Békésmegyei közlöny, 1936 (63. évfolyam) január-március • 1-75. szám
1936-02-16 / 39. szám
2 ÖEKESMEGYEI KÖZLÖNY 1936 február 11 KÖZGAZDASÁG Nyilatkoznak a sertés-ügyben az érdekelt csabai hentesek A békéscsabai henteseket a napokban súlyos támadás érte. Erre válaszol az alábbi nyilatkozat. Varga László a Tiszántúli Mezőgazdasági Kamara titkára a Körösvidék február 14 i számában azt fejtegeti, hogy a németországi hasított sertésexport konlir genst azért kellett a hentesektől elvenni és a Hangyánakadni, mert ezt a gazdaérdekek kívánják. Miután a cikk egyoldalú beállítása alkalmas arra, hogy a békéscsabai hentesipart a gazdaközönség előtt kedvezőtlen színben tüntesse fel, meg kell állapitanunk, hogy a békéscsabai hentesek semmivel sem fizettek kevesebbet az élősertésért, mint fizet a Hangya, sőt igen sok esetben a Hangya 74—76 filléres ármaximumával szemben 78-80 filléres áron vették a sertést és azt minden levonás nélkül készpénzben azonnal kifizették. Az tény, hogy a kényszerű fzegedi vágás által a szállításnak a békésmegyeiek esetében nem annyira ipari, mint inkább kereskedelmi ügylet jellege van, de a hentesipar maga is kifejezetten kereskedelmi jellegű 8 tekintve, hogy eközben a sertéseket vágni es hasítani is kell, kétségtelen, hogy annak lebonyolítására a hentesek s legilletékesebbek. Sem a mezőgazdaságnak, sem a társadalom mós rétegének nem lehet érdeke, hogy a hentesiparosség működési területéről félreállittassék, arról a területről, ahol hivalásávef jogot szerzett arra, hogy megélhetési lehetőségeit biztosítsa és jogot szerzett arra is, hogy polgári, főleg adózási kötelezettségének, ezen a pályán tehessen elegei. Azután van még egy szempont, amit a mezőgazdasági kamara titkárénak nem szabad lelt volna figyelmen kívül hagynia. Az t. i. hogy vidéken a társadalmi rétegek egymásra vannak utalva s legalább annyira van szüksége a gazdának a hentesre, mint fordítva. Semmi esetre sem képez tehát közérdeket az sem, ha a társadalmi rétegeket egymás ellen hangoljuk, különösen most, amikór az egység gondolatának megvalósításától az ország jövője és boldogulása függ. Mi hentesek — 8 ezt nyugodt lélekkel mondhatjuk, — nem a hasznot néztük és kerestük a szállításban, mert ez nem is állt arányban azzal a kockázattal, amit viselnünk kellett, hanem azt tartottuk elsősorban szem előtt, hogy Békéscsabát ezzel az exporttal is azok k8zé a vidéki nagy városok kSzé emeljük, ahol az iparban és a kereskedeMÁVAUT TÉLI AUFÓBUSZMENETREND Érvényes 1935. október 6-tól 1936. május 14-ig. 8" g 5. 15 28 15 8S Menetjegy . Menettértijegy Békéscsaba—Gyula 12 4 0 ind. Békéscsaba „Cfaba"-szálló érk. 10» 6 13* 13 l° érk. Gyula városháza ind. 10 o a 12 45 Menetjegy: P 1.10 — Menettértijegy: P 1.90 Mindennap közlekedik. Békéscsaba—Szarvas— Öcsöd* 13 3° ind. Békéscsaba „Csaba"-szálló érk. 8 0 2 14 8 4 érk. Kondoros ind. 7° 5 érk. Szarvas ind. 6 1 5 érk. Öcsöd ind. 5 8 0 . Kondorosra P 2.20. Szarvasra P 3.40, Öcsödre P 4.40 P 3.80, „ P 5.50, „ P 7.