Békésmegyei közlöny, 1936 (63. évfolyam) január-március • 1-75. szám

1936-03-07 / 56. szám

2 BEKESMEGYEI KÖZLÖNY 1936 március 2 A képviselők rávetették magukat a lövöldöző Arnautouicsra és le­fegyverezték, a meglincseléstől pedig csak a teremőrök mentették meg a magáról megfeledkezett Arnautovicsot, akit letartóztatlak, majd kihallgattak. Kijelentette,hogy személyes ellensége a miniszter­elnöknek, mert az helyre akarja állitani a polgári szabadságjogokat és a demokrácia irányában kiván haladni. Petőfi tragédiája, ahogyan Kun Zsigmond látja (A B. K. tudósítója jelenti.) Az Aurora vendégeként, a Kultúrpa­lota kiselőadótermét megtöltő kö­zönség előtt tartotta meg tegnap este előadását — Petőfiről — Kun Zsigmond, a Pénzintézeti Tisztvi selők Országos Egyesületének fő­titkára. A közönség, amely Kun Zsigmondot, mint kitűnő közgaz­dasági szakembert ismeri és nagyra értékeli, érdeklődéssel várta ezt az előadási, amellyel Kun Zsigmond, az irodalom- és kultur­histórikus, adott izelitőt ezirányu képességeiről. Az előadó egy órót meghaladó hatalmas beszédben vetítette a közönség elé Petőfi Sándornak, a szabadságért vivőit Don Quijoie-i küzdelem magárahagyott harcosá­nak egyedülálló tragédiáját. A nagy költő életéből mindössze hó­rom hónapot kisér végig részletei­ben. Da ez a három hónap: 1848. március 15 étől, a diadalmasan fellángoló forradalom nekifeszülő lendületétől, 1848. junius 15 ig, a szabadszállási követválasztás csú­fos kudarcának gyászos kiábrán­dulásáig, elég ahhoz, hogy tökéle­tesen megértesse Petőfi Sándor tragédiáját. Minden és mindenki a költő ellen fordul. A sajtó, mely­nek szabadságát kivívta, a már­ciusi ifjúság, amelyet a legszentebb eszmékért lelkesített harcra, s a nép, amelyért élt és amelyet még akkor is véd, amikor az ellene tőmad — sorjában mind ellene fordulnak. Petőfi egyedül marad. S tragédiáját igazán méllyé az teszi, hogy minden kortársa közül ő látta egyedül tisztán és helye­sen a bekövetkezendő eseménye­ket. A szabadságharcot megelőző kor néhány odavetett vonóssal való pontos érzékeltetése lette tel­jessé a Petőfi tragédiájáról tartott előadást, amellyel Kun Zsigmond bizonyságot szolgáltatott arról, hogy irodalom történésznek leg­alább olyan jó, mint közgazdász­nak. Szabadlábra helyezték a szolnoki panama-ügy két gyanúsítottját (A B. K. tudósítója jelenti.) A szolnoki városházi ügyből ki­folyólag a letartóztatott Tóth Ta­más dr. polgármestert szabadonbecsájtották, mert a vizsgálat ellene befejeződött. Péntek délutőn szabadlábra he­lyezték 2000 pengő óvadék elle­nében Lévay István városi tiszt­viselőt is. A törvény nem ad módot a választói névjegyzékek Békés­csabán való elkészítésére (A B K tudósítója jelenti.) Lapunk március 1-i számában fog­lalkoztunk az országgyűlési kép­viselői választói névjegyzék elké­szítésével kapcsolatban előforduló hibák kiküszöbölésével és arra a következtetésre jutottunk, hogy legcélszerűbb volna a végleges névjegyzékeket is itt, a helyszínen összeállítani és leirni, mert az sok téves névírásnak elejét venné. Az említett cikk alapját magán értesüléseinkből és tapasztalataink­ból merítettük, — meggyőződtünk azonban arról, hogy a törvény nem ad módot és lehetőséget a