Békésmegyei közlöny, 1936 (63. évfolyam) január-március • 1-75. szám

1936-03-28 / 73. szám

2 BCKESMCOVK1 KÖZLÖNY 1936 március 28 Tegnap tartották meg a Misszió Társulat utolsó böjti délutánját (A B. K. tudósitóia jelenti.) Teljes siker jegyében folyt le teg­nap délulón a Szociális Misszió Társulat utolsó böjti délutánja. Megállapíthatjuk, hogy az összes délutánok igen nívósak, látogatot­tak voltak, amelyeken a kitűnő elő­adók szebbnél szebb és tanulsá­gos előadásokkal méltóképpen ki­érdemelték a szépszámú hallga­tóság elismerését. A tegnapi böjti délutánon Orosz Irén szépen elmondott szavalatát hallgatték figyelemmel. Radnai Já­nos káplán énekelt és kellemes csengésű hangját élvezte a közön­ség. Az éneks/ólóhoz méltókép­pen párosult Ágots Arzén karnagy kísérete. Malonyai Veronika szintén gyö­nyörűen énekelt, a sikerhez hoz­zájárult Darás Róza dr. művészies zongorakisérete is. Uiána Jakab Gizella is nagy hatást váltott ki szavalatával. Eiután Szilassy Antal dr. ma­gasszinvonalu előadásában érde­kesen fejtegette a szociális prob­lémákat a keresztyénség szem­üvegén keresztül, a jelenlevők feszült érdeklődése mellett. Sza­vait megragadó életkép követte, majd közénekkel ért véget az ulolsó böjti délután. Hitler nagy propa­ganda beszédet tar­tott az esseni mun­kások előtt (A B. K. tudósítója jelenti.) Hitler vezér és kancellár tegnap délután négy órakor az esseni munkások előtt beszédet mondott. Hitlert éa a vele együtt megjelent Göbbels propagandaügyi minisz­tert óriási lelkesedés fogadta. E'ő ször Göbbels beszélt, majd Hitler emelkedett szólásra. A német nép ne hátráljon meg az erőszak elől, az igazi békét a kölcsönös tiszte­let alapján lehet csak megváló 8iiani. Olyan közeledés nem vezet­het eredményre, amelyben az egyik fél azt lüzi ki céljául, hogy a másikat letiporja. Amig itt bent az országban nem hátrálok meg, a külfölddel szemben sem fogok gyáván megfutamodni. Ha nem hisznek nekünk, ne tárgyaljanak velünk tovább. Ha tárgyalni akar nak, ne tévesszék szem elől a német nép becsületét. Ha békét akarnak, sokkal célsze­rűbb lenne, ha egyes külpolitiku­sok saját népük bajaival foglal­koznának. Tegyék fal a kérdést a közvéleménynek, hogy tárgyalja nak-e Németországgal vagy pedig ulasitsák vissza békeajánlatát. A népek egyértelmüleg azt a választ adják, kössünk békét, mert ez mindnyájunk érdeke. Eredményes a hirdetés a ,»Békés ürsegyei KözKöny"-ben Ez az ucca, a bécsi operától a Rotenturmstrasse sarkáig egyko­ron az ötvenkét milliós monarkia legelegánsabb utvonala volt. Sa­játoB karaktert teremtett magának évtizedek alatt. Nam lehetett ösz­szehasonlitani «e a Rua de la Paix-vel, se a Váci uccávei Pes­ten. Exkluzív üzleteinek kirakatai­hoz Lembergből, Czernoviczból, Triesztből, Polából jöttek el tanulni a kereskedők. Az esztendő akár melyik napjának déli napsütésé­ben jobban tombolt itt a divat, mint a tavaszi szezon legforróbb napjóban a Promenades des Ang­lais pálmái alatt a Cote d'Aiur paradicsomában, Nizzában. Nam voltak állandó sétálói, mint egy­koron, a pepita nadrágos Podma­niczky Frici báró idejében a Hat vani uccának Pesten, de aféle