Békésmegyei közlöny, 1936 (63. évfolyam) január-március • 1-75. szám

1936-01-26 / 21. szám

6 ÖCKCSM£iüVlí!l KÖZLÖNY 1936 január 26 KÖZGAZDASÁG Nemcsak az OTI-nál, hanem a magán biztosító társaságoknál felgyülemlett tartalékok terhére is követelheti a vidék az építkezé­sek megindítását Köztudomésu, hogy a biztosí­tótársaságok igyekeznek mindig a tartaléktőkéket ingatlanokba elhe­lyezni. Éppen erre való tekintet­tel számtalan cikkben felszólalt mór a vidéki sajtó annakidején és javasoltók, hogy ezek a tarta­lékok vizsgáltassanak felül, mert legtöbbször életbiztosítási dijakból eredtek és a tartalékok arányá­ban kellett volna megtörténnie az egyes biztosítótársaságoknál a befizetett életbiztosítási díjak­nak a varolizálása. Sajnos, ez a törekvés, ezek a cikkek annakidején süket fülekre találtak és a valorizáció meg­törtünt. Hogy milyen kedvező eredményekkel a biztosítótársasá­gokra nézve, arról igazán nem kell olvasóközönségünket felvilá­gosítani. Most azonban, amikor a reánk szakadt nyomorúság kö­vetkeztében az egész vonalon azt kö­vetelik az OTI tól, hogy a felgyü­i emlett tartalékait építkezésekbe helyezze el, székházakat építsen vidéken, csodálatos módon megfeledkeznek az il­letékes korok arról hogy éppen a vidékről budapesti központba begyülemlelt életbiz­tosítási dijakból is hatalmas tar­talékok táplálják a fővárosi pénz intézeteket és építkezéseket, mig a vidéken alig'alig fordul elő egy eset is mikor ezekbSl a tartalékokból a biztosítótársaságok székházat építenek. Különösen élesen tűnik ki a biz­tosítótársaságoknak az a törekvé­se, hogy az olcsó házérakat fel­használják arra hogy Budapesten bérházakat vásároljanak, tehát me­gint esek nem szolgólják azt a szcciólis célt, amelyet szolgálhat­nának akkor, hogyha e«eket a tar­talékokat építkezésre fordítanák. A vidéknek teljesen CSIBA 1ÜOZQO Vasárnap I, 3, 5, 7, 9 órakor Vasátnap 1 órakor zóna Mindenki ott legyen I Hans Jár a y, Szfcke Szakáll, Hör­bíger Attila és a magyar színjátszás büszkesége : DAKVAS LILY főszereplésével : Mim Mária szerelme Zenes Ábrahám Pál Kék Duna Keringő Magyar hiradó Január 27—28-én, hétfő fél 5, fél 7, fél 9, kedd fél 7, fél 9 Hétfőn a léi 5 órai eőadás zóna CHULITA Adolphe Menjou, Georg Raft, F. Drake Bambó a nagyvárosban Kedélyes zenedélntán jogos az a követelése, boev a biztosítótársa­ságok necsak Buda pesten vásároljanak székházakat, hanem itt a vidéken is építsenek fiókjaik­nak székházat és ezáltal enyhít­sék azt a nyomasztó munkanél­küliségei, amely az egész vonalon felütötte a fej t. Figyelmébe ajánljuk az illetékes köröknek ezt a gondolatot és re méljük, hogy a kartellba tömörült biztosítótársaságokra illetékes kö­rök tudnak olyan nyomást gya­korolni, hogy a vidék munkanél­küliségének az enyhítésére a leg sürgősebben kezdjék meg az egyes vidéki városokban a saját szék­házuk építését. Közgazdasági hirek — Megdrágul a szerencse. Meg­reformálták az osztálysornjátékot, a reform következtében 20 pen­gővel drágul a sorsjegy, viszont 500000 ről 700000 pengőre emel­kedett a főnyeremény és a juta­lom. — Erőteljes javulás a vas és gépiparban, Az elmúlt év folya­mán a vas és gépipari export 21%­kal emelkedett. A foglalkoztatott munkások