Békésmegyei közlöny, 1936 (63. évfolyam) január-március • 1-75. szám
1936-01-19 / 15. szám
L5EKE5MEGVE! KÖZLÖNY 1936 január 19 az alsó csak azért van, hogy az „anyasiij" ne kopjon. A nyakat a lyukakon ^keresztül fűzött szironnyal erősitik a nyélhez 8 esetleg odaszegezik. Gondosabb pásztorok faszeget használnak, mert a vasszegtől a bőr elrozsdásodik. A nyélnyakhoz szükséges bőr anyagot ma már leginkább a boltban vásárolják, de még mindég akadnak pásztorok, akik az ősrégi hagyományhoz hiven maguk készítik. Hégely Mihály gerlai pásztor a marhabőr készítését a követkeíőképen beszélte el: „A nyers marhabőrt először trágyába tesszük és pedig ugy. hogy a bőrnek mindkét külső felületét érje a trágya. A szerint, hogy milyen az idő és milyen erős a trágya, hosszabb, vagy rövidebb ideig tartjuk benne. Sokéig nem szabad a trágyában hagyni, mert a trágya kimarja. Amikot már a szőr könnyen lejön, ványoló fakéssel, vagy pedig a kasza hátából készített késsel ványoljuk. Ha nincs ványoló kés, akkor csizma tisztító késsel szoktunk vónyolni. Leszedjük a zsiros és rajta maradt szőrt. Azután kifeszítjük a bőrt deszkára, harapófogó segítségévei, amilyen erősen csak tudjuk és 5—6 napig a napon tartjuk. Amikor a bőr már teljesen kiszá radt, akkor fogunk bele a bőr feldarabolásába" „De van még egy másik mód is. A kaszagamó kampós végére madzagot kötünk s felkötjük az ólnak gerendájára. A gamóra kést verünk, a legtöbbször letört kasza darabot, melynek másik végét a gamó nyeléhez erősítjük. A gamónak arra a vegére, ahol a villáslány szokta fogni, madzagot kötünk, amely hunokban végződik. A vanyolást ugy végezzük, hogy az egyik lábunkat bele dugjuk a hurokba, jobb kézzel megfogjuk a kidolgozandó bőrnek felső részét, balkézzel az alsó részét, a gamóba vert ikaszakéshez dörzsöljük, ide-oda huzogatjuk, mig a husfoszlónyok a bőrrel le nem jönnek." A szironyt részben boltban vásárolják, részben maguk éllitják elő. Szirony alatt kutya, macska, őz, vagy tengerinyulbőrből kihasított alig miliméternyi keskenységü bőrszallagokat értünk, melyet kötésekre használnak. Ennek elkészítését Kis Sándor gerlai kanászszámadó a következőképen beszélta el: „Ha karikást akarok készíteni, először is elküldöm a kanészomat az erdőbe, vagy a mezőre kutyát lőni. Megnyúzom, a bőrét inészbe teszem, hogy a szőre Iepáljon, tiszta vizben kimosom s addig dörzsölöm, mig megszárad és tiszta fehér lesz. A macskabőrt sós vizben egy óráig áztatom, utána az akácfa kérgénél ide oda húzogatom Vagy pedig trágyába teszem. Hűvös idő esetén egy pár őréig hagyom benne, meleg időben egész éjszakára, A nyúlnak és az őznek a bőre könnyen lejön, nem is kell nagyon kidolgozni. De csak félannyira tartós, mint a macskabőr." (Folyt, köv.) Uj, hasznait és táska írógépek TqAU műszerésznél, W!a«8ÍC8-UCCö 1.. Arany, ezüsttárgyak legolcsóbb beszerzési forrása Nagy választék (LEIN HENRIKNÉL Andrássy-ut 7 Aranyat és ezüstöt a legmagasabb napi érőn veszek ! ?! MIÉRT ÜE ! ? ! vásárolna Ön pesti utazása elölt Provincia pengőszelvényt, hiszen a fővárosban minden lépésnél sok pénzt takaríthat meg kényelmesen alkudozás és ulánjárás nélkül. Hogyan? Ugy, hogy a temérdek kedvezményt nyújtó pengöszelvényeket teljes névértékű készpénzkent fogádjak el Önlől a legjobbnevü fővárosi szállodák, penziók, kávéházak, stfrSzök, éttermek, színházak, kabarék, tánchelyek, sporttelepek és autótaxik. abból a pénzből, gmit a pengőszelvények felhasználásával megtakarít. Ön egyetlen fillért sem kockáztat, mert felhesználatlnn pengőszelvényeit a békéscsabai kirendeltség, vagy Budapesten a Magyar Takarékpénztárak Központi Jelzálogbankja bármikor visszaváltják. A Provincia Utazási és Jegyiroda békéscsabai kirendeltsége a Békésmegyei Általános Takarékpénztár Részvénytársaság MÁVAUT TÉLI AUTÓBUS2EIÜEAÍETREND Érvényes 1935. október 6-tól 1936. május 11-ig. Békéscsaba—Gyula 12 4° ind. Békéscsaba „G-6ba"-szél!ó érk. 10 a5 13'° érk. Gyula varosháza ind. 10°° Menetjegy: P 1.10 — Menettértijegy; P 1.90 Mindennap közlekedik. 13 15 12 4 5 13 3° 1 48. 15 2 8 15" Menetjegy . . Menettértijegy . Békéscsaba—Szarvas—Öcsöd* ind. Békéscsaba „Csaba"-szálló érk. érk. Kondoros ind. érk. Szarvas ind. érk. Öcsöd ind o . Kondorosra P 2.20, Szarvasra P 3.40, Öcsödre P 4.40 P 3 80. „ P 5.50, „ P 7.