Békésmegyei közlöny, 1936 (63. évfolyam) január-március • 1-75. szám

1936-03-08 / 57. szám

Ara O 6 fillér KESME6YEI KÖZLÖNY Békéscsaba f 1936 március 8. vasárnap 63. évfolyam 57. szám üomoly veszélyben ópa békéje Hitler kancellár felmondta a Locarno­egyezményt és bevonultatta csapatait a rajnai semleges zónába A befejezett tények német poli likéja ismét viharfelhőket sürit Európa főié. A vereaillesi béke­szerződéstől földr^aujtotl nemet birodalom önerejebői es engesz­telhetetlen ellenfalének erőtlensé­géből kérlelhetetlen önkénnyé) re pesztette ketté a szerződések papír­ját és az erejének teljében levő állam magabiztosságával küldi valósé gos, vagy szimbólikus katonai erőit a határokra, a Rajna övezetébe, amelyet mindeddig tiltott terület­nek nyilvánított a győztes gall versenytársnak győzelme u!án sem csi'lapult felelme. Óhajtva reméljük, hogy a befe jezett tények politikájának ez ujabb provokációja után is békés átme­nettel s nem a pusítitó villám hirtelenségével fog kiegyenlítődni a nemzetközi helyzet feszültsége. Ha pillanatnyilag kiszámíthatatla­nok is a közeljövő, eseményei, egyet leszögezhet a gyorsan vál­tozó események krónikása: Fran­ciaország végkép elmulasztotta a preventív háború kedvező időpont­ját és számolnia kell azzal, hogy esetleg sokkal súlyosabb körülmé­nyek között kerülhet sor az uj erőpróbára, mintsem sejthette. Immár egy éve foglalkoztatja s gyalran aggasztja a közvéleményt az olasz—abesszin háború a maga európai konzekvenciáival s a tá­volság ellenére sem szemlélhettük a gyarmati háborút az érdektelen fél nyugodt tárgyilagosságával. Amikor pedig Európa szivében pattognak a szikrák a háború gyujtózsinórja körül, fokozott aggo­dalommal figyelünk a nyugtalan nyugat felé és a diplomaták higgadt­ságában már megingott bizalmunk mellett jobban bizunk a szemben­álló orszógok közvéleményének őszintébb békevógyéban. Mialatt Hitlep kancellár a birodalmi gyűlésen b esaédét tartotta, a Ili. zászlósezred egy zászlóalja, mint a német birodalmi hadsereg első csoportja, Schusch a r d t őrnagy vezetésével bevonult Kölnbe. A csapat a Hohenzollern-hidnál sorakozott fel, aztán elvonult a dóm előtt, ahol a lakosság nagy tömegekben gyülekezett és lelkesen üdvözölte a katonákat. A főpostapalota eiőtt megállott a csapattest, mert ott volt a hivatalos üdvözlés. A polgármester teljes hivatali díszben rövid beszédet intézett a parancsnokhoz, örömét fejezve ki azon, hogy Köln városa ismét német helyőrséget kapott. A lakosság örömének jelképezéséül a polgármester virágbokrétát nyújtott át a csapatok parancsnokának. A bevonulás ünnepe alatt Köln felett egy repülöraj keringett. Délután 2 órakor egy másik gyalog­ezred zászlóalja is bevonult Kölnbe. Nyilatkozik a francia miniszterelnök (A Hava a francia hírszolgálati iroda jelenti.) Párísban Hitler kan­cellár szombaton délben elhang­zott beszédere, valamint a nemet kormánynak a semleges öv meg­szüntetésére vonatkozó elhatáro­zására, francia részről annyi történt, hogy a német döntés ügyét a nép­szövetség március 10-iki ta­nácsülése elé terjesztik, továbbá, hogy a szabadságoláso­kat a francia hadseregben meg­szüntették. A ma tartandó államta­nácson hoznak valószínűleg dön­tést a francia kormóny további magatartása és az esetleg fogana­tosítandó intézkedések tekinteté­ben. A