*Csak hétköznap közlekedik. Békéscsaba—MezSberéoy—Szeghalom—Fozesgyarmat— Berettyóújfalu—Debrecen 6°° 1330 i nd. 619 1349 érk. 635 1 405 éik. 729 1453 érk. | 1515 érk. Békéscsaba „Csaba"-szálló érk. 800 1705 Békés ind. 741 1646 Mezőberény ind. 725 1630 Szeghalom ind. 637 1 5 2 9 Füzesgyarmat ind. 6 1 5 I 850 _ érk. Berettyóújfalu p. u. ind. — 14°5 10 1 0 — érk. Debrecen Arany Bika-sz. ind. — 12™ Mindenrap közlekedik. Berettyóújfalu p. u. és Debrecen között a Debreceni Helyi Vasút Rt. autóbuszai közlekednek. Menetjegy . . Békésre P 1.—, Mezőberénybe P 1.50, Szeghalomra P 3.20 Menettértijegy P —. „ P 2 50, ,. P 5.50 Menetjegy . . Füzesgyarmatra P 3 80, B.- ujfalura P 6.50, Debrecenbe P 7.50 Menettértijegy. „ P6 70, „ P 10.-, „ PiaBékéscsaba—Gyula—Két«gybáza—Elek 1245 _ ind. Békéscsaba „Csaba"-szálló érk. 1035 _ 1320 — ind. Gyula városháza érk. 745 — 1355 2105 érk. Kétegyháza p. u. ind. 715 1545 1425 2120 érk. Elek ind. 645 1530 Mindennap közlekedik. MezCtur—Turkeve— Kisújszállás 915 _ 1725 i nd. Mezőtúr p. u. érk. 600 _ 1700 943 1230 1755 é rk. Turkeve ind. 530 8'2 1620 1015 1310 _ érk. Kisújszállás ind. — 742 1510 Mindennap közlekedik. Felvllágosit&sok a MÁVAUT kirendeltségénél: Békéscsaba, II., Ferenc J6zsef-t6r 2. t—t Telefoni 2—33. lemben megvan a vállalkozási szellem, ahol ez az ipar és kereskedelem nem szorul szövetkezeti közreműködésre, meg tud állania saját lábán is. Ezt nekünk, békéscsabaiaknak, akik ezt a várost a délkeleti végek gazdasági életének központjává ekerjuk tenni,minden alkalommal dokumentálnunk kell. Súlyt helyeztünk továbbá arra, hogy Békéscsaba ipara még áldó zatok érén is részese legyen ennek az exportnak azéit, hogy ha majd a korszerű vágóhíd és hűtőház felépül, amikor a gazdasági tevékenykedőinek szinte korlátlan lehetőségei lesznek, ne legyünk kénytelenek az egész exportkérdést élőiről kezdeni. Eiek a szempontok vezettek bennünket az exporthoz való ragaszkodásban s azt hisszük ezzel egyetemes közérdeket szolgáltunk. Megemlítette még a Körösvidék a?t is. hogy érdekeink megvédésére karteüba akarunk lépni. Megállapítjuk, hogy ez a hír légből kapott. Érre soha sem gondoltunk, mert bármennyire akarják is mesterséges eszközökkel megbolygatni köztünk és a gazdaközönaég között a jóviszonyt, az intrikóknól a józan megfontoltság és az egymásra utaltság tudata mindenkor erősebb lesz. A Békéscsabai Ipartestület Husipari Szakosztálya. Közgazdasági hirek — A németországi zsirexport. Február hónapban Németország felé irányul zsirkivitelünk száz vagont tesz ki, ezenkívül tizenkét vagon szalonnát vesz át tőlünk Németország. A zsir kilogramonkénti éra 1.57 pengő, a szalonnáé 1.53 pengő. A sertés felerészét a Ferencvárosi sertésvásárról, felerészét a vidéki piacról viszik ki. — A RÖmbfa. Sertéskivitel ellenében a most érvényben lévő megállapodás szerint 1936.-ban 160.000 köbméter gömbfát hozunk be Csehszlovákiából. A gömbfaimportot eddig a Magyar Fabehozatali Inté" zet bonyolította le, ebben az évben azonban az Iparügyi minisztérium, mig a gömbfának az egyes ipartelepek közötti szétosztása az Iparügyi minisztérium felügyelete mellett történik. Az egyes ipartele pek közötti kvótát ezen a héten állapítják meg. CSABA MOZGÓ Február 16, vasárnap 1—3—5—7—9 Vasárnap az 1 órai előadás zéna Ma rajtam mulat egész Békéscsaba KATI GAÁL FRANCISKA legvidámabb szerepe Magyar hiradó Február 17—18, hétfSn [fél 5, fél 7, fél 9, kedden fél 7, fél 9 órakor Hélf6n a fél 5 órai előadás zéna! A hét nagy eseménye, a „Hindu lándzsás" testvérfilmje: SZUDÁNI ŐRJÁRAT Dzsungelek es afrikai sivatagok forró levegője. A gyarmati háborúk megrázó izgalmai. Kémek, ,hősök, kalandorok misztikus világa. Két férfi halálos küzdelme egy gyönyörű asszonyért. Clauda Rains, Cray Grant, Gertrude Michaei Fox biradó 777/ történt régen? 