proletár csak félve mert befordulni a Kártnerstrasse valamelyik jobb­ról vagy balról nyiló mellékuccá jába. Minden üzletének márkája volt. A császárvárosban azt mesél­ték, hogy a Kátnerstrasseben annyiba kerül a telek, amennyi ezresbankó fér reá. , A boltok firmaiábláján aranyos belük hirdették a cév n»ve mellett a bűvös szót: „k. u.k. Hoflieferant." A Singerstr&sse sarkán volt egy csemegeüzlet, fiatal riporterkorom legbájosabb emlékei közé tartozik az a félóra, amelyet első bécsi látogatásom alatt itt töltöttem el. Nam az üzletben. Csak a kirakatnál. Volt egy polc, azon csak kol­bászféléket állítottak ki. Hófehér és vérvörös, enyhén zöld szinü és lazac róz.saszinban árnyaló, vé­kony és lapos, majorannával dí­szített és sáfrányból sárga min­denféle kolbászt. Karácsonykor friss őszibareck került az auzlágba és farsang idején földi epret árul­tak itt . . . . . . Igaz: a publikum is meg­volt hozzá . . . Az az előkelő közönség, ame­lyik a Grabenon a Hotel Meisl és Schadin apoartementjeiben la­kott, vagy pedig a Kártnerstrasse vécén, a Sacherben. Csupa Excellen*, Hofrat, Ssk­lionschef, vagy Direktor . . . Aki akkor Generáldirektor volt, azt három pincér szolgálta ki. Abban az időben csak Palmert meg Lánczi Leói hivták General­direklornak. A Kártnerstrasse elején állott a Caffe Fenstergucker — tipikus bé­csi valami —. apáink itt adtak ran­devút bécii szerelmeiknek. . . . Gummiradlerek jártak a Kártnerstrasseban. Éa nem volt még taxi . . . A pavallérok nem alkudtak. Ma? A héten éjjel érkeztem meg Bccabe és akarva nam akarva ke­resztül kellett mennem a Kárnt­nemlrassen. Féltem ettől a viszontlátástól. Tizenöt évig kerültem, most nem tudtam kitérni előle. Az egykori elegóns deliketesz­üzlet sarkán egy magyar emigráns virslit áru t. Mialatt zenftet tesz a vékony pakkendekli tálcára, elme­séli, hogv valamikor főispán volt, persze Kun Béla idején. Páran lézengnek csak a stand mellett, pedig, mint ő maga meséli: a virstliárulás ma a legjobb üzlet a bécsi Kárntnerstrassen. A kiraka­tok már alig vannak megvilágítva. E^y kirakatban —• valamikor itt egy londoni szabó nem állított ki mást, csak mindennap egy máíik öltözetet — nagy tábla: „0ccas8io, occassió" — hirdeti a tábla és alatta ökölnyi betűk: „Minden darab nyakkendő csak két schilling . . ." A Kárntnerstrasse odazüllött, hogy két schillinges nyakkendők­nek ad otthont a kirakataiban. A Mariahilfersirasseban mér magasabb nivón áll az elegáncia. Még nincsen éjfél. Az éjszaka pillangói molesztál­ják a járókelőket. Valaki elhessegeti őket. Eiy kipingált éjszakai leónvzó szemrehányóan mondja : „Miért bánt? Ha maga tudná, milyen ne­héz a ml életünk ..." A környező bárokban a belépőt már ezzel fogadja i pincér : „Ein Mocca angenehm?" A vendégek nem isznak mást, csak feketéi. Aki pezsgőfröccsöt rendel, azt Excel­lenznek szólítják. Amig végigmentem az Operától a Rotenturmstrassei-ig, nem talál­koztam egyetlen aulóval sem. 1936 tavaszán, éjjel tizenkettő előtt, Bécsben a Kárntnerstrafsen. (P. J.) Százhatvanezer pengő költséggel még ebben az évben megépítik az OTI-székházat (A B. K tudósítója jelenti.) Pár héttel