névjegyzé­keknek a helyszínen való leirására azokban a városokban, amelyek nem alkotnak önálló választóké rüleiet s így nincsen központi vá­lasztmányuk. Békéscsaba Nagyge­rendással együtt választ, ezért a vőrmegyei központi választmány hatáskörébe tartozik. Fenntartva azon állőspontunkat, hogy egy olyan népes és sok ide­gen hangzású nevet tartalmazó városban, mint amilyen Békés­csaba is, a téves elírások csök­kentésére vezetne, ha a névjegy­zékek helyben állíttatnának ki, il­letékes helyről kapott informő­ciónk alapján az alábbiakban tájé­koztatjuk olvasóközönségünket '• — Az 1935. év decemberében jelent meg a belügyminiszter ren­delete, amely a lakosság össze­írását rendelte el és ezzel kap­csolatban intézkedett az ország­gyűlési képviselőválasztói névjegy­zéknek a külön e célból kiosztott összeirólapok alapjőn való öasze­őllitősónak előkészítése iránt. — Az 1925. évi XXVI. t. c. 29. §. 10. és 11. szakaszaival, amely a számlálólapok helyesen történt kiállítását, megfelelő sorrendbe való rakását és március hó 30 ig beteijesztését rendeli, — a pol gárme8terek és községi elöljárósá­gok hatásköre megszűnik ésajogo suliság szempontjából való átvizs­gálás, az ideiglenes névjegyzék ösz­szeállitása és az ezt követő minden intézkedés a köz­ponti választmány hatáskö­rébe tartozik. A névjegyzékek leiratősa — eltekintve az idevonatkozó ren­delettől —, mőr csak azért sem volna a községek által végeztet­hető. mert a fennőlló rendelkezé­sek szerint a névjegyzékek »» Ad­rema" gépekkel állitandók elő, mely munkálatokra nagy anyagi áldozatokkal a törvényhatóság, illetve központi választmány, évek során ót berendezkedett és éven­kint újból előkészül. — De egyébként olyan mun­káért. amelyet e központi vólaszt­mőny elnökének és jegyzőjének alá kell irnia s annak helyessé­géért a felelősséget igy sejót sze­mélyében is vállalnia kell, ezt a felelősséget csak akkor viselheti, ha ezek a munkák a központi választmány állandó és szigorú felügyelete alatt készülnek el. — Hogy ehhez ragaszkodjék, ebben megerősíti az a tapasztalat, hogy egy, valamennyi község ér vóros részére kiadott ugyenazon rendeletet minden község és vá­ros másképpen értelmez és hajt végre, ami végeredményben a legnagyobb zavarra és a névjegy­zék teljes használhatatlanságára vezetne. — Hogy pedig a központi vő lasztmóny figyelmét nem kerülte el az a körülmény, hogy elsősor­ban általában az egyes választók névaláírása rosszul olvasható, másodszor pedig sok helyen ide­genebb. tót vagy német hangzású nevek fordulnak elő, a névjegy­zék összeáilitása tárgyában kiadott inlé7kedésében a választói törvény 29. §. 10. bekezdésén túlmenően ugy rendelkezett, hogy ne csak a számlálólapokat küldjék be a vá­rosok és községek, hanem a ren­delkezésre bocséjtott nyomtatvá­nyokon olvasható Írással a név­jegyzéktervezetet is egy példőny­ban, az ottani neveket ismerő egyének leírják. — Mindezen felül a névjegyzék­tervezeteknek május 15-től junius hó 15 ig a vőrosok és községek­nél való kifüggesztése során az egyes polgárok is meggyőződ­hetnek arról, hogy a név­jegyzékbe fel vannak-e és helyesen vannak-e felvéve. Az alispán pedig a legszigorúbb rendelkezéseket adja ki arra nézve is, hogy a helyi