Békésmegyei közlöny, 1936 (63. évfolyam) január-március • 1-75. szám
1936-01-23 / 18. szám
/-\.rci \j íiiicr BEKESMEGYEI IOZLONY Békéscsaba, 1936 január 23. csütörtök 63. évfolyam 18. szám 77 JTLFÍU még javitfjaf Nem elégíti ki Békéscsabát és Békésvérmegyét ez eredmény, amivel a szegedi MÁV üzletvezető ség menelrendértekezletét befejezték. Nem elégili ki az eredmény azért, mert az értekezlet nem vette figyelembe és a MÁV képviselői nem honorálták azokat az érdekeket, melyek egy egész országrész gazdasági életének fejlődésére kihatnak. A jó közlekedés nem kizárólag a MÁV üzleti érdeke, hanem országosan fontos gazdasági tényező is, amely nagymértékben hozzájárul az általános forgalom emeléséhez, vagy csökkenéséhez s igy az árak kialakuláséhoz. Békéscsaba és Békésvármegye igényeit nem elégítheti ki egyetlen gyorsvonat, mely az uj menetrendterv szerint a fővárossal ezt a vidéket összekötné. Szükséges mind a két gyorsvonatpár további fenntartása, de végzetesen elhibázott lenne, ha két Budapestről induló gyorsvonat közül éppen a délutánit szüntetnék meg. Erre a vonalra azoknak wm szükségük, akik a fővárosba dolguk miatt és nem szórakozás kedvéért utazlak. Csak nézzük végig a délelőtti budapesti gyorsvonat üres kocsisorát és hasonlítsuk össze a délutáni gyors tömött padsoraival. Minden menetrendértekezleti elgondolásra rácáfolnak a számok és igazolják, hogy tévedett az értekezlet és tévedne a MÁV is, ha magáévá tenné az értekezlet javaslatét. A délutáni budapesti gyorsvonatot semmiféle kombináció nem pótolhatja, de erre szükség nincsen, mert minden pótlás helyett legkielégilőbb az eddigi beosztás további szoros fenntartása. Csak akadály és az utazás megnehezítése a szolnoki átszállás kényszerű beiktatása, továbbá a sebes- és a személyvonatok déluláni kombinációja, mely bürokratikusén valószínűleg megfelel a MÁV várakozásainak, amiket a szegedi menelrendértekezlethez fűzött. De ez a sikertelenül megfiatalított utazási rend nem felel meg sem Békéscsabának, sem pedig annak a tekintélyesen nagy országrésznek, amely a budapest—szegedi és a szolnok— debreceni vonalon keresi majd a fővároshoz vezető utat és ezt az uj menetrend szerint — sajnos — nemcsak sebesen, de lassan se találhatja meg. Nagy az elégedetlenség a városi orvosi állás betöltését megtiltó miniszteri intézkedés miatt Fel sem kellett volna terjeszteni a választás kiírását? (A B. K. tudósítója jelenti.) Na«y meglepetést keltett Békéscsabán a belügyminisztérium intézkedése, amely elodázza a negyedik békéscsabai városi orvosi állás betöltéset. A minisztériumi intézkedést na gyon sokféleképpen kommentálják az érdekeltek körében. Uy pél déul olyen vélemények is elhangzottak, hogy a belügyminisztérium október 23-i leirata, amely nem hagyta Jóvá a város képviselőtestületének a negyedik orvosi állás megszüntetésére vonat kozó határozatát és a mostani döntés között, ellentét van. A helyzet az, hogy az előbbi leiretot a szervezési és va gyonfelügyeleti kérdésekkel foglalkozó városi osztály küldte, amely az V. sorszámot viseli, mig a mos tani intézkedést a XIII. osztály lette, amelynek hateskörébe az általános egészségügyek tartoznak. A városi osztály leirata kimondolta, hogy az orvosi állás megszüntetésére vonatkozó első és másodfokú határozatot nem találta jóváhagyhatónak, mert egy orvosra, hn négyen vannak, átlag 9860 lélek esik Békéscsabán, mig három orvos esetén ez a szám 12,300-ra emelkedne, s ilyen körülmények között a szegény betegek számának állandó növekedése miatt a szigorúbb egészségügyi ellenőrzés nem volna keresztülvihető. A keddi leiratot még nem ismerik a városházán, az alispáni hivatal tegnap nem küldte meg, csupán telefonon annyit közölt, hogy az orvosválasztás a községi orvosok államosítása miatt elmarad. Az érdekeltek azt is hangoztatják, hogy a tiszti orvosi állások államosítása nem terjed ki a kerületi orvosokra is, igy a belügyminisztériumi intézkedés félreértés következménye. A szerdai nap folyamán a pályázók közül többen