Békésmegyei közlöny, 1936 (63. évfolyam) január-március • 1-75. szám
1936-01-19 / 15. szám
1936 január 19 BEKESMEGYEI KÖZLÖNY 5 Doboz és környékének pásztormüvészete (5) Irta : Linder László A dobozi pásztorok közül a szarudiszitésü karikásoknak másik nagy mestere Békési László nyugállományban levő kanász. Szülelett 1901 ben Dobozon. Aiyja községi csordás volt. 1928-ban Gvantéra, Tisza uradalmába került, ahol egy évig volt kondás. Május tói novemberig szabadálláson volt. „Nem mondom, hogy rossz dolgunk volt, — mondotta — de astérl eleget szenvedtünk a rossz idők miatt. Kunyhónk nem volt, szabadban aludtunk. Ha megeredt az eső, a szűrben gubbasztottunk és vártuk, hogy eláll a* eső, hogy tüzet rakhassunk. Hiába takargattuk magunkat, a szűr csak szűrte a hideget. A disznókkel csak addig volt baj, mig az eső megindult. Amint átáztak, ugy összebújtak, hogy alig lehetett őket sz 'tzavarni". A birtokunkban levő diszes karikást 1928 ban készítette Deák Antal segítségével. Nincs olyan könynyü keze, mint Hégely Mihálynak, se nem annyira pedáns a szarufigurák elkészítésében, de népies izlése van. Az alsó cifrázott résznek felső szakasza kocsmajelenetet ábrázol. Betyár ül az asstalnál s várja a csaplárosnét, amint bort visz neki az üvegben. Mellette fiatal pár táncol. Az alatta levő szakaszon alföldi gémeskút. Egy pásztor vizet huz a vályúba, a másik pásztor karikással kezében a kut felé tereli a nyájat. Felettük hold, csillagok. A felső cifrázott részének második szakasza szerelmi jelenetet ábrázol. Egy pásztor postagalamb utján levelet küld a babájának. Vele szemben egy széken ül a leány, várja a galambot. A nyélnek többi szakaszán magyar cimer, különböző szerszá mok ás állatfigurák vannak. Egyik érdekessége ennek a karikásnak, hogy rejta van Ferenc József császárnak a képe. Békési László nem sajnélta elrontani békebeli koronóját, kireszelte belőle Ferenc József képét, s rézszegekkel karikása nyelére szegezte. A tiszta szarudisziiésü karikást tudomásunk szerint Békési László hozta be Dobozra, s viszont a gyantéi pásztorok között ő hozta divatba a kaucsug díszítést. Tanítómesterének, a sarkadkereszturi Deék Antalnak pásztorművészetéről részletesen nem szó lünk, mert kivül esik kutatásaink területén. Legfeljebb annyit jegyzünk meg róla, hogy ő a legjobb téncos a békésmegyei pásztorok közölt. Éppen {indulóban volt azjuj stációja, Somogy felé, amikor meglátogattam. Már mindent becsomagolt, csak karikása volt kint holmia közül,hogy a hagyományokhoz hiven válán vigye uj otthonába. Aizal vált meg lőlem, hogy ha a nyáron Balaton felé visz az uta-n, látogasam meg uj szállásán. Elutazása után tudtam meg, hogy e környéken senki sem tudja olyan ügyesen járni a kanásztáncot, mint ő. Hégely Mihály ezt a pásztormulatságot. melynek többször szemtanúja volt, a következőképen beszélte el: Nyári este, amikor nyugovora tér a nyáj, a pásztor meghívja társait „mulatságba." A „betyár" és a „pásztor" fogadást kötnek egymással. Lelesznek a földre egy kalapot, rá egy dohényzacskót, ha ténc'-íőzben sikerül a betyárnak a dohényzacskót ellopnia a dohányzacskó az övé. E'lenkező esetben neki kell dohány zacskót a pásztornak adnia. Mind kelten elkezdenek énekelni és táncolni. A pásztor közvetlen ka lapja mellett tánc >1, s csuklójával botot forgat oly sebesen, „mintha motor hajtaná," s közben a kalapon levő dohányzecskóra is vigyáz. Mellelte tóncol a betyár, aki mókáival igyekszik a pásztor nak a figyelmét elterelni, hogy a kedvező pillenatot kihasználja. Nem könnyű a dohányzacskót ellopnia, meri közben olyan ütést kaphat a homlokára, hogy menten elterül. A pásztordalnak első két verse a következő: 1. Kelj fel kanász, itt van a nyáj, Kerülj egyet a rét aljén. Mire beérsz a tanyába Magfő a hus vacsorára... II. Aki kanász akar lenni, Kecskemétre menjen lakni, Megtanitják olt dudálni A kecskér. furulyálni. Ha fenn akarja tartani háztartásának pénzügyi egyensúlyát, akkor vásároljon mindent a Takarékosság" készpénzértékü könyvecskéjével. Bővebb felvilágosítást nyújt: a „Takarékosság" kft. békéscsabai irodája, Békéscsaba, Andrássy-ut 19. sz. HAUER ÁRUHÁZ Nézze meg kirakatainkat Áraink szenzációsak A kanásztánc ma má r kihalóban van, de a vésztői pásztorok között is akad egy ketlő, aki ismeri. Miután megismerkedtünk Doboz és környékének pásztoraival, áttérünk művészetük ismertetésére. Ha egy pásztor részletesen