száma elérte a 38.000-t a dekonjuktura 18.500 munkásé­val szemben. — Világgazdasági válság ci­men jelent meg Kun Zsigmond könyve. A Békéscsabán előadá seiból ismert szerző munkája a közgazdaság vezető köreiben naqy fellünest és édrekfődést keltett, Si­kerét mutatja, hegy a könyvet en gol nyelvre is lefordítják A B, K. iiiadóhivathlébsn, dr. Gyöngyösi és Gesmey könyvkereskedésekben kapható. Világgazdasági válság Kun Vilmos könyve „Mi a közfelfogással szemben nem tudjuk a válság más magyarázatát, de még értelmét sem adni, mint, hogy az ugy fejlődött fel a maga ijesztő aránya ban, mint az egyes országok ugyanazon gazdaság-poli­tikai hibáinak — mint összetevők­nek — illetve azok kölcsönhatásai­nak eredője". A fent előrebocsátott idézet adja Kun Zsigmond gazdaságpolitikai könyvének magját, az határozza meg irányát és ez jelenti értékét is. Nem hagyja magát befolyásolni jelszavak­tól, irányoktól és irányzatoktól. Ki­töröl agyából mindent, amit a vál­ságról hallott, olvasott és nyitott, de csak előre néző szemmel veszi sorra — a tényeket. Vannak irások, amelyek tettekkel érnek fel. Kun Zsigmond könyve ilyen irás. Mert az a bátorság, amely­lyel a gazdasági ésszerűség elvi ta­lapzatán lábát megvetve, minden sab Ionnal szembehelyezkedve, a világ­válság diagnózisát elénk vetiti, az cselekedettel felér. Könyve világos, egyszerű, érthető. Nem azért egy­Ekék - Ekealkatrészek Ekevasak, pér.cél kormánylemezek.stb. Répa- és Szecskakések Siemens Martin acélból D. F. Triumph répakések, késlapok, stb. Vetőgép Mor^»< lóalkatrészek Keazetővégás Körfürészlapok Manomeler golyóscsapágy javítások. DORN I. J. gépgyár Békéscsaba Hofherr Schrantz képviselet, lerakat. szerű, mert a világgazdaság számta­lan komplikált mozzanatából önké nyesen »leegyszerüsiti« a maga vál­ságteóriáját, hanem mert a kompli­kált összefüggéseket egyszerűvé és érthetővé tudja tenni magyarázatával és töretlen logikájával. Sorra veszi a különféle varázsszavakat, ame­lyekkel a világválságot általában ma­gyarázzák és indokolják s kimutatja, hogy a túltermeléssel, a túlnépese­déssel, a termelesi technika fejlő­désével, a liberalizmus csődjével nemhogy megmagyarázni vagy meg­okolni nem lehet a válságot, de, ha ezeknek a szempontoknak a figye­lembevételével állunk neki a prob­léma megvizsgálásának, ugy még csak megérteni sem lehet a válság­jelenségeket. A szerző liberális gazdaságtudós. Ez megérzik minden során. Mégis van bátorsága és ereje ahoz, hogy kimondja: »az u. n. liberális gazda­sági rendszernek az volt az alapvető hibája s azért vérzett el a világhá­borúban, hogy épen a döntő jelentő­ségű kérdésekben nem volt liberális s egyéni vagy csoport érdekektől irányítottan mesterséges eszközökkel akadályozta meg a gazdaságosság el vének valóságos érvényesülését.