Békésmegyei közlöny, 1936 (63. évfolyam) január-március • 1-75. szám
1936-02-27 / 48. szám
Ara ( ) fillér IESMEGYEI KÖZLÖNY Békéscsaba, 1936 február 27. csütörtök 63. évfolyam 48. szám A kisgyűlés megváltoztatta az igazolóválasztmány döntését az V. körzeti képviselőtestületi tagválasztás ügyében Megállapitotta, hogy Vass Vilmos és Gyöngyösi János egyforma számú szavazatot kaptak és utóbbi megválasztását mondta ki érvényesnek (A B. K. tudósitóia jelenti.) Békés vérmegve kiBgyülése szerdán délelőtt foglalkozott Békés csaba igazoló választmányának azzal a határozatával, amelyet Medovarszky Mihály és Malulay András, a december 29-én megtartott képviselőtestületi tagválasztás V. körzete győztes listájának két első tagj's fellebbezett meg. Az igazoió váiasztrrány tudva lévőleg ugy döntött, hogy az V. körzeti választás eredményét megsemmisíti és uj választást rendel el* A határozatot a szabályos határidőn belül "ellebbezték meg Medovarszky Mihály és Matulay András és kérték, hogy másodfokon az igazoló választmány döntését változtassák meg: az első két mandátum maradjon ugyan azoké, akiket a választópolgárok bizalma kétségtelenül kijelölt, mig Gyön gyösi János dr. szavazatait semmisítsék meg és helyébe hívják be a póttag Maczák Mártont. A kisgyülésen Ugrin László dr. vármegyei másodfőjegyző referálta az ügyet és miután ismertette röviden a fellebbezést, közölte a határozati javaslatot, mely szerint a kisgyűlés az igazoló választmány határozatát megváltoztatja és az V. választókörzetben megtartott képviselőtestületi tagválasztás eredményét jogerejében fenntartja. Ugrin László dr. ezután hoszszabb indokolásban ismertette a helyzetet és határozati javaslatának alátámasztását. Az indokolás többi között a következőkel mondja: — Békéscsaba igazoló választmánya azért semmisítette meg az V. választókörzetben megtartott választási eljárást, mert az urnákba több szavazólap került, mint ahányan leszavazlak. Az egyik urnában két egymásbahajtott szavazólap találtatott, mely feltehetőleg egy választótól származott, a másikba pedig oly egyén is szavazólapot ejtett, akinek szavazat leadására jogosultsága nem volt. Az egyik szavezaiszedő küldöttség vezetője az egymásbahaj tott két sravatólap egyikét érvényesnek fogadta el Gyöngyösi János dr. javára. — Az igazoló választmány azért semmisítette meg a választás eredményét, mert egyik szavazólapot sem kellett volna elfogadni és azt sem lehetett megállapítani. hogy a jogosulatlan szavazólap kinek szavazatait gyarapította, annál is inkább, mert Gyöngyösi János dr. és Vass Vilmos dr. szavazatai kőzött csak egy volt a különbség éa nem lehetett megnyugtatóan megállapítani, hogy a legtöbb szavazatot kik nyerték volna el az esetben, ha a szabálytalanságok nem fordulnak elő. — A kisgyűlés megállapítja, hogy nincsen olyan jogszabály, amely ilyen szabálytalanság esetén az egész választás megsemmisítését kötelezően írná elő. Az 1925. évi XXVI. tc. 126. paragrafusét kell alkalmazni, amely kimondja, hogy a törvényes eredmény megállapításakor az érvénytelen szavazatokat le kell vonni, az igy megmaradt szám adja a végeredményt. Az idézett szakasz értelmében Gyöngyösi János dr nál kettő, a többi megválasztottnál pedig egy szavazat leszámításáról lehet szó. A leszámítás a megválasztottakra esett szavazatok mennyiségét lényegesen nem érinti, s ők abban a sorrendben, ahogyan a reájuk leadott szavazatok száma szerint jegyzékbe vétettek, törvényesen megvólasztott képviselőtestületi tagoknak tekintendők. Mindezek alapjőn figyelembe kellett venni a fellebbezésnek azt a részét, amely az egész választási eljárás megsemmisítésére irányul. Nem lehetett azonban figyelembe venni a fellebbezésnek azt a