Békésmegyei közlöny, 1936 (63. évfolyam) január-március • 1-75. szám

1936-03-12 / 60. szám

Ara O fillér BÉEÉSMEBYEIKÖZLÖNT Békéscsaba, 1936 március 12. csütörtök 63. éwfolyam 60. szám Franciaország kilépne a népszövetségből — ha Németország lépése megtorlás nélkül maradi Nem enyhül a német-francia feszültség Igy gondoljuk Nemzetközi szerződések bonyo­lult rendszerének nehéz születé­sekor gyakran gondoltunk arra, hogy a diplomaták éjt napot eggyé­tevő, csiszolt és körültekintő mun­kája mennyire alkalmatlan az ál­lamközi kérdések rendezésére. Aránylag ritkán kerül sor az efféle szerződések alkalmazására, de va­lahányszor sor kerül reá, ép olyan teljes a szerződő felek bizonyta­lansága, mint minden szerződés hiányéban. Mit mutat tehát a szűnni nem akaró igyekezet, amellyel évről­évre leülnek diplomatáink, hol a fehér, hol a zöld asztalhoz és el­lentétes érdekek kereszttüzében kovácsolják nemzetközi szerződé­sek szétmálló anyagát ? Mutatja az emberiség örök é3 olthatatlan só­várgását a rendezettség, a bizton­ság uián és dicséretére vélik, hogy ennyi csalódás és kudarc után sem ment el a kedve a szövetsé­gektől és szerződésektől. Pedig, hogy mit érnek a szerző­dések, azt ép most mutatja be a vi­lág lázban reszkető népeinek a ma­gas diplomácia. És es a bemutató meggyőzhet mindenkit arról, hogy a leggyönyörűbb szerződés, a leg­szentebb szó is pontosan, de haj­szálnyira pontosan ancy;í ér, mint amilyen értéket a mögötte álló fegy­verek adnak neki. A szerződések szentségéről, a szerződések értékéről való elmél­kedés közben önkéntelen eszünkbe ötlik az a nehéz mondat is, amely­lyel a gyulai törvényszék polgári fellebbviteli tanácsa kritikát gya­korolt a szerződéskötésnek az AEGV vezetősége által a vállalat személyzetével szemben alkalma­zott módja felett. El kell gondol­koznunk, amikor a birói szék el­érhetetlen magasságából halljuk a megállapítást, hogy a szolgálati szerződésnek a bércsökkentésre vonatkozó kikötései érvénytelenek. Részben, mert a minisztériumi ren­delkezés szellemével ellenkeznek, réssben pedig, mert az alkalma­zottakat csak kiszolgáltatottságuk késztette a csökkentés elfogadá­sára. Még akkor is súlyosak vol­nának ezek a megállapítások, ha azokat egy maga-gazdája keres­kedővel kapcsolatban tenné a bí­róság. De az AEGV-t semmikép sem lehet, nem is akarjuk annak tekinteni. TELEFONSZÁMUNK: 176. (A B. K. tudósítója jelenti.) Flandin külügyminiszter tegnap fal öt órakor indult el Londonba, a külügyminisztérium politikai osz tályának vezetőjével é* több más politikus kíséretében. Eden angol külügyminiszter és lord Halifax a déli órákban térlek vissza Lon­donba. Kíséretüknek egyik tagja a Reuter hírszolgálati iroda tudó­sítója előtt a következő nyilatko zalot telte: „Bár a párisi megbe­szélések soión a problémáknak csak a felületét érintettük, az az érzésünk, hogy a helyzet nem olyan sulyoB és kilátás van arra, hogy Németországgal o tárgyelá­sok Hitler ajánlata alapján meg­indulnak." Az Inlranzigent párisi lap közli: „Maurain tábornok egyik munka­társával folytatott megbeszélést. A magasrangu főtiszt közli, hogy mozgósításról nincsen szó ugyai), de a határvidéken messzemenő óvintézkedéseket tett, ami a riadó­készültség állapotának felel meg. Ha a körülmények azt mutatnák, hogy biztonsági alakulataink meg­erősítésre szorulnak, a tartalékok behívása néhány óra alatt meg­történhet." Francia politikai körök­ben hangsúlyozzák, hogy a hely­zet súlyos, miután az egész biz­tonsági rend és Franciaország jövője függ tőle. Franciaország ki tart ismert állásfoglalása mellei, es reméli, hogy Flandinnal sikerülni fog Angliát Franciaország álláspont­ja részére megnyerni. A tegnap