— 'Csak hétköznap közlekedik. 8. 2 7° 5 6' 5 5 S Békéscsaba—MtzSberéoy—Szeghalom—Fűzesgyarmat— Berettyónjfaln—Debrecen 600 1330 ind. Békéscsaba .Csaba"-szálló érk. 800 1705 619 1349 érk. Békés ind. 741 1646 635 1405 éik. Mezőberény ind. 725 1630 729 1453 é rk. Szeghalom ind. 637 1529 I 1515 érk. Füzesgyarmat ind. 6'5 | g50 — érk. Berettyóújfalu p. u. ind. — 1405 1010 _ érk. Debrecen Arany Bika-sz. ind. — 12*0 Mindennap közlekedik. Berettyóújfalu p. u. és Debrecen között a Debreceni Helyi Vasút Rt. autóbuszai közlekednek. Menetjegy . . Békésre P 1.—, Mezöberénybe P 1.50, Szeghalomra P 3 20 Menettértijegy P —, „ P 2.50, „ P 5.50 Menetjegy . . Füzesgyarmatra P 3 80, B.-ujfalura P 6.50, Debrecenbe P 7.50 Menettértijegy . P 6 70, „ P 10.—, „ P13.— 1245 _ 1320 — 1355 2105 1425 2120 Békéscsaba—Gyula— Kétegybáza—Elek I ind. Békéscsaba „Csaba"szálló érk. 1035 _ ind. Gyula városháza érk. 745 — érk. Kétegyháza p. u. ind. 715 1545 érk. Elek ind. 645 1530 Mindennap közlekedik. MezStnr—Turk« ve—Kisújszállás 915 — 1725 i nd. Mezőtúr p. u. érk. 600 — 17C0 943 1230 1755 érk. Turkeve ind. 530 8'2 1620 1015 1316 — érk. Kisújszállás ind. — 742 1510 Mindennap közlekedik. Felvilágosítások a MÁVAUT kirendeltségénél: Békéscsaba, II., Ferenc JizsnMtr 2. :—: Telefon: 233. Hirdessen a Békésmegyei Közlönyben 777/ íöríént régen ? 1906. január 18 Békés vár• megue törvényhatósági bizottsága rendkívül érdekes határozatot hozott a főispáni installáció ügyében. Kimondotta, hogy a főispán esküjét nem ismeri el törvényesnek, tiltakozik az ellen, hogy a vármegyeházát 02 installáció előestéjén puccsszerűen csendőrök szálltak meg és másnap a karhatalmi közegek több vármegyei tisztviselőt egyszerűen nem engedtek be hivatalukba, amivel kimentették a maganlaksértés tényálladékát és ezért a büntetőtörvény könyv paragrafusai szerint fe lelni tartoznak. Kimondja a to vábbiakban, hogy megbotránkozását fejezi ki a csendőrség viselkedése miatt, mert a lakos ságot ok nélkül és durván bántalmazták. Ügyüket átteszik a kerületi csendőrparancsnoksághoz megfelelő büntetes a lkai mazása végett. Rimutal a határozat arra, hogy tévesen irták be a jegyzőkönyvbe, miszerint a közgyűlésen a tiz névaláírását odajegyző tag és „stb." jelent meg, mert rajtuk kivül senki nem volt ott, ezt azért tartják szükségesnek leszögezni, nehogy a jelen nem volt bizottsági tagok közül bárki is meggyanúsítható legyen az ellenkezővel. Végül azokat, akik megjelenésükkel szembehelyezkedtek a többi 437 tag alkotmányos állásfoglalásával, elitéli a törvényhatóság és magatartásuk felett megbotránkozásának ad kifejezést. 1916. január 18. Matejdesz Marton levelet küldött a szerkesztőségbe és mellékelt 63 ko ronat azzal, h<?gy Szabó Antal nagyszénási lakos családjcnak kell eljuttatni az összeget. Szabó Antal az északi harctérén meghalt és bajtársai úgyszólván fillérenként gyűjtötték össze a családja számara küldött őszszeget. — Szilveszterkor Békés csubán több betörés történt. Újév napján több irányban megkezdődött a nyomozás, el is fogtak egy gyanús alakot az uccán, de azután másnap el eresztettek. Most megjött az aradi rendőrség értesítése, mely szerint elfogtak három betörőt, akik a szilveszteri csabai betöréseket elkövették és közöttük van az is. akit a csabai rendőrség újévkor őrizetbe vett. 1926. január 18. A közigazgatási bizottságban Korossy László indítványozta, hogy Két egyháza és környékének érdekében, mely részek részben közigazgatásilag, de gazdaságilag teljesen a vármegyéhez, illetve Békéscsabához tartoznak, az AEGV jáiatait hozza be egészen Békéscsabáig, ugy, amint az már békében volt. Igy a kétegyházi ácsorgás, a 2—3 órás csatlakozások kikerülhetők volnának. (Ez a kívánság még a most pénteken megtartott menetrendértekezleten is kívánság maradt...) — A megyegyülés kitörő lelkesedéssel amellett fog lalt állást, hogy a vármegyénél 35 ével eltöltött Daimel Sándor dr.alispán ne menjen nyugdíjba, mert „távozása felérne egy második árvizcsapással." — A vármegye ötszáz millió koronát fordit az árvízkárosultak segélyezéséi e .
