Békésmegyei közlöny, 1936 (63. évfolyam) január-március • 1-75. szám

1936-01-26 / 21. szám

1936 január 25 BEKESMEGYEI KÖZLÖNY 3 Doboz és környékének pásztormüvészete <6) Irta : Linder László Amikor mér elkészült a nyélnyak. következik a nyél kidiszitése. A di»*itésnek anyaga: szaru „kóciag" (elhasznált kaucsuk fésüdarabok,) sárgaréz, pakfont. ezüst lemez, ezüstpénz. Lagősibb a s»aru diszités. Ritka ökör az, amelynek szaruja karikásdiszüé»r« tökéletesen megfelel. Békési László szerint minden tizedik ökörnek a szaruja tökéletes. A pásztorok még ez ökrök életében kötnek egymással egyességet, hogy melyiknek menynyi jut majd az örökségből. Természetesen a magyar ökörnek a szarva a legbecsesebb. A nagy on fiatal, vagy az el csenevészesedettt marhának aszarva „üvegszinü," ezt nem szeretik, mert a belőle készült figurák nem emelkednek ki eléggé a nyélnek színéből. A négy éves marhának a szaruja a legjobb. Az ilyen mariiénál a szaru majdnem a hegyéig felhasználható, mig a fiatalaknál jóformán csak a tövénél. L^srbecs^o^hb a sártresrinü. mert „ebben benne van a zsiro sodás." Az ilyen szaru lehántolés utón tiszta fehér lesz. Néha azon ban megesik, hogy az üvegszinü szarunak a színe a külső kéreg leli'Witáaa u'én fehér szinü. Hégely Mihály a szarvat felhasználj*, ha pulit, lovat, bivalyt, kormos bikát akar a karikásnyél be faragni. A fiatal merhónak a szarva ke mény, s hogy faragásra alkalmas legyen, leforázzák. A szarunak a lágységa aionban nem sokáig tart, úgyhogy ha másnap dolgozni akarnak vele, újból le kell forrézniok. A szarunak a faldolgozásét és kifaragásét Hé ely Mihály a kö vetkezőitépen beszélte el: „ \ szarvat legelőször is kétfelé hasítom, mégpedig ott, ahol a szarvnak gömbölyű és lapos része van. Azután három ujjnyi szeletekre vagdalom. Előveszem a vésőmet és hasábokat végok le belőle, olyan síéiességben, ami Ivf»n sz^Ias lesz r figura. A hasáMAVAUT TÉLI AUTÓBUSZMEgflETREND Érvényes 1935. október 6-tól 1936. méjus 11-ig. 8" 8

5° 15

2S 15

65 Menetjegy . Menettértijegy Békéscsaba—Grata 12" ind. Békéscsaba „Cceba"-8?álló érk. 10

3' 13

15 13'° érk. Gvul« városháza ind 10°° 12

45 Menetjegy: P 1.10 — Menettértijegy; P 1.90 Mindennap közteked k. Békéscsaba—Szarvas—Öc»Ödt* 13

3° ind. Békéscsaba „Csaba"-szálló érk 8'

2 14

8° érk. Kondoros i-d 7°

6 érk. Szarvas ind. 6'

6 érk. Öcsöd ind 5

8° . Kondorosra P 2.20, Szarvasra P 3.40. Öcsödre P 4.40 P 3.80. ., P 5.50, „ P 7.— *Csak hétköznap közlekedik. 600 619 1349 érk. 635 1405 érk. 729 1 453 érk. I 1515 érk. 850. _ érk. 1010 _ érk. Békéscsaba—Mrzibrrivy—Szeghalom—Füzesgyarmat— Berettyóújfalu—Debrecen 1330 ind. Békéscsaba .Csaba"-szálló érk. 8

0

0 1705 Békés ind. 741 1646 Mezőber^ny ind. 725 1630 Szeghalom ind. 6

3

7 15

2

9 Füzesgyarmat ind. 6

1

5 1 Berettyóújfalu p. u. ind. — 14

0

5 Debrecen Arany Bika-sz. ind. — 1250 Mindennap közlekedik. Berettyóújfalu p. u. és Debrecen között a Debreceni Helyi Vasút Rt. autóbuszai közlekednek. Menetjegy . . Békésre P 1.—, Mezőberénybe P 1.50, Szeghalomra P 320 Menettérlijegy P —, „ P 2 50, „ P 5 50 Menetjegy . . Füzesgyarmatra P 3 80, B.-ujfalura P 6.50, Debrecenbe P 7.50 Menettérlijegy . „ P 6 70, ., P 10.—, „ P13.— Békéscsaba—Gyula—Kétegybáza—Elek 1245 _ ind. Békéscsaba „Csaba"-szálló érk. 1035 _ 1320 — i