1906. február 16. A közigazgatási bizottság felterjesztéssel fordult a kultuszminiszterhez és kérte a vármegyei iskolák túlzsúfoltságának megszüntetését. A tanfelügyelő ezzel kapcsolatban érdekes tényként állapította meg, hogy mig Békéscsabán és Szarvason a felekezeti iskolák zsúfoltak, 80-nál többen is szoronganak egy osztályban, addig az állami iskolák konganak az ürességtől. — Jancsovics Pál volt békési főszolgabírót Cseresnyés János makói főispán rehabilitálni akarta és kinevezte a mezőkovácsházi járás főszolgabírójának. Amikor Jancsovics részére a kinevezést kézbesíteni akarták, már ott voltak a csendőrök, akik egy sikkasztási ügyben hallgatták ki a kalandos multu volt könyvügynököt. Persze a kinevezést a főispán sietve visszavonta — A kormány nem nyugszik bele Zsilinszky Endre dr. eltávolításába a gazdasági egyesület éléről. Erre niutat, hogy felkérték a minisztériumba a kizárást tartalmazó választ mányi és közgyűlési jegyzőkönyveket. 1916. február 16. A gazdasági egyesületben újból tárgyalás volt a hadifoglyok tavaszi foglalkoztatása ügyében. Március 1 tői kezdoe veszik át a fogluokat, Békésmegye mintegy 500 at kap, eddig azonban csak 39 gazda jelentkezett. A tartózkodás oka: a foglyokért fejenként 30 korona kauciót kell letenni. — A gyulai törvényszéken megtartották a fötárgyalást az Urszinyi- végrendelet ügyében. A végrendeletet az oldalági öröhösök támadták meg, de sikertelenül, mert a biróság keresetüket elutasította és kötelezte őket a költségek megfizetésére. Az ügy fellebbezés folytán a nagyváradi tábla elé kerül. — Elhalasztották a katolikus kántorválasztást. A próbákat megtartották. majd ugy döntöttek, hogy kikérik a püspök véleményét, ő döntse el, az egyháztanács, vagy a hívek választhatnak. 1926. február 16. A képviselőtestület ülésén a beteg főispán helyett Berthóty István dr. polgármester adta át Fekete Sándornak a kormányzói elismerésről szóló irást. A közgyűlésen egyébként sok interpelláció hangzott el többek között Hollánder Lipót dr. a járásbíróság s a leányliceum, Lilinger István a fürdő építésének megkezdése érdekében szólalt fel. Elhatározták egyébként a Vasúti szálló átépítésének haladéktalan megkezdését. — A népegylet közgyűlést tartott és hosszabb vita után székházvétel mellett foglalt állást. — A Szociális Misszió és Leányegylet nagysikerű gyermekdélutánt rendezett a Vigadóban, többek között Szamek Cica, Domschitz Gabika, Bóka Delma, Kovács Mártonka, Deák Evike, Péterfy Ilyke, Ványa Etus voltak a szereplők. — A délmagyarországi baromfitenyésztők egyesülete ismét Tar Antalt választotta meg elnökéül. — A kereskedelmi miniszter Schwézner Károly és Dorn József csabai polgárokat hosszú, dicséretreméltó működésükért kitűnő elismerésben részesítette.