bennjártak Márky Barna dr. alispánnál, aki azonban értesülésünk szerint kijelentette, hogy az államosítás a leirat szerint vonatkozik a kerületi orvosokra is. Várospolitikai körökben hangoztatják, hogy a vármegyének a választás kiírását nem is kellett volna felterjeszteni, mert a normálstatusz keretén belül a varosnak joga van az üres állásokat betölteni. A hétfői közgyűlésen értesülésünk szerint a választás elmaradása ügyeben több felszólalás várható és a városatyák a fentebb ismertetett nézetet is hangoztatják majd. Lehetséges ezzel kapcsolatban, hogy vélaszol a felszólalásokra a tisztújításon elnöklő Márky Barna dr. alispán is. A moziengedélyek kiosztásának mai rendszerén változtatni kell — mondta Kozma Miklós belügyminiszter a Ház tegnapi ülésén Fabinyi pénzügyminiszter az adóbehajtás méltányosságáról (A B. K. tudósítója jelenti.) A képviselőház szerdai ülésén folytatta a hitbizományi javaslat általános vitáját. Sztranyavszky Sándor elnök előzőleg bemutatta a közigazgatási bíróság átiratát, mely szerint a bíróság a lengyeltóti peticiós eljárást megszünteti. A kerületben uj választásra kerül a sor. Az általános vita során Buchinger Manó a javaslat ellen, Keleti Mihály a javaslat mellett szólalt fel. Á Ház ezután áttért az interpellációk meghallgatására. Több Írásbeli miniszteri válasz felolvasása után ifj. Balogh István kifogásolta, hogy a Németország felé irányuló sertéskivitel 75 százalékában a pestkörnyéki hizlalók részesülnek. Kérte ennek a sérelemnek az orvoslását. Dulin Jenő azt tette szóvá, hogy a karácponyi amnesztiarendelet következtében büntetésüktől egyes olyan tisztviselők is mentesültek, akik a választással kapcsolatban bűncselekményt követtek el. Az interpellációkat a Ház kiadta az illetékes minisztereknek. Czirják Antal a kíméletlen adóbehajtásokat tette szóvá. Fabinyi Tihamér pénzügyminiszter válaszában kifejtette, hogy a méltányosságra szükség van, azt figyelmen kívül hagyni nem lehet, de az adóbehajtást komolyan és az ország érdekeinek megfelelően kell foganatosítani. Törs Tibor a filmmel kapcsolatos szakkérdésekről és a moziengedélyek kiadásáról interpellált. Kozma Miklós belügyminiszter nyomban válaszolt, kifejtette, hogy a filmhez nagy kulturális érdekek fűződnek és elismerte, hogy a filmgyártás jelenleg káros és hü bás jeleket mutat, amelyet orvosolni kell. Megállapította, hogy az engedélyadományozás mai rendszerén is változtatni kell, mert az élet azt mutatja, hogy akikkel a kormányzat jót akar tenni, a jogosítványokat nem tudják kihasználni és igen kis összegekért kiadják kezükből az engedélyeket. A mozik vezetéséhez szakértelemre van szükség. Üzembe kell állítani a jelenleg nem játszó filmszínházakat. A filmszakmával megindult tárgyalásoknak eredményhez kell julniok, mert különben saját hatáskörében avatkozik a kérdésbe. Az országban jelenleg 200 filmszínház van bezárva. Az okokat megvizsgálják és az ujrajátszés érdekében megindulnak a tárgyalások. Gyorsvonaton utazott atyja ravatalához VIII. Edvárd (A B. K. tudósítója jelenti.) VIII. Edvárd király szerdán délután Londonból atyja ravatalához tért vissza. Nem különvonaton, hanem a rendes gyorsvonaton utazott, ehol egy külön kocsit nyitottak fel részére. Eredetileg repülőgépen akarta az utat megtenni, de a nagy köd miatt lemondott tervéről. Május 30-án hangversenyezik a rádióban a Munkás dalárda (A B. K. tudósítója jelenti.) A békéscsabai Munkás dalárda szorgalmasan készül nagy kitüntetést jelentő rádióazereplésére, amely május 30-án, a pünkösd előtti szombat délután lesz. A dalárda választotta ezt a terminust, hogy a pesti utat költségkímélés szempontjából egybe lehessen kapcsolni a pécsivel, ahol pünkösd két napján az országos versenyt tartják. A májusi nagy napoknak,, főleg anyagi szempontból, előkészítője lesz a szombatesti csabai hangverseny, amelyet a Munkásotthonban tartanak meg tánccal egybekötve. A dalárda a szombati estre szorgalmasan készült* az utolsó próbákat kedden és tegnap este tartották meg.