nd. Gyula városháza érk. 745 — 1355 2105 érk. Kétegyháza p. u. ind. 715 1545 1425 2120 érk. Elek ind. 645 1530 Mindennap közlekedik. Mezfitur—Turkeve— Kisújszállás 915 _ 1725 ind. Mezőtúr p. u. érk. 600 _ 1700 943 1230 1755 érk. Turkeve ind. 530 g'2 1620 1015 1310 _ érk. Kisújszállás ind. — 742 1510 Mindennap közlekedik. Felvilágosítások a MÁVAUT kirendeltséginél: Békéscsaba, II., Ferenc Jinei-Ur 2. :—: Telefon: 2—33. bot óvatosan vágom le, először csak kicsit nyomom be a vésőt véRig a levágandó részen, azután újból kezdem a vésést, lassan, egyenletesen vágom le, nehogy a haséb megrepedjen. Amikor mór lenn van a hasáb, az oldalakat bicskával szépen kisimítom. Tegyük fel, már most, hogy ki akarom faragni a karikás fején levő rózsét. Ráteszem a karikásnyélre a hesábot és kinézem, hogv miiven nagyságúra akarom faragni Ha u^y találom, hogy széles, még lefaregok belőle. Amikor már ezzel is elkészültem, bicskámmal kifaragom a virágot." Hégely Mihály a mintát előbb ceruzával lerajzolja a szarura s csak aztán faragja ki. Békési László rajzolás nélkül faragja ki a figurákat. Deák Antal csak akkor rajzol, ha uj figurákat tanul. A figurákat csak akkor szegezik fal a karikésnyélre, amikor már az összes fieurát kifaragták. Egy-pgv díszesebb karikés nyelen 50—60 figura van. Ha már most vesszük azt. hoay Hégely Mihály szerint egy-egy figurának elkészítése, felszegezése 2—3 órát vesz igénybe, el tudjuk képzelni, hogy milyen óriási pepecselő munka egv ilyen karikásnak az elkészítése. Az elkészített figurákat rézdrótból reszelt szegekkel szegezik fel. A rézszeg azért nem felelne meg, mert egyenes. A rézdrótból készített szegeket felül kissé vastagabbra reszelik, hogy jobban tartsa a figurát a nyélhez. Deák Antal szerint legnehezebb Hadat a figuráknak kifurása. A kifúrt lyukaknak ugvanis hajszálnyi pontossággal olyanoknak kell lenniök, mint a szegek vastagsága. A fúrónak három élűnek kell lennie, mert ha gömbölyű volna, az alig három négy négyzetmilliméteres kis figura könnyen elrepedne. Minél apróbbak a figurák, annál nehezebb a munka. Leckönnyebb a virágok elkészítése. Sokkal nehezebb az állatck kifaragása. Az ügyesebb pásztorok gyakran se gitségére vannak a kevésbé járatosaknak, főleg a minta megrajzoláséban. Mielőtt a pásztor felszegezné a figu ákat, „szakaszokra" osztja fel a karikásnyelet és tervet készít a figurák elhelyezésére. Itt érvénye sül a legjobban a pásztor művészi tehetsége és egyéni izlése. A munka további részét Hégely Mihály igy mutatta be : „Előveszek egy figurát, ráteszem a karikásnyélre, s a leghegypaebb árammal körülcirkálom. A kijelölt helyet aztán egy kis vésővel kifaragom. Itt arra kell nagyon vigyázni, hogy a kivájt részbe a figura pontosan belepasszoljon, különben csúnya és nem áll szilárdan. De azért akármennyire is vigyázunk, megtörténik néha, hoay elhibázzuk és egy kicsit nagyobb üreget vájunk ki mint kellene. Ilyenkor egy kis hézag támad a figura mellett. Ezen ugy szoktunk seeiteni, hogy szilvafának apró szilánkjait verjük be a hézagba és utána simára lereszeljük. Vagy ha alaposabb munkát akarunk végezni, megsikoljuk a szilvefaszálkókat, a lereszelt port összegyűjtjük, szurokkal vagy enyvvel öseszekeverjük, éa ezzel a hézagot kitöltjük. A kivájt üreg inkább sekély, mint tul mély legyen. Ne künk ugyanis számitanunk kell arra, hogy a pucoláskor a szaruból is valamit lekoptatunk. Még mielőtt a szarut belehelyezném, a kivájt részt még egyszer kitisztítom, az alját simára kismirglizem, s B"-tán felszegezem." Hégely Mihály munkájának bemutatásakor láttuk, hogy a pásztorember milyen végtelen pedantériával és le'ímsmeretasséggel végzi Depecselő munkáját. Gyakran még a bevert figurába is szoktak rajzolni, például virágra kirajzolják a szirmot, pásztorra a készséget, ruhagombot, kutyára b nyakláncot. Ezt a müveletet Hégely Mihály igv mondta'el: „Vésővel parányi mélyedéseket csinálunk a mintán, például a virágon kivéssük a szirmokat. A mélvedést azonban szabad szemmel alig láthatjuk, mert a szaru mindenütt egyformán fehér. Hogy ezt láthatóvá tegyük, bekenjük a figurát zsiros lámpakorommái, ugy, hogy a* iól behatoljon a mélyedésbe. A felületen maradt kormos szint lesmirglizzük, a mélyedésben azonban megmarad s ezáltal a kivédett vonalak fekete szint kapnak." Deák Antalnak az eljárása még ennél is orimitivebb: „Zsiros kormot — ugvmond — én nem használok, ehelyet izzadt és piszkos kezemmel szoktam a karikásomat bemaszatolni. Ettől is éppen olyan tartós lesz a rajz, akárcsak a kormos zsírtól." A tökéletes munkának egyik ismertető jele, hogy a figurák egy felületűek a karikósnyéllel. Találóan mondta Köteles Lajos kari kés nyeléről: „Az én karikásomon a figurák ugy passzolnak a nyélhez, mintha abból nőttek volna ki." (Folytatjuk.) Uradalmi fiatal hizlalt ürühús naponta kapható WEISZ MIHÁLY hűsüzletében, András*y-út 13. Kilója 80 fillér Ezen húsnemű főzve, sütve, levesnek, káposztába, paprikásnak igen izletés, nem kell hozzá zsir ; igen tápláló tartalmú, könnyű húsárú. o