elmondja, hocrv miképen k«ll késwileni a rostélyost, meghallgatjuk elbeszélését, de azért szivesebben vesszük, ha a rostélyost elkészíti ^s meskinál vele. Iay vagyunk a néDmüvés*eli termékek ismertetésével is. Nincs nehezebb feladat, mint ecrv népművészeti tárgyat UBV leirni. hogv az mindenkit érdekeljen, még azokat Is, akik azt a tárgyat sohasem lálfék. De azért megkíséreljük a szóban forgó téravnak néprajzi leírásait. Kezdjük a karikás nyelének a készítésével. A karikás nyelét rendszerint szilváiéból, néha vadkörteféból készítik. A kiszemelt fát 2—3 évig kamarában tartják, majd olajjal és szénnel bekenik, hogy fekete szint kapjon. Legjobban szeretik a szilvafénak a belsejét, melynek *s»ép, természetes piros szine van. Csakis olyan fa alkalmas karikásnyélre, amelven egy hajszálnyi repedés nincs. Néha egv deréknagyságu fából alig akad két karikásra való. A karikósnyélnek a hosszúságét minden pásztor a maga karjához méri. A szaruberakáaos karikásnyélnek a részei a következők: fej, fogó rész, illetőleg mintázott rész, első szijjazolt rész, második mintázott rész és második szíjazott rész. A fejnek van alsó é« felső része. A fej 4, 6, esetleg 8 sarkos lehet. Ritkán gömbölyű. Minden tisztességes karikáson rajta van. Rendeltetése, hogy a karikásnyél ki ne csússzék a pásztornak a kéziből. A mintázott rész mindig gömbö* lyü, néha löbb sarkos. A nyélnek elkészítéséhez szükséges szerszámok: zsebben hordozható kis balta és bicska. Amikor a pásztor bicskával kifaragta a nyelet, üveggel „kisikálja" és „fasmirgli papírral* 4 ledörzsöli. A legtöbb időt igényel a nyél kicifrázésa. Ezt a munkát csak akkor kezdik el a pásztorok, amikor a nyélnek a „nyaka" már készen van, mert megtörténhetik, hogy a lyukak kifurásánál és a szegek beverésénél elrepesztik a nyelet s akkor kárba vesz a faragás munkája. A nyélnek rendkívül erősnek kell lennie, mert ez tartja az ostort. Két egymősra rakott marhabőrből áll. A nyél végére akkép helyezik, hogy az ostort és a nyelet összekötő szíjat bele fűzhessék. Mindkét bőrnek a végét sréhen vágják le, s ugy helyezik a nyélre, hogy a „nyak egyenlőséget nyerjen a nyéllel." Voltaképen ciak a felső bőr tartja a nyakat, Meghívó A Békésmegyei Kereskedelmi r. t. felszámolás alatt Békéscsabán 1936 évi január hó 28. napján d. e. 11 órakor a BékésCsabai takarékpénztár egyesület üléstermében rend.es közgyűlést tart, melyre a t. részvényeseket ezennel meghívja. Békéscsaba, 1936. január 18. A felszámoló bizottság Tárgysorozat: 1. Jegyzőkönyvvezető és jegyző könyvhitelesitők kijelölése. 2. A felszámoló bizotiság és a felügyelő bizottság jelentése és az 1934. és 1935. mérleg és eredményszámlájának bemutatása s a felszámolók és felügyelő bizottság részére a lefolyt időre a felmentvény megadása tárgyában határozathozatal. 3. A felügyslő bizottság választása és a felszámolók és felügyelő bizottság dijának megállapítása. 4. Esetleges indítványok. Figyelmeztetés: 1. Az alapszabályok 12. §-a szerint a közgyűlésen csak azon részvényes vehet részt aki részvényeit a le netn járt szelvényekkel együtt a közgyűlést megelőzőo a' arsas á8 Pénztáránál bemutatja, i S n í"®' 1®* é s eredményszámla a Békés-Csabai takarékpénztár egyesület épületében levő irodahelyiségünkben közszemlére van kitéve, a hivatalos órák alatt megtekinthető. Meghivó A Glóbus Betonmüvek és Epitö r. t. felszámolás alatt Békéscsaba rendes közgyűlésére, melyet 1936. évi január hó 28. napjának délelőtt 12 órakor a BékésCsabai takarékpénztár egyesület helyiségében fog megtartani s melyre a t. részvényeseket ezennel meghívja. Tárgysorozat: 1. Megnyitó. 2. Jegyzőkönyvvezető és hitelesítők kijelölése. 3. Felszámolók és felügyelő bizottság jelentése, az 1933. és 1934 évi kimutatást pótló zárszámadások előterjesztése. 4. Javaslat a felszámolók és felügyelő bizottsági tagoknak felmentvény megadása iránt. 5. Felügyelőbizottsági tagok választása és a felszámolók és felügyelő bizottság díjazásának megállapítása. 6. Esetleges indítványok. Békéscsaba, 1936. január 18. Glóbus Betonmüvek és Epitő rt. felszámolói Kivonat az alapszabályokból: Szavazati jogát csak azon részvényes gyakorolhatja, aki részvényeit, illetőleg ideiglenes részvényeit a még le nem járt szelvényekkel együtt legkésőbb 3 nappal a közgyűlés megtartása előtt a társaság pénztáránál. vagy a Békés-Csabai takarékpénztár egyesületnél, Békéscsabán letétbe helyezi.