délutáni lapok szerint a feszültség némileg enyhült, amiben része van Hitlernek a Daily Mail részére adott nyilatkozatának. A Párisi Soir szerint Franciaország nem zárkózik el a tárgyalások elől. A Liberlé azt írja: Franciaország és Anglia között csak az eszkő­zök tekintetében van eltérés, a végső cél tekintetében azonban nincsen. Szerdán az angol miniszterta­nácson megvitatták a nemzetközi helyzetet. A minisztertanácsot az esti órákban folytatták, amikor Eden és lord Halifax is megjelen­tek a tanácskozáson. Az angol Reuternek az esti órák­ban kiadott jelentése szerint a nép­szövetség Londonba összehívott szombati tanácsülésére Németországot is meg­hívták, kérdés azonban, hogy Németor­szág a meghívásnak eleget lesz e? Ugyancsak a Reuter iroda je­lenti: Ha azok a nemzetközi kö­telezettségek, amelyek az együttes biztonsági rendszeren alapulnak, értéktelennek bizonyulnak, Franciaország készen áll arra, hog kilépjen a népszövetségből. Franciaorszőg példáját Belgium és a Kisantant államok is köve­tik, azonkívül Szovjetoroszország is jelezte kilépési hajlandóságát. Van Zeeland belga miniszterel­nök szerdán a képviselőházban nagy beszédet mondott a külpo­litikai helyzetről. Hangoztatta: semmi esetre sem haj­landó olyan megoldás­hoz hozzájárulni, mely a szerződések megsér­tését tartalmazza. A tanácskozásokra vonatkozóan annyit mondott a miniszterelnök: „A tárgyalások nehezek és hosz­szadaimasak lesznek; legfőbb col­juk, hogy a jövőre nézve kikü­szöbölhetők legyenek a háborús veszélyek." Közegészségügyi kérdések a képviselőház vitájában (A B. K. tudósítója jelenti.) A képviselőház tegnapi ülésén foly­tatták az orvosi szolgálatról szóló törvényjavaslat vitáját. Fábián Béla rámutatott arra, hogy a közegész­ségügyi kérdések elsősorban gaz­dasági kérdésekkel állanak össze­függésben. 7alun a legveszélyesebb a luűóbaj és a szívbaj. Malasits Géza szerint a belügy­miniszter népegészségügyi ja­vaslataiból kisugárzik a jóakarat, segíteni akar a lakosságon, ugy­látszik azonban valami felsőbb hatalmasság, a pénzügyminiszter le­fogja a kezét. Horváth Zoltán kifogásolta, hogy a tiszti orvosokat királyi tiszti or­vosoknak és nem államiaknak nevezik. Kifogásolta azt is, hogy a fegyelmi vizsgálat vezetését a főispánok kezébe teszi le a javas­lat. Payr Hugó kifejteíte azt a né­zetéi, hogy a javaslat egy, ugy mint a Gömbös kormány többi ja­vaslata: a kormány batalmi po­zíciójának megerósité. sét célozza. Az elnök bejelentése szerint He­gedűs Kálmán indítványt telt, hogy a törvényjavaslat tárgyalására az ülés időtartamát nyolc órában ál­lapítsák meg. Az indítvány felett a képviselőház mai ülésén fog dönteni. Ezután a Ház áttért az inter­pellációk meghallgatására. Fábián Béla töröllette interpel­lációját. Hermann Antal és Ta­kács Ferenc interpellációik elha­lasztását kérték. Az első interpel­lációt Dinnyés Lajos terjesztette elő és a dunavőlgyi csatorna építését tette szóvá. Az interpellációt kiadták a pénz­ügyminiszternek. Sulyok Dezső a Németországba irányuló külkereskedelmi forga­lom káros kihatását tette szóvá. Hangsúlyozta, hogy nem akarja hátbatámadni Német­országot, amely most nemzeti méltóságénak és területi szuve­rénitásának érdekében hősies küz­delmet folytat. Winchkler István kereskedelemügyi miniszter elis­meri, hogy Sulyok tárgyilagosan igyekezett interpellációját előadni. A statisztikai adatokat azonban ká­rosan használtak fel, a magyar agrártermé­»keknek mindig fontos piaca volt németország. Háború után a német agrárprotek­cionizmus idején a sorompókat le­zárták a magyar kivitel elől. A nemzeti szociálizmus megváltoz­tatta a német gazdasági kulturát.

Next

/
Oldalképek
Tartalom