ezelőtt egyik vasárnapi számunkban Jánossy Gyula pol­gármester hosszabb nyilatkozatát közöliük a véoóhid és hűtőház, valamint az OTI-azékház építé­séről. A polgármester akkor kije­lentette, hogy valószínűnek tartja: az OTI épitkezés még eb­ben az évben megkez dődik. Azóta a fővárosi lapok megemlé­keztek arról, hogy Hol épül az idén OTI székház, de Békéscsaba a kimutatásban nem szerepelt. Most ez ügyben jelenlőj esemény következelt be*. A polgármester Budapesten Weiss István OTI­vezérigazgatóval tárgyalt, aki ki­jelentette, hogy az építkezést még a nyá­ron megkezdik a Luther­uccában. A knltsécek nem százezer, hanem százhatvanezer pengőt fognak ki­lenni s ez csak a békéscsabai munkaválla'óknak jelent előnvt, mert természetszerűleg ez OTI igyekezni fog helybeli munkaerő­ket foglalkoztatni. A szerb szenátus leszavazta a kormányt (A B. K. tudósítója jelenti.) A Stojadinovicskormányt a ju­goszláv szenátus pénteki ülésén leszavazták. Tegnap reggel kilenc órakor kezdte meg a szenátus a pénzügyi törvényjavaslat tárgyalá­sát, amely különböző beruházások-, ra ad felhatalmazást a kormánynak a költségvetésen kivül. Az ellenzék hevesen tilta­kozott a javaslat ellen. Stojadino­vics miniszterelnök kijelentette, hogy nem tekinti bizalmi kérdés­nek a szenátus döntését, mert az mostani összetételé­benidejetmuSt intézmény. A megejtett névszerinti szavazás során 41 szavazattal 37 ellenében a kormány kisebbség­ben maradt. Politikei körökben izgalommal vár­ják, hogy a kormány a leszava­zás után milyen elhatározásra jut. A szenátusban négy azótöbb séggel hozott törvényjavaslat utón a pénzügyi törvényjavaslatot visz­szaküldik a képviselőházhoz. A képviselőház nyomban összeül, hogy megtárgyalja a szenátus mó­dosításai). Valószínű, hogy a kor­mánypárti többség nem ragaszko dik ez eredeti szöveghez, hariem hozzájárul a módosításokhoz. Ez­zel elpjét veszi, hogy a két Ház kötött ellentétek merülhessenek fel. BécSj Kárntnerstrasse, 1936 tavasz... Százezer pengőt fordít ez évben a gyulai folyam­mérnöki hivatal a bökényi vízlépcsőre (A B. K. tudósítója jelenti.) A gyulai folyammérnöki hivatal­ban összeállították az ezévi mun­kaprogramot, amelyben a legje­lentősebb tétel a bökényi víz­lépcső rendbehozatala. A munkaprogram három leglé­nyegesebb pontja: a) Az 1934. évben megkezdett halásztelki átvágások munkája házi kezelésben tovább folytató­dik oly módon, hogy a hátralékos 120.000 köbméter száraz, 126.000 köbméter nedves (kotrási) munká­ból cca. 60.00-126.000 köbméter kotrási földmunkát hajtanak végre. b) A rendszeres évi kotrás a Hármas-Körös folyó torkolati sza­kaszán és a bökényi vízlépcső csatornáiban a hajózás biztosítósa szempontjából, házi kezelésben, mintegv 12.000 és 5000 P. össze­sen 17.000 P költséggel. c) a bökényi vízlépcső műtár­gyainak jókarba helyezési munkái részben házi kezelésben, részben vállalati munkával cca. 100.000 P költséggel. 1.50—4 pengőt takarít meg Budapesten minden nap a szállodai szobán, ha Provincia pengőszelvénnyel fizet. A Provincia Utazási és Jegyiroda helyi képviselete a Békésmegyei Általános Takarékpénztár Rt.

Next

/
Oldalképek
Tartalom