Békésmegyei közlöny, 1936 (63. évfolyam) január-március • 1-75. szám

1936-01-23 / 18. szám

/-\.rci \j íiiicr BEKESMEGYEI IOZLONY Békéscsaba, 1936 január 23. csütörtök 63. évfolyam 18. szám 77 JTLFÍU még javitfjaf Nem elégíti ki Békéscsabát és Békésvérmegyét ez eredmény, ami­vel a szegedi MÁV üzletvezető ség menelrendértekezletét befejez­ték. Nem elégili ki az eredmény azért, mert az értekezlet nem vette figyelembe és a MÁV kép­viselői nem honorálták azokat az érdekeket, melyek egy egész or­szágrész gazdasági életének fejlő­désére kihatnak. A jó közlekedés nem kizárólag a MÁV üzleti érdeke, hanem or­szágosan fontos gazdasági tényező is, amely nagymértékben hozzájá­rul az általános forgalom emelé­séhez, vagy csökkenéséhez s igy az árak kialakuláséhoz. Békéscsaba és Békésvármegye igényeit nem elégítheti ki egyetlen gyorsvonat, mely az uj menetrend­terv szerint a fővárossal ezt a vidéket összekötné. Szükséges mind a két gyorsvo­natpár további fenntartása, de végzetesen elhibázott lenne, ha két Budapestről induló gyorsvo­nat közül éppen a délutánit szün­tetnék meg. Erre a vonalra azok­nak wm szükségük, akik a fővá­rosba dolguk miatt és nem szóra­kozás kedvéért utazlak. Csak néz­zük végig a délelőtti budapesti gyorsvonat üres kocsisorát és ha­sonlítsuk össze a délutáni gyors tömött padsoraival. Minden menet­rendértekezleti elgondolásra rácá­folnak a számok és igazolják, hogy tévedett az értekezlet és té­vedne a MÁV is, ha magáévá tenné az értekezlet javaslatét. A délutáni budapesti gyorsvonatot semmiféle kombináció nem pó­tolhatja, de erre szükség nincsen, mert minden pótlás helyett legki­elégilőbb az eddigi beosztás to­vábbi szoros fenntartása. Csak akadály és az uta­zás megnehezítése a szolnoki átszállás kényszerű beiktatása, to­vábbá a sebes- és a személyvo­natok déluláni kombinációja, mely bürokratikusén valószínűleg meg­felel a MÁV várakozásainak, ami­ket a szegedi menelrendértekez­lethez fűzött. De ez a sikertele­nül megfiatalított utazási rend nem felel meg sem Békéscsabának, sem pedig annak a tekintélyesen nagy országrésznek, amely a bu­dapest—szegedi és a szolnok— debreceni vonalon keresi majd a fővároshoz vezető utat és ezt az uj menetrend szerint — saj­nos — nemcsak sebesen, de las­san se találhatja meg. Nagy az elégedetlenség a városi orvosi állás betöltését megtiltó miniszteri intézkedés miatt Fel sem kellett volna terjeszteni a választás kiírását? (A B. K. tudósítója jelenti.) Na«y meglepetést keltett Békés­csabán a belügyminisztérium in­tézkedése, amely elodázza a ne­gyedik békéscsabai városi orvosi állás betöltéset. A minisztériumi intézkedést na gyon sokféleképpen kommentálják az érdekeltek körében. Uy pél déul olyen vélemények is elhang­zottak, hogy a belügyminisztérium október 23-i leirata, amely nem hagyta Jóvá a város képviselőtestületének a negyedik orvosi állás megszüntetésére vonat kozó határozatát és a mostani döntés között, ellen­tét van. A helyzet az, hogy az előbbi leiretot a szervezési és va gyonfelügyeleti kérdésekkel foglal­kozó városi osztály küldte, amely az V. sorszámot viseli, mig a mos tani intézkedést a XIII. osztály lette, amelynek hateskörébe az általános egészségügyek tartoznak. A városi osztály leirata kimon­dolta, hogy az orvosi állás meg­szüntetésére vonatkozó első és másodfokú határozatot nem találta jóváhagyhatónak, mert egy orvosra, hn négyen vannak, átlag 9860 lélek esik Békéscsabán, mig három orvos esetén ez a szám 12,300-ra emelkedne, s ilyen körülmények között a szegény betegek számának állandó növe­kedése miatt a szigorúbb egész­ségügyi ellenőrzés nem volna ke­resztülvihető. A keddi leiratot még nem isme­rik a városházán, az alispáni hi­vatal tegnap nem küldte meg, csupán telefonon annyit közölt, hogy az orvosválasztás a községi orvosok államosítása miatt elma­rad. Az érdekeltek azt is hangoztat­ják, hogy a tiszti orvosi állások államosí­tása nem terjed ki a ke­rületi orvosokra is, igy a belügyminisztériumi intézke­dés félreértés következménye. A szerdai nap folyamán a pályázók közül többen bennjártak