Békésmegyei közlöny, 1936 (63. évfolyam) január-március • 1-75. szám

1936-02-11 / 34. szám

2 ÖEKESMEGYEI KÖZLÖNY 1936 február 11 Szomorú számok Békés vármegye közegészség­ügyi viszonyairól Petrilla Aladár dr. könyve a közigazgatási bízottság előtt (A B. K. tudósítója jelenti.) A közienztjeiási bizottság hétfői ülésén Röthler István dr. vm. tisz­tifőorvos általános figyelem köze­pette számolt be Petrilla Aladár dr.-nak arról a munkájáról, amely Magyarország népesedési viszo­nyait taglalja 1920 tói 1932-ig és részletesen foglalkozik Békés vár­megyével is. Az érdekes könyv ránk vonatkozó adatainak tanul­sága: az egészségügyi viszonyok a megyében egyáltalán nem ked­vezőek. Az ezer lélekre számitolt szü­letések száma Békésmegyében is annyi, mint amennyi országos át­lagban: 24.7. Feltűnő rossz csak Orosháza és Csabacsüd születési arányszáma, amelyek már iilnt* a dunántuli egy­Ui vármegyék sslnt|áa mo­zognak. Hogy Békésmegye születési arány­száma mégis az országos átlagon mozog, főleg a gyulai járás ked­vező viszonyainak tudható be, amely jóval túlhaladja az orszá­gos átlagot. Különösen Doboznak ás MezSmegyer­nek arányszámai igan ma­gasak, 30 százalék ielá emel­kedtek és magas az arőny a szeghalmi járásban is. Mig a születési aróny­számok tekintetében az orszégos átlagot tartani tudjuk, addig az óltalónos halálozás arányszáma rosszabb az országos átlagénál. Mig országos átlagban az 1000 lé­lekre való halálozás 16.9, addig Békésmegyében 18.1. Különösen rossz a halálozási arányszám a szeghalmi járásban és Gyulán, jó az orosházi járásban. Nagy Békés vármegyében a csecsemőhalálo­zás is. Mig az országos átlag a csecsemőhalálozásban 100 élve­szülöttre 17.1, addig Békés vár­megyében 17 8. Az egész ország­ban a csecsemőhalálozás, ha ma is igen szomorú, a múlthoz lénye gesen javult, de a békésmegyei csecsemőhalálozás az országos át­laghoz viszonyítva romlott. Külö­nösen nagy a csecsemőhalálozás ott, ahol nagy az élveszületések száma, a gyulai és a szeghalmi járásban. A fertőző betegsegek állal okozott halálozás ugyanak­kora, mint az országos átlag 1000­re 0.7, legrosszabb a szeghalmi járősban. Szomorú számokat mu­tat Békés vármegye tuberkulózis halált zárna is, •mely magasabb az orszá­got átlagnál, 1000 lélekre 2.3. Csak Pestmegye tuberkulózis ha­lálozása nagyobb valamivel még, mint a mi megyénké és Hajdú vérmegyéé akkora, a többi vár­megyéé mind kisebb. Legjobb eb­ben a tekintetben a helyzet a bé­kési járásban. A természetes sza­porodás arányszáma Békés vár­megyében sokkal rosszabb az or­szágos átlagnál, 6.6. Csak a há­rom dunántuli egy kés vármegye: Baranya, Somogy és Tolna mutat e tekintetben rosszabb viszonyo­kat. Bácsbodrog vármegye szapo­rodása éppen olyan rossz, mint Békésmegyéé, a többi megyéé mind jobb. Az elmúlt évben közel másfélmillió pengő uj kölcsönt folyósított a Békésmegyei Kereskedelmi Bank Betétállománya emelkedett és részvényenként 4 pengő osztalékot fizet (A B. K. tudósítója jelenti.) Nem tudni, mi tette: a vakítóan napfényes vasárnap délelőtt, vagy az emberek ama tulajdonsőga, hogy szeretnek kellemes dolaokat hallani, elég az hozzá, a Békés megyei Kereskedelmi Bank rt. va­sárnap délelőtti 14 ik közgyülé sére olyan nagy számban vonul tak fel a részvényesek, amilyenre alig volt példa a város gazdasági életében. Az intézet Szent István léri székházénak tanácstermében harminckilenc