Békésmegyei közlöny, 1936 (63. évfolyam) január-március • 1-75. szám

1936-01-19 / 15. szám

1936 január 19 BEKESMEGYEI KÖZLÖNY 3 Külpolitikai szemle Irja: Lustig Géza Huncut valami — a lőcsei kalendárium szerint — ez a poÜlike! Olyan, mint e sanda mészáros, aki balra kecsint, do jobbra vág. Itt van mindjárt a harmadik birodalom példája. Ki gondolná felőle, hogy titokban kacérkodik azzal a Szovjetunióval, amelyre nyiltan tüzet okéd. Már pedig ugy áll a dolog s ezt illetőleg bátrak leszünk Molotov népbiztos urrn hivatkozni, aki a kommunista pért végrehajtó bizottságának egyik ülésén szót ejtett többek között arról is,* hogy az 1935. év ápriliséban lekötött német kölcsön ezideig még fel se használtatott, de Berlinből máris ajánlat érkezett egy jóvalta magasabb összegű hitel folyósítására. Ezzel szemben éli az is, hogy Franciao'szág ugyancsak leoldotta a madzagot a gyapjuharisnyétól és egyre másra pénzzel kínálgatja a tovarisokat, noha egyizben cudarul ráfizetett az orosz barátiágra. Nincs ezen semmi megütközni valónk, mert hiszen köztudomóiu, hogy a tőke függvénye a politika nak és különben is a folyósítandó hitelek bevallottan az orosz vasúthálózat megjavítását célozzák, ott, ahol a sínek Németország falé gurulnak. Azon se akadjon fel aenki, hogy Anglia követi a cim bóráját ezen a lejtőn. Jó darabig mindent elkövetett, hogy a Szov jetuniot legázolja és bizony Gordon tábornok nem állóit egyedül azzal a jámbor óhajtásával, hogy az ázsiai pestisnek örökre kedvét vegye a terjeszkedéstől. Am azóta, hogy Denikin és Kolcsák, Kornyiloff ée Wrangel zsoldosai Churchill uszítására naponta verben fürödtek, megfordult a politikai zodoacus és London súlyt, nagy súlyt helyez Moszkva jóakaratára. Mi lesz Keletázoiában, ha Anglia egyebütt foglalatoskodik és nincs senki, aki őrt álljon helyette? Japón már eddigelé is alaposan kiaknázta a szorultságét es fittyet hányva a római jog tilalmának, részben vi, részben clam, részben precario elfoglalt mindent, ami a kezeügyébe esett. Igy aztán érthető, hogyan lelt udvarképes a tetű 8 érthető, miért hemperegnek vele egy ágyban a fertőtlenek. Mindez érthető, könnyen érthető. Mert nagy ur a szükség s törvényt bont. De mit szóljunk Oroszországhoz, ahhoz az Oroszországhoz, amely 1917-ben levált Európáról s megfogadta, keményen megfogadta, hogy ölébe soha viszsza nem tér. Amikor a népszövetség megalakult, ki volt az, hanem Lenin aki az uj intézményt zsiványok gyülekezetének csúfolta, olyan zsiványokénak, akik folytonosan marakszanak. Majd amikor — csak 1920 ban voit — a nemzetközi munkahivatal felszólította a Szovjetuniót a csatlakozásra, ki volt a , ha nem Len n, aki a barátságos invitálást durcásan ée durván válaszra te méltatta? S a merev elzárkózás nem szorítkozott pultén gesVtujsokra. Ar. 1925-ben kelt alkotmány, amely bombasztikus mivoltával sokban emlékeztet az emberi jogok deklarációjára, se szó se beszéd, k^t részre osztja az emberiséget. Egyik az, amelyik a harmadik internacionálé karémjéban hűsöl, a másik az, amelyik azon tul rekedt. „A szovjet köztársaságok megalakulása ó!a — hangzik a neveaetes okmány — a világ államai két táborba oszlottak: az egyik a kapitalizmusé, a másik a szocializmusé. A kapitalizmus táborában honol a faji s a nemzeti gyűlölet, az egyenlőtlenség, a gyarmati rabszolgaság és ott fészkel a háború. A szocializmus táboréban a kölcsönös bizalom, a rendületlen béke, a répek testvérisége". — Sióval az uj államalakulat és a régiek közölj valóságos szakadék tátong s Edouard Lamnert igencsak fején találta a szöget, amikor hatalmas müvében Oroszország jelenlegi struktúrájáról beszélve ezt állítja, hogy a Szovjetunió nem egyéb, mint a népszövetség fordítottja. Mig ugyanis a népszövetségbe csak olyan államok léphetnek be tagul, amelyek kivívták függetlenségüket és azt továbbra is képesek megőrizni, addig a Szovjetunió nyitva éli azok előtt is, amelyek nem emelkedtek fel az önjogusőg szintjéig. Mig a Szovjetunió alkotmányának 4. § a érteimeben bármelyik tag azonnal kiválhat az együttesből, a genfi alapokmány ezt az aktust két évi felmondáshoz köti. Holott a népszövetségben a tanácsé a döntés joga, a Szovjeunió alkotmánya ilyen orgánumot nem ismer, lévén tagjai egyenlő