Békésmegyei közlöny, 1936 (63. évfolyam) január-március • 1-75. szám

1936-01-10 / 7. szám

2 ÖEKESMEGVEI KÖZLÖNY 1936 január 10 Vas Nándor dr 1, aki a halározat ellen felfolyamodást jelent be. Ungvári tanácselnök kijelenti, hogy a felfolyamodásnak nincsen halasztó hatálya, mire Vas Nándor dr. elmondotta, hogy Kabáthné megbízásából kint járt a Tóth malomban, itt először P. Ábrahám Zoltán főkönyvelőtől, mejd ifj. Tóth Ferenc vezérigazgatótól visszakérte a nyilatkozatot, amelyben Kabáth Kólmón kötelelezettséget vállalt a hátralékos részletek kifizetésére. Meg is kapta ezt az irást es átadta Kabáthnénak. Az ügyészség vádat emel Endes Gábor dr. volt járásbirósági ellen A főtárgyalási elnök Endes Gábor dr. tanukénti kihallgatását akarta megkezdeni. Ekkor felállt Tompa Gyula dr. ügyészségi elnök éa bejelentette, hogy P. Ábrahám Zoltánnak a főtárgyaláson és ifj. Tóth Ferencnek a nyomozás során elhangzott vallomásai alapján a Blk. 374. § ába ütköző bűnpártolás vétsége miatt vádat emel Endes Gábor dr. volt orosházi járásbirósági elnök ellen, mert megkérte ifj. Tóth Ferencet, hogy folyósítsa kölcsönként a hátralékos összeget Kabáth Kálmán részére és ezzel segítséget nyújtott a volt irodatisztnek arra, hogy büntetése elől menekülni próbáljon. Feszült csend várja a terembe szólított Endes Gábor dr. járásbírósági elnököt. Az elnök közli vele. hogy ez ügyészség indítványa alapján vádlottként hallgatja ki. Endes Gábor dr. erre a hallgatóság padsoraiban helyet foglaló Sziebert Nándor dr. orosházi ügyvédet kéri fel védőül, majd megtelte vallomősát. — Jogi értelemben — mondotta — nem érzem magamat bűnösnek, bár belátom, hibát kfcvetlem el. Emiatt azonban már megbűnhődtem, megváltam attól a pólyától, melyet rajongásig szerettem. Valósággal frappirozott Kabáth sikkasztása, hiszen köztudomásu volt, hogy az orosházi járásbíróság egyike az ország első bíróságainak. Mint menekült, a háború után kerültem Orosházára. Eleinte a pénzkezelést magam láttam el, majd 1925 ben, amikora bíróságok ügyforgalma országszerte hirtelen megnövekedett, Kabáth Kálmánra is biztam dolgokat. Kabáth 1922 ben került a járásbíróságra. Megbízható embernek találtam. Jó hírneve volt Orosházán, egész sor vallásos egyesület választotta meg különböző bizottságokba és tette meg vezetőségi tagjává. Eleinte ellenőriztem pénzkezelését, később már készpénznek vettem szóbeli kijelentéseit is. Amikor a villanyszómlók ügyének likvidálására került sor, ifj. Tóth Ferenc ajánlotta : kölcsönadják a pénzt, fizesse meg Kabáth a hátralékot havi 50 pengős részletekben. Két célom volt az ügy elintézésekor: a botrány elkerülése és a kincstár érdekeinek megóvása. Kabáthot nem akartam menteni, a felettes hatóságoknak akkor szándékoztam jelentést tenni a dologról, amikor a részletek egyrészét mór kifizette. Tóth vezérigazgató maga jelentette ki, hogy nem akar feljelentéssel élni. Kabáth Kélménné megjelent előttem, amikor már elhatározott dolog volt, hogy kölcsön formájában likvidálják az ügyet. Térdrehullotl és kérte, hogy segítsek rajta, mert nincs ennivalójuk. Erre kimentem a Tóth malomba és visszakértem Kabáth nyilatko zatát, ezt azonban csak Vas Nándor dr. kapta meg. — Kérem a