mosolygó arcú úri­ember képviselte a részvénytőke több, mint 80 százalékát. A meg jelentek közölt ott láttuk B'ró Fe­rencet és Schmall Antalt, a Nem zeti Bank fiókjának főnöket és főtisztviselőjét. Mázor E emér dr. közjegyzőt, Hoiváth István adó ügyi tanácsnokot, Szelner Antalt, Rusz Lipótot, Stern Lászlót (Gyula), Adler Imrét, Kulpin Edét, Zsapka István főintézőt, Goldberg Istvánt s a vőros még jónéhóny keres­kedelmi és pénzügyi kapacitását. Ifj. Merán János gróf, a rész­vénytársaság elnöke üdvözölte a megjelenteket, majd mHeg sza­vakkal emlékezett meg Debreczeni Lajos dr. ról, az intézetnek az el­múlt évben elhunyt érdemeB al­elnökéről. A'/ igazgatóság által előterjesz­teti 1935. évi mérleg megállepilósa ütőn a közgyűlés egyhangúlag el­fogadta a nyereség felosztására \ onatkozó indítványt s jóleső | érzéssel hagyta jóvá a részvé­nyenként 4 pengő osztalék kifize­tésére tett előterjesztést. Mandátumuk lejárván, az igaz­gatóság tagjaivá három évre Bisztray Balku Gyula nyugalma­zott főispán, földbirtokost, Conrad Oltót, a Pesti Magyar Kereske­delmi Bank ügyvezető igazgatóját, Csegő Jánost, a Pesti Magyar Ke­reskedelmi Bank cégvezetőjét, dr. Haviár Gyula m. kir. korm^ny­főlanécsos, kir. közjegyzőt, Hudi Józsefet, a BékésmeRyei Kereske­delmi Bank üeyvezető igazgatóját, Malatinszky Lajos nyugalmazott főispőnt, ifj. gróf Merán János nagybirtokost, dr. Podovszky Jó zsefet, a Pesti Magyar Kereske delmi Bank aligazgatóját, dr. Rell Lajos m. kir. tanügyi lanéciost, a Rudolf reálgimnázium igazgatóját, Reisner Edét, az E'ső Gyulai Gőz­malom rt. elnökét, Réthy Károly gyógyszerészt és Steinberger lm rét, a Mezőgazdasági Közraktárak rt. igazgatóját újból megválasztot­ták és ugyancsak megejtették a felügyelőbiiottsőg választását is. A részvényesek nevében Wil­lenthal Jenő mondott köszönetet az elért, várakozáson felüli ered­ményért és méltatta az igazgató­ság, valamint Hudi József ügyve­zető igazgató érdemeit és megkö­szönte a felügyelőbizottság műkö­dését. Ifj. gróf Merán János elnök válaszában hangsúlyozta, hogy az elért eredmény elsősorban a bank anyaintézete, a Pesti Magyar Ke­reskedelmi Bank enyagi éa er­kölcsi támogatásának, valamint annak az óvatos és előrelátó irá­nyításnak köszönhető, melyben az intézet alelnöke. Conrad Oitó, a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank ügyvezető igazgatója részesítette és indítványára ugy a Pesii Ma gyar Kereskedelmi Banknak, mint Conrad Oitó alelnöknek jegyző könyvi köszönetet szsvaztak. * Ha már most kíváncsiak vagyunk arra, mi is okozta azt az általá­nos megelégedést, amelynek je pyében a B^késme^yei Kereske delmi Bank rt. közgyűlése tagad­hatatlanul lezajlóit, erre kielégítő feleletet találunk az intézet mér­leg és eredmény szómlójában. Mert annak ellenére, hogy az él­ta!őno« válság nem enyhült, sőt az 1935 ös év szerencsétlen idő járási viszonyai a magyarországi agrárválságot csak kimélyítették, az intézet a banküzlet minden ágéban szép eredményt ért el. Jól Iihel, hogy az üzleti költségek, tisztifii-etések és adók tétele ke­rek számban 10 százalék növeke­dést mutat ez elmúlt évihez vi szonyitva, a tiszta nyereség ösz­szeae mégis kétezer psnaővel meghaladja a tavalyit és majdnem eléri az 50.000 pengőt. A kamat­jövedelmeknél, jutalékoknál és in­gatlanjövedelmeknel meg éppen tiz százalékon felül van a növe­kedés. A piac