Márky Barna dr. alispánnál, aki azonban értesülésünk szerint kijelentette, hogy az államosítás a leirat sze­rint vonatkozik a kerületi orvo­sokra is. Várospolitikai körökben hangoz­tatják, hogy a vármegyének a vá­lasztás kiírását nem is kellett volna felterjeszteni, mert a normálstatusz keretén belül a varosnak joga van az üres állásokat betölteni. A hétfői közgyűlésen értesülésünk szerint a választás elmaradása ügyeben több felszólalás várható és a városatyák a fentebb ismer­tetett nézetet is hangoztatják majd. Lehetséges ezzel kapcsolatban, hogy vélaszol a felszólalásokra a tisztújításon elnöklő Márky Barna dr. alispán is. A moziengedélyek kiosztásá­nak mai rendszerén változ­tatni kell — mondta Kozma Miklós belügyminiszter a Ház tegnapi ülésén Fabinyi pénzügyminiszter az adóbehajtás méltányosságáról (A B. K. tudósítója jelenti.) A képviselőház szerdai ülésén foly­tatta a hitbizományi javaslat álta­lános vitáját. Sztranyavszky Sán­dor elnök előzőleg bemutatta a közigazgatási bíróság átiratát, mely szerint a bíróság a lengyeltóti pe­ticiós eljárást megszünteti. A ke­rületben uj választásra kerül a sor. Az általános vita során Buchinger Manó a javaslat ellen, Keleti Mi­hály a javaslat mellett szólalt fel. Á Ház ezután áttért az inter­pellációk meghallgatására. Több Írásbeli miniszteri válasz felolva­sása után ifj. Balogh István kifo­gásolta, hogy a Németország felé irányuló sertéskivitel 75 százaléká­ban a pestkörnyéki hizlalók részesülnek. Kérte ennek a sérelemnek az or­voslását. Dulin Jenő azt tette szóvá, hogy a karácponyi amnesztia­rendelet következtében bünteté­süktől egyes olyan tisztviselők is mentesültek, akik a választással kapcsolatban bűncselekményt követtek el. Az interpellációkat a Ház kiadta az illetékes minisztereknek. Czir­ják Antal a kíméletlen adóbehaj­tásokat tette szóvá. Fabinyi Tiha­mér pénzügyminiszter válaszában kifejtette, hogy a méltányosságra szükség van, azt figyelmen kívül hagyni nem lehet, de az adóbehajtást komolyan és az ország érdekeinek megfelelően kell foganatosítani. Törs Tibor a filmmel kapcsola­tos szakkérdésekről és a mozien­gedélyek kiadásáról interpellált. Kozma Miklós belügyminiszter nyomban válaszolt, kifejtette, hogy a filmhez nagy kulturális érdekek fűződnek és elismerte, hogy a filmgyártás jelenleg káros és hü bás jeleket mutat, amelyet orvo­solni kell. Megállapította, hogy az engedélyadományozás mai rendszerén is változ­tatni kell, mert az élet azt mutatja, hogy akikkel a kormányzat jót akar tenni, a jogosítványokat nem tud­ják kihasználni és igen kis össze­gekért kiadják kezükből az enge­délyeket. A mozik vezetéséhez szakértelemre van szükség. Üzembe kell állítani a je­lenleg nem játszó filmszín­házakat. A filmszakmával megindult tárgya­lásoknak eredményhez kell julniok, mert különben saját hatáskörében avatkozik a kérdésbe. Az ország­ban jelenleg 200 filmszínház van bezárva. Az okokat megvizsgál­ják és az ujrajátszés érdekében megindulnak a tárgyalások. Gyorsvonaton utazott atyja ravatalához VIII. Edvárd (A B. K. tudósítója jelenti.) VIII. Edvárd király szerdán dél­után Londonból atyja ravatalához tért vissza. Nem különvonaton, hanem a rendes gyorsvonaton utazott, ehol egy külön kocsit nyitottak fel részére. Eredetileg repülőgépen akarta az utat meg­tenni, de a nagy köd miatt lemon­dott tervéről. Május 30-án hangverse­nyezik a rádióban a Munkás dalárda (A B. K. tudósítója jelenti.) A békéscsabai Munkás dalárda szor­galmasan készül nagy kitüntetést jelentő rádióazereplésére, amely május 30-án, a pünkösd előtti szombat délután lesz. A dalárda választotta ezt a terminust, hogy a pesti utat költségkímélés szem­pontjából egybe lehessen kap­csolni a pécsivel, ahol pünkösd két napján az országos versenyt tartják. A májusi nagy napoknak,, főleg anyagi szempontból, előké­szítője lesz a szombatesti csabai hangverseny, amelyet a Munkás­otthonban tartanak meg tánccal egybekötve. A dalárda a szom­bati estre szorgalmasan készült* az utolsó próbákat kedden és tegnap este tartották meg.

Next

/
Oldalképek
Tartalom