biróségot, vegye figyelembe, milyen meglepetésszerüleg hatott rém ez az egész ügy és milyen megrázkódtatást idézett elő lelkiállapotomban. Vegye figyelembe a bíróság a szellemet is, amelyben hivatalomat éveken keresztül vezettem. Ezután felolvasták ifj. Tóth Fe renc vezérigazgatónak a nyomozás során tett vallomását, minthogy ifj. Tóth Ferenc községi orvosi bizonyitvénnyal igazolta betegségét. A vallomás szerint Tóth a hátralékor ok névsorát átvizsgálva jött rá, hogy a járásbíróság milyen nagy léteilel tartozik. Furcsának találta ezt, ezért küldte el P. Ábrahám Zoltánt Endes Gábor dr-hoz. Endes Gábor dr. pótlólag megjegyezte, nem emlékszik prra a kijelentésére, mely szerint P. Ábra hámnak mondotta volna, hogy nem fontos, mit mond a törvényszéki elnök előtt a hivataivizsgólat során. Az elnök a bizonyítási eljárást berekesztette és felkérte az ügvész ség elnökét vádbeszédének elmondására. A vádbeszéd és a Ton-pa Gyula ügyészségi elnök védbeszédét azzal kezdte, hogy Kabáth Kálmán 1929 óta önálló hatáskörrel volt felruházva. A tárgyaláson elhangzott tanúvallomások alapján fenntartja a vádiratban foglaltakat. Enyhítő körülmény nincs, Kabáthék nyomorúsága nem lehetett nagyméretű, hiszen a vádlott felesége is járásbirósógi tisztviselő. A hivatali sikkasztás előbb kezdődött, mint a vádirat mondja, r»zt maga a vádlott is elismerte. Endes Gábor dr. akkor követett el bűncselekményt, amikor a törvényszéki elnök kiszéillt és nem fedte fel előtte a való helyzetet. Enyhítő körülmény néla, hogy anyagi érdek nem' vezetne, a kincstárt akarta megmenteni a károsodástól. Közismerten kiváló biró volt éa részben mér megbűnhődött hibájáért. Készt Zoltán dr., Kabáth Kélmán védője azt a kérdést vetHte fel. hogy kötelessége volt-e Kabáthnak a pénzkezelés és ilyen értelemben lehet-e hivatali sikkasztásról beszélni. Tekintettel arra, hogy a járásbíróságok munkáját meghatározó ügyrend szerint Kabáth Kólmónnak nem lett volna szabad pénzt kezelnie, bűncselek ményét nem lehet hivatali sikkasztéinak minősíteni. Sziebert Nándor dr. rövid védőbeszéde után a törvényszék ítélethozatalra vonult vissza. Kihirdetik az Ítéletet Félórós tanácskozás után vonult be ismét a tárgyalási terembe az Ungvári-tanács. Néma csendben hirdette ki Ungvári János tanác9 elnök az Ítéletet, mely Kabáth Kálmán járásbirósági irodatisztet bűnösnek mondotta ki a Blk. 462. és 463. szakaszai szerint minő sülő hivatali sikkasztás bűntettében és ezért öt évi és het hónapi fegyházzal, továbbá hRt évi hivatalvesztéssel és politikai jogainak felfü*. geszté sével büntette. A bíróság az öt és fél évi fegyházból egy hónapot a vizsgólati fogsággal kitöltöttnek vett. Endes Gábor dr. másodrendű vádlottat a Blk. 374. szakaszéba ütköző bűnpártolás vétségében találta bűnösnek a bíróság és ezért ötszáz pengő pénzbüntetéssel sújtotta, a hivatalvesztés kimondását azonban mellőzte. Az itélet kihirdetése után Kabáth Kálmán bejelentetet, hogy fellebbez az itélet minősítése miatt. Az ítéletnek Endes Gábor dr-ra vonatkozó részében az ügyész éppúgy mint a másodrendű vádlott megnyugodott és igy az jogerőssé vált. A csendőrség letartóztatott két bestiális merénylőt (A B. K. tudósítója jelenti.) Felháborító bűntett