részét, amely Gyöngyösi János dr. mandátumának megsemmisítésével a legtöbb szavazatot nyeri póttag rendes tagként való behívását kéri. A Gyöngyösi János dr-ra esett törvényes, tehát az érvénytelen szavazatok leszámítása után megmaradt szavazatok száma 189. Vass Vilmos dr-ra szintén 189-en szavaztak le érvényesen. Az ötödik helyen szereplő Martincsek Mátyás szavazatainak száma 168. Nyilvánvaló tehát, hogy a nyert szavazatok száma alapján Gyöngyösi János dr t a rendes tagok között vagy a harmadik, vagy a negyedik hely feltétlenül megilleti. S mivel eredetileg a harmadik helyre soroztatott, semmi akadálya sincs annak, hogy továbbra is ott hagyassék. — Mindezek alapján az igazoló válaszlmény felülbírálás alatt álló, megfellebbezett határozatét megváltoztatni és az V. választókerületben megtartott képviselőtestületi tagvólasztást jogereiében fenntartani kellelt. A kisgyűlés tagjai közül senki, a jelenlevő csabaiak — Szelner Antal, Zsiros András, Kovács Mihály, Bohus János — sem szóltak hozzá a tárgyhoz, igy a javaslatból határozat lett, amelyet az alispáni hivatalnál beadható és a közigazgatási bírósághoz cimzett panaszban lehet megtámadni, a kézbesítéstől számított tizenöt nap alatt. A kereskedelemügyi miniszter nagy beszédben védte a szövetkezeteket Az ipari novellát tárgyalta a Ház (A B. K. tudósitója jelenti.) Az ipari törvényjavaslat vitáját folytatta a Ház a tegnapi ülésen. Gróf Zichy Tivadar rámutatott arra, hogy a törvénycikk nagy haladást jelent az 1922. évi törvénynyel szemben. Drózdy Győző helyeselte a képesítés megszigorítását, a javaslat a kontár munka kiküszöbölésére nem nyújt elég védelmet. Helyes, hogy megszüntetik azokat az ipartestületeket, amelyek képtelenek saját erejükből fenntartani magukat. A javaslatot elfogadta. Az idő rövidsége miatt a javaslat tárgyalását ezután félbe kellett szakítani, hogy áttérhessenek az interpellációk meghallgatására. Először felolvasták a kereskedelmi miniszter írásbeli válaszát, amelyet ifj. Balogh Istvánnak a németországi vágott sertéskivitelre korábban elmondo.t interpellációjában adott. Balogh István viszontválaszában hangsúlyozta, hogy a németországi sertéskivitel haszna nem a gazdáknak és iparosoknak jut, hanem öt nagy pénzcsoporlnak. A választ nem fogadta el. Fábián Béla a kereskedelmi miniszterhez intézett interpellációt, amelyben kifogásolta, hogy a szövetkezetek is résztvesznek a vágott sertés kivitelben és a sertések feldolgozását önállóan látják el. Winchkler István kereskedelemügyi miniszter válaszában felemelte szavát az egyoldalú agitáció ellen, amelyet bizonyos helyeken indítanak a szövetkezetekkel szemben. Hangsúlyozza, hogy a kormány a kisemberek megsegítésére törekszik és ez minden cselekedetében megnyilvánul. 0 volna az első, aki ha szövetkezetek nem volnának, támogatná létesítésüket, mert a szervezetlen eladás rombolást idézne elő az árakban. Makkai János interpellációjában kifejtette, hogy a nehéz gazdasági helyzetet bűnös kezek arra használják fel, hogy pénz ellenében állások és jogosítványok megszerzésére vállalkoznak. A kijárási rendszer erkölcsi kárt okoz az országnak. Kozma Miklós belügyminiszter kijeleztette, hogy van tudomása olyan viszszaéiésekről, amelyeket a felszólaló emiitett, nem csak a fővárosban, hanem a vidéki városokban is. Nehéz eljárni ezekkel szemben, mert mindenkinek joga van saját ügyében eljárni. A tisztviselők nehéz helyzetben vannak, mert nem tudják megállapítani, hogy kik a kijárok. Reisinger Ferenc kifogásolta, hogy a diósgyőri vasgyár munkásai nem kaptak karácsonyi segélyt, holott a budapesti állami gépgyár munkásai részesültek segélyben. Bornemissza Géza iparügyi'miniszter kijelentette, hogy a diós-