kormányhoz közelálló he­lyen igy foglalják össze a helyze­tet: A semleges rajnai övezetre is német csapatokat vezényeltek ki. Hogy ez az intézkedés jelképes­nek van szánva, a jogi és politi­kai helyzetet nem változtatja meg. Franciaország szerint ez egyértelmű a locarnoi szerződés megsértésé­vel. A locarnoi szerződés értelmé­ben a német kormánynak fel kel­lett volna mondania a megállapo­dást, amelyet megszüntetni csak a népszövetség tanács ülésén lehetett volna, de ezt is csak egy év letelte után. Nagyobb izgalmakat Parisban a hirek nem keltettek. A francia képviselőház külügyi bizottságá­nak elnöke kijelentette, hogy nin­csen szükség arra, hogy össze­hívják a bizottságot. Ami most történt, szükségszerű folyománya a Hitler kormány ismert po­litikájának. Katonai szempontból az következ­hetne, hogy még jobban meg kellene erősíteni a francia-angol együttműködést. A kormóny tagjai között tartott megbeszélés után Flandin külügy miniszter nyilatkozatot tett a saj tónak és részletesen kifejtette a francia kormány magatartását. Né­metország tegnapi lépésével — mondotta — egyoldalúan megtagadta a locarnoi szerződést. Franciaország február 29 én uta­sítást adott berlini nagykövetének, hogy kérjen kihallgatást Hitler kan­cellárnál, tájékozódjék, milyen alapon gondolja Hitler a francia­német közeledést. Hitler Neurath báró külügyminiszter jelenlétében fogadta a francia nagykövetet és határozottan körülirt javaslatokat kért. Abban állapodtak meg, hogy később válaszolnak a kérdésre, de azt kérték, hogy a látogatást tartsák titokban. — Tegnap délben eljuttatták az emlékiratot, amely egyoldalulag megtagadja a locarnoi szerződést, holott annak hatályosnak kell lennie, n ig a nemzetek szövetsége ellenkező határozatot nem hozott. — A francia nagykövet tegnap délben, amikor neki a német külügyminisztériumban átnyújtot­ták az okmányt, megkérdezte, vá­laszt jelent e ez a francia-német közeledés alapjaira nézve. Erre igennel feleltek. Franciaország érintkezésbe lép a locarnoi szerződésben résztvevő államokkal, hogy közösen állapod­janak meg állásfoglalásukban, amelyet a népszövetség tanácsa elé terjesztenek. London Párizst okolja Londoni diplomáciai körökben általános az a felfogás, hogy a franciák önmaguknak tulajdonithatják a bekövetkezett eseménye­ket, amelyeknek az egyik oka az volt, hogy a francia kormány aláirta és ratifikálta a francia-szovjet szer­ződést, a másik oka pedig az, hogy a francia kormány nem mél­tatta kellő figyelemre Hitler kancellárnak több al­kalommal hangoztatott bé­kekészségét. A legújabb londoni távirat szerint Eden külügyminiszter fogadta a londoni francia és német nagy­követet és belga ügyvivőt 8 azután elutazott Baldwin miniszterelnök­höz. Eden a hétfő délelőtti minisz­tertanács után Genfbe indul. A londoni lapok szűkszavúan foglal­koznak a berlini eseményekkei, lehetségesnek tartják, hogy azokból a béke tisztább kilátásai bonta­koznak ki, mert alkalom nyiliktaz összes kérdések őszinte megvitatá­sára. A rajnai semleges övet március hetedikén és nyolcadikán szállják meg a német csapatok, tizenkilenc zászlóaljjal és tizenhárom tüzér üteggel. A megszállás március nyolcadikán fejeződik be. A katonaság legna­gyobb részét a Rajna-mentén, a Fekete-erdőn és a Rajna-sikságon helyezik el.

Next

/
Oldalképek
Tartalom