* Sajnos Kun Zsigmond sem megy tovább a hibák feltárásánál. Amilyen részletes, világos és megbízható a diagnosztikája, annyira általános, amit a válságból való kibontakozás útja­ként megjelöl. Meri ezt a megálla­pítását, hogy »a kibontakozás utja nyilvánvalóan nem lehet más, mint azoknak az akadályoknak a lebon­tása, melyek a munka — a nyers­anyagforrások és a termelőföldek közé ékelődtek® nagyon sokféle ké­pen lehet tartalommal megtölteni. Reméljük a szerző következő mun­kájában ezt a tartalmat is pjntosan körvonalazni fogja. (egy) Szombaton egész nop éa vasárnep déleiőtt tíz óráig még kapható a mézédes narancs Etilija 56 üli. Sfeiner gyümülcBkereskedés Átlag 60-150 fillért takarít meg Budapesten minden darab színházjegynél, ha Provincia pengőszelvénnyel váltja. A PrOTÍnvia USasáei és Jegyiroda helyi képviselete a Békésmegyei Általános Takarékpénztár Rt. 777/ történi régen ? 1906. január 25. Botrányokkal teli képviselőtestületi gyűlést tar­tott Békéscsaba. Áchim L. And­rás a napirend megkezdése után lépett a terembe, szólásra je­lentkezett, de engedélyt a be­szedre nem kapott. Ekkor ki­ryiltak a közguüléxi terem aj­ta,ai és 60—70 agrárszocialista tódult be. A biró felszólította őket, hogy ozonnal hagyják el a termet és menjenek a kar­zatra, de a tömeg Áchim biz­tatására bennmaradt, mire az ülést felfüggesztették és a betó dúlt haligatóságot a rendőrség távolította el. Az ülés megnyi fása és a főjegyző havi jelen tésének meghallgatása után Áchim L. András állítólagos kórházi panamákról beszélt. A betegek orvosság helyett timsós vizet kapnak — mondotta. Akik nem hiszik, jussanak oda, élje­nek timsós vizzel. Megjegyzések özöne zudult erre Áchim felé, aki Sailer Vilmos dr nak kvali­fikálhatatlan modorban felelt. Erre a közgyűlés széksértésért 30 koronára büntette az ország­gyűlési képviselőt azzal, hogy mig nem fizet, nem vehet részt a gyűléseken. Áchim kijelen­tette, hogy szeretné látni, ki meri őt kivezettetni és újra sértege­tett, mire széksériésért ismét el ítélték, óriási zaj támadt, végül is a gyűlést elnapolták. 1916, január 25. A főispáni állás várható meg üresedésével kapcsolatban máris megkezdőd­tek a kombinálások. Beszélnek arról, hogy Ambrus Sándort, Béké^megye alispánját, Wenck­heim László gróf békési földbir­tokost, vagy Beliczey Gézát ne­vezi ki képviselőjéül a kormány. — A miniszter megsemmisítette a képviselőtestületnek azt a ha­tározat A, hogy 180.000 korona értékű elsőbbségi részvényt je gyez, ha a kisvasút Aradról Bé­késcsabára költözik. — Az elmúlt hét anyakönyvi hirei között Bé­késcsabán nincs egyetlen szü letés sem, viszont tizen meghal tak és egy pár kötött házasságot. — Február eiső napjaiban meg­tartják a csaba-szajoli második vágány közigazgatási bejárását. 1926. január 25. Küldöttség kereste fel Rakovszky Iván bel­ügyminisztert és tolmácsotta, hogy a törvényhatósági bizott­ság egyhangúlag kívánja Dai­mel Sándor dr. alispán helyén­maradását. A miniszter kijelen­tette, hogy kedvező javallatot terjeszt a kormány elé, ami azt jelenti, hogy az alispán legalább még egy évig helyénmarad. — Uj tervet kell készíteni a Vasúti Szálló felépítésére, mert az ed­digi tervezet nem megfelelően gondoskodott a pincékről. — Székely Vilmos tanár rendezte az idén a gimnázium diákbálját, amelyen többek között Várady Kató, Bónis Irénke, Réthy De­zső, Zahorán Gyula, Kósa Pál, Kupecz Benedek, Horváth Jenő, Saja Emil kedves kis diákszin­darabban szerepeltek. — Öcsöd el akar szakadni a vármegyé­től. Rendkívüli közgyűlést hívtak egybe, hogy kimondják a Jász­Nagy-Kun-Szolnok vármegyé­hez való csatlakozást.

Next

/
Oldalképek
Tartalom