagy a nyomor, a politikai gyűlések megtartásától lehetőleg álljanak el. A pártok ál­talában alkalmazkodtak is ehhez a kéréshez és a NEP is elállott néhány gyűlésének megtartásától. A rendőrkapitány a betiltással azt akarta elérni, hogy a résztvevők nagy számára való tekintettel való­sógos népgyűlés színezetű össze­jövetel ne keletkezzék. Ilyen ter­mészetű intézkedésnél számításba kell venni a helyi viszonyokat és ő nem avatkozhat bele minden egyes helyi ügybe. Györki Imre viszontválaszában rámutatott arra, hogy Békéscsa­bán csak szükebbkörü pártérte­kezletet akartak tartani. Kozma Miklós ujabb válaszá­ban hangsúlyozta, hogy Magyar­országon nincsenek olyan helyi kiskirályok, amilyenekről Györki beszélt. Lehetségesnek tartja, hogy a közigazgatási tisztviselő is tévedhet, de azt nem tudatosan teszi, ha ezt valaki megpróbálná, azt először, de utoljára te­hetné meg. A magyar köztisztviselői kar min­dég tudatában van kötelességének. A kultuszminiszter döntésétől függ, mikor vonul nyugalomba Rell Lajos dr., a gimnázium igazgatója (A B. K. tudósítója jelenti.) A Rudolf-reálgimnázium kormányzó­bizottsága szerdán délután Sailer Vilmos dr. elnökletével ülést tar­tott. A kormányzóbizottaág foglalkozott azzal a mi­niszteri leirattal, amely elrendelte, hogy Rell La­jjs dr. tanügyi főtaná­csos, gimnáziumi igaz­gató és Áchim Károly tornatanár haladéktala­nul adják be nyugdíjaz­tatás iránti kérvényüket, mert elleneseiben a nyugdíjazta­tási eljárás hivatalból fog megin­dulni, tekintettel arra, hogy mind­kettő 8zolgólati ideje három éve lejárt. A miniszteri leirattal kap­csolatban a tanári kar olyan kér­vényt adott be a kormónyzóbi­zottsághoz az összes tanár alá­írásával, amelyben javasolták, hogy — tekintettel Rell Lajos dr. eredményes működésére — nyug­díjaztatását halasszák el, mert személyét nélkülözhetetlennek tart­ják. Rell Lajos dr. ezzel kapcsolat­ban nyilatkozatot mutatott be, mely szerint kéri nyugdíjaztatását szeptember 1-i hatállyal. Az ülésen löbb felszólalás hang­zott el. Meleg szavakban hangoz-

Next

/
Oldalképek
Tartalom