kísérlete ügyében indított nyomozást a békéscsabai csendőrőrs. Még a mult év december 30 án történt este nyolc és kilenc óra közölt, hogy a Beliczey major eayik házába bezörgetett Kovács György harminchét éves, nős béres és azt mondotta Biró Mártonné ez. Molnár Rozália 37 éves asszonynak, hogy az országúton látta a férjét, aki Gyuláról jötl ha zafele, de a kerékpárt csak tolta a nagy sárban és sok magot? cipelt. csoElébe kellene talán menni. Az asszony egy pillanatig sem kételkedett Kovács György szavában és azt sem találta feltűnőnek, hogy a fáifi elkísérte, mert tudta, hogy arrafele lakik. Amikor a major utolsó hézait elhagyták, az egyik üres takarműnyoa kamra mögül előugrott az ott elbujt Koszma András husz éves béres és a cseppet sem meglepett Kováccsal becipelték az asszonyt a kamrába, ahol erőszakoskodni kezdtek vele. Biró Mártonné elmondotta az esetet urának. Megtudta ezt Kovács György és minthogy félt a feljelentéstől. elment Biróékhoz és felajánlott 40 pengő készpénzt, szalonnát és tengerit, csak élljanak el a törvényes lépésektől. Biró Mértonék azonban nem hallgattak a szép szóra, hanem megtették p feljelentést Kovács György és lársa, Koszma András ellen. Mindkettő rövidesen az ügyészség fogházába kerül. Gellért Marika mérgezési kalandja — nagyobb ijedtséggel, mint veszedelemmel (A B K. tudósítója jelenti.) A debreceni Csokonai színház Békéscsabáról elszármazott szőke hajú szubrettjét, Gellért Marikát tegnap éjszaka autón a belgyógyászati klinikára szállították. A szubretten mérgezési tünetek mutatkoztak. — Mi történt? Hogy történt? — kérdezgették izgatottan a színházi világhoz közelálló emberek, akik hirét hallották az esetnek, azonban semmi bizonyosat nem lehetett tudni. Gellért Marika néhány kollegájával és több társaságbeli úrral az Arany Bika éttermében volt. Tizenegy óra tájban kijelentette, hogy felmegy a szobájába. Az étteremből átmentek a rzálloda halijába, ahol néhány percig beszélgettek, majd Gellért Marika elbúcsúzott és fölment a második emeleten levő szobájába. Alvás előtt idegcsillapitó szereket szokott bevenni és ez ópiumos gyógyszert most is odakészítette az Ógya mellé. Lefekvés utón az idegcsillapitóbó! pór cseppet beleöntött egy vizespohárba és felhajtotta. Amikor az orvosságot megitta, utóna mindjárt heves rosszullét fogta el, ugy hogy, amikor nem sokkal később benyitott szobájába a színtársulat egy másik hölgytagja, hogy jóéjszakát mondjon kolleganőjének, Gellért Marikát kínzó fejgörcsök között találta. Ijedten érdeklődött, hogy mi történt, mire Gellért Maiika szaggatottan adta elő, hogy valószínűleg nagyobb menynyiségü idegcsillapitöszert vett be a keleténél. A kolleganő ekkor kijelentette, hogy a súlyosabb komplikációk elkerülése végett ajánlatos volna, hogy azonnal kimenjen a klinikára. Az egyre rosszabb állapotban levő színésznő megfogadta a tanácsot, nagynehezen felöltözött, majd kolleganője támogatósával lesietett az uccára és taxin a klinikára hajtatott. A belgyógyászati klinikán helyezték el különszobában, ahol egy egyetemi tanársegéd vizsgálta meg. Megállapította, hogy Gellért Marika könnyebb természetű mér gezést szenvedett, amit nyilván a nagymennyiségű csillapitószer oko-