hatóság — a még csak tervezet formájában levő névjegyzékeken névről-névre ha­ladva —, az esetleg előforduló névelirá8okat javítsa s ezáltal is a névjegyzék lehető legtökélete­tesebb összeállítása lehetővé vál­jon. — Tárgyilagos szemlélőnek el kell ismernie azonban azt, hogy egy közel 120.000 embert magá­ban foglaló névjegyzéket ugy, hogy abba egyetlen legcsekélyebb tévedés elő ne forduljon, alig le­het elkészíteni. Oyan komoly hiba azonban, mely valakinek a jogos sérelmére válnék, a köz­ponti választmány részéről nem történhetik, akkor, ha a községek és városok a maguk részéről min­den rendelkezést pontosan hajta­nak végre, pontos és a valóság­nak mindenben megfelelő adato­kat bocsátanak a központi vá­lasztmány rendelkezésére. Haditanácsot tart a négus (A B. K. tudósilója jelenti.) Djidjiga-ból érkezett jelentés sze­rint a négus összehívta a hadita­nácsot, hogy *x ország sulyos helyzetit megbeszéljék és a teendőket megőllapitsők. Va­lószínű. hogy újból megszólaltat­ják a harci dobot, hogy minden fegyverfogható embert a hadsereg szolgálalába állítsa­nak. Ha az olaszok tovább foly­talják előnyomulásukat, a négus másutt üti fel főhadiszállását. (A B...K. tudósítója jelenti.) Mikecz Ödön dr. miniszteri osz­tályfőnök, a miniszterelnökségi sajtóosztály vezetője szombaton Szegedre érkezik, a Lorántffy Zsu­zsanna egyesületnek a Tisza-szál­lóban tartandó ünnepségén elő­adást tart. Csernus Mihály endrödi apátplébános böjti elő­adása a Szociális Missziótársulatban (A B. K. tudósitóia jelenti.) Tegnap tartotta a békéscsabai Szociális Missziótársulat második böjti délutánját. A délután feny pontja Csernu s Mihály endrődi apátplébános magasszinvonalu be­széde volt, amelyet a közönség nagy figyelemmel hallgatott végi*. — Krisztus a világ megváltója volt és ma is az — fejtegette a jelenlevők nagy tetszése mellett. A közel félórás előadás után Rad­nay János énekszáma hangzott el élvezetesen. Ugyancsak sikere­sen szerepeltek méar; Péli László 7ongoraszámmal, Wald Emília és Márk Anna szavalataikkal. A vallásos délutón befejező része a „Szegény asszony két fillérje" cimü életkép volt, amelyben Cza­pári Istvónné váltott ki nagy ha­tás*. Értesülésünk szerint a legköze­lebbi előadó a jövő héten Fried­rich Alfréd ezredes, a Bethlen Gábor 10. honvédgyalogezred pa­rancsnoka lesz, akinek előadását nagy érdeklődés előzi mez. Elhúzódik a legkisebb munkabérek megálla­pítása az asztalos­iparban (A B. K. tudósítója jelenti.) Megírtuk pár héttel ezelőtt, howv a miniszter kinevezte annak a bi­zottságnak tagjait, amely a szegedi kamara területére megállapítja a legkisebb munkabéreket az asz­talosiparban. A bizottság a tervek szerint február végén kezdte volna meg tanácskozásait, hogy március közepén életbeléphessen az uj rend, azonban az összeülés még ma sem történt meg különböző okok miatt, igy a minimális mun­kabérrendszer bevezetésére április előtt már nem igen kerülhet sor. OSHBA MOZGÓ Március 7—8-én, szombat fél 7, fél 9, vasárnap 1—3—5—7—9 órakor Vasárnap az 1 órai előadás zóna A legvidámabb magyar film ! Elnök­kisasszony Mnráfi Lili, GombaszSgi EUa, Jávor Pál, Kabos Gyula, Törzs Jenő, Pethes Sándor Magyar világhiradó

Next

/
Oldalképek
Tartalom