jogokkal felruházva. Es, hogy ez a felfogás nem volt egyszerű szóviróg, azt mi sem bizonyítja jobban. mint az, hogy Krassin ajánlatára az összes kereskedelmi szerződésekben, miket a Szovjetunió ázsiai halalmakkal, jelesül Törökországgal, Perzsiéval, Kínával, Annammal nyélbe ütött, benne foglaltatik a több kedvezmény záradéka. I<?y volt ez addig, amig a bolsevizmus szeplőtlen korszaka fartolt, eddi*, amig a teóriát le nem pocskondiázta, megcáfolta a prexis. iMihamar kézzelfoghatóvá vélt azon ben, hogy amiről Trockij ábrándozolt, a permanens forradalom, agyrém és jó. ha a szocializmus egy államban megvalósul. És a Kominlem felhsgyoit a csóvevetéssel, sőt megbékélt a „zsivónyok gyülekezetével" is. Liiuinou 1927ben méR ugy szidja a népszövotséget, mint hajcsár a csökönyös szamarat. De 1931-ben mér dör gölőd'ik hozzé. Az ok?... 1931-ben a külügyi népbiztosnak asztalán fekszik Araki jelentése, mely szerint Japán iegokosabban tenné, ha azonnal megtámadná a Szovjetuniót, különös figyelemmel azokra a nehézségekre, ame'yek Lengyelországban és Romániában gyülekeznek ellenébe. Persze, hogy Litvinov siet a népszövetséget a kebelére ölelni, persze, hogy az általános leszerelés mellett szavaz. Növeli a lázas igyekezetet Hitler uralomra jutása is. Mert a Szovjet pontosan emlékezik Hugenberg londoni ajánlatára, amely Ukrajnát Siedlungsraumnak kéri. Es Molotoo nem késik a párt ötödik nagy gyűlésén, 1933 ban orbi et urbi leszögezni olyan posztulálumokat, amiknek hallatára Lenin minden hajaszéla az égnek állott volna. Ugy véljük — ez volt a nyilatkozat —, hogy a népszövetség az egyetlen gát, mely útját állhatja a bt ke megrontóinak. Jól tudja ország világ, hogy nem sok jelentőFéget tulajdonítunk Genfnek, de cé<jaink elerésében az eszköz minemüsége közömbös 8 igy mellette döntöltünk. Viszont ugyanakkor Litvinov emigyen okoskodik a pánorosz szövetség végrehajtó bizottsága előtt: „Vannak polgári államok, amelyeknek érdekében áll a békét csonkitallanul és közvetlenül megóvni. Márpedig nekünk a békére szükségünk van, feltétlen szükségünk. Minthogy pedig mi nem vagyunk doktrinerek, jogunkban áll felhasználnunk azokat a nemzetközi szervezeteket, amelyekről fellehető, hogy a béke ügyét szolgálják ugy a jelenben, mint a jövő ben és jussunk van felhasználni azokat annak ellenére is, hogy CSUBA mozm Január 19 in, vasárnap 1, 3, 5, 7, 9 órakor Vasárnap az 1 órai elCadás zóna Siessen jegyét biztosítani! Jegyek elővételben kaphatók 1 Eggerth Mária, országunk büszkesége ismét egy hatalmas megyartárgyu operettben S7erepel. Csókraszülettem (Hazd rá cigány !) Zene: Lehár Ferenc Magyar vifághüradó Január 20—21-én, hétfőn fél 5, fél 9, kedden fél 7 f f l 9 érakor Hétfőn a fél 5 órai előadás zóna. A halál vakációja Romantikus történet egy rejtélyes ide génről és 3 szerelmes éjszakéról. Hlradéa A delejes ember. ellenünk kovácsoltattak." Miként az itt felgörditett paraboloidokból látható, nemcsak Európa, de Oroszország is nagy utat tett meg az ágytól és asztaltól való különvetés óta. Európa megtanulta, hogy nem isszák a levest olyan forrón, amint feltálalják. Oroszország is megtanult — ezen az ócska igazségon felül — valamit. Megtanulta, hogy a politikában semmi a dogma és a realitás minden. Megtanulta, hogy azfáltala lenézett demokrácia a béke egyetlen igaz záloga. Mert a demokratikus őllamok vezetői függve függnek a közvéleménytől és az — mindenütt pacifista. És megtanulta, hogy a demokrácia, amely a társadalmi osztályok érdekeinek egyensúlyán próbál megállani és nyugodni, akármilyen precariosus valami is erősebb a diktatúránál, légyen az jobb, — légyen az baloldali, mert a diktatórikus államokban a béke sxintugy mint a háború egy, egyetlen egy individuum akaratának, becsvágyának, önzésének vékony hajszálán múlik. Ezért nincs igaza a lőcsei ka lendáriumnak. Mégse huncutság a politika, hanem igenis fátum, ugy, ahogy Napoleon Erfurtban Goethének mondotta. OESMEY KOLOS olcsón olvashatja ^ az összes könyvujdonságot OLCSO LELTARIARUSITAS január 20-tól február 4-ig Ruhaselymek Nőiruha-, kosztüm- és kabátszövetek Mindenféle mosó kelmék Férfiruhaszövetek Kötöttbluzok Férfiingek A legtöbb árucikk mélyen a beszerzési áron alul! KULPIN ÁRUHÁZ, Békéscsaba