hitelszükségletének el­látása terén is eleget tett a bank azoknak a kötelezettségeknek, amelyeket a név és mult tradi ciói rónak ró. A mostoha viszo nyok ellenére 1,353 624 pengő hi­telt folyósított, holott előző hitel * iszonyok likvidálásából majd 80 ezer pengővel kevesebb tőkét tu­dott csak bevonni. A betétállo­mány is jelentős emelkedést mu­tat, ami rem annyira a közönség fokozódó takarékos8ásőnak(hiszen nincs miből), mint inkább az in­tézettel szemben egyre növekvő bizalomnak a jele. A fenti adatokból egy, a hiva­lósa magaslatén öiló, körültekintő s a részvényesek vagyonával ta­karékosan séfárkodó (az üzleti költsenek és a tiszti fizetések mind­össze 81.151 '21 pengőt tesznek ki) üzletvezetés eredményei bonta­koznak ki. Ö<s?egezve: a közgyűlés biza kodó hangulatát kellően megala­pozottnak s mindenképen indo­koltnak látjuk mi is. GRAND HOTEL IMPERIÁL BUDAPEST VII., RÁKÓCZI-UT 90. I perc a keleti pályaudvartól KitUnő polgári szálló olcsó árakkal — Előfizetőknek 20 9/» engedmény Rendkívül jutányos megál­lapodások rövidebb hosz szebb tartózkodásra egész vagy részbeni ellátással is CSABA MOZGO Február 11-én, kedden fél 7, fél 9 őrekor A budapesti Rádius Színházzal egy­időben I A Francia Akadémia nagy aranyérmével kitüntetett film. Dosztojevszky világhírű regénye: 8ün és bűnhődés Harry Baur, Pierre Blanchard, Mad. Ozeray Fcx híradó Az alispán jelenti Az elmúlt hó folyamán a sze­mélybizlon»éR 107, mig a vagyon­biztonság 401 esetben témadtatott meg. öngyilkosság 7 esetben tör­tént. Államellenes vagy defaitisla moz­galmakról nem kaptam jelentést. Az elmúlt hónap időjárása me­zőgazdasági szempontból rendkí­vül kedvező volt. Az enyhe idő­járáshoz bőséges csapadék járult, melynek következtében a vege­téció erős lendületet vett. A de­cember hónapban még igen silány kinézésű és kevés reménnyel biz­tató buzavelések erőteljes fejlő­désnek indultak, haragos zöld szí­nűek és sok helyütt mór olyan buják, hogy rövid idő múlva le­geltetésük válik szükségessé. A kedvező időjárás okozta lehetősé­gek miatt az ugarolást és a trágya kihordást mindenütt elvégezték. A mezőgazdák helyzete rend­kívül nehéz, nagy részük eladósodott. Nem ritka jelenség az, hogy 15—20 holdas, sőt még nagyobb földbirtokkal rendelkező gazdák is valósággal küzdenek a megélhetésért, sőt elő­fordul, hogy 5 6 holdas törpebirto­kosok inségsegélyért jelentkeznek. Nehéz helyzetükre jellemző az a körülmény, hogy a mezőgazdasági cselédek iránti kereslet úgyszól­ván a minimumra caökkent, mert a kisbirtokosság jelentékeny része mezőgazdasági cselédeket nem tart, hanem a szükséghez képest napszámosokat, vagy jobb esetben hónapos munkősokat foglalkoztat. A mezőgazdálkodással foglal­kozó lakosság sivár helyzetének következménye azután a kereske­delemnek és a kisiparnak rohamos zuhanása a telfes elszegényedés ielá. A kisiparossőg helyzete még mindig katasztrófálisnak mondható és ha a mezőgazdák sorsában ha­marosan nem következnék be ja­vulás, ez a társadalmi osztőly rö­vid időn belől teljesen el fogja veszíteni önállóságát és a nincs­telenek soróba fog süllyedni. A kereskedelem helyzete is ha­sonlóan súlyos, bór még mindig előnyösebb, mint a kézműves ipa­rosság szomorú sorsa. A lörvényhatósőgi és vicinális kiépített utak általában jó állapot­ban vannak. A földutak a sok esőzés következtében feláztak és nehezen jórhatók.

Next

/
Oldalképek
Tartalom