Békésmegyei közlöny, 1936 (63. évfolyam) január-március • 1-75. szám
1936-02-11 / 34. szám
2 ÖEKESMEGYEI KÖZLÖNY 1936 február 11 Szomorú számok Békés vármegye közegészségügyi viszonyairól Petrilla Aladár dr. könyve a közigazgatási bízottság előtt (A B. K. tudósítója jelenti.) A közienztjeiási bizottság hétfői ülésén Röthler István dr. vm. tisztifőorvos általános figyelem közepette számolt be Petrilla Aladár dr.-nak arról a munkájáról, amely Magyarország népesedési viszonyait taglalja 1920 tói 1932-ig és részletesen foglalkozik Békés vármegyével is. Az érdekes könyv ránk vonatkozó adatainak tanulsága: az egészségügyi viszonyok a megyében egyáltalán nem kedvezőek. Az ezer lélekre számitolt születések száma Békésmegyében is annyi, mint amennyi országos átlagban: 24.7. Feltűnő rossz csak Orosháza és Csabacsüd születési arányszáma, amelyek már iilnt* a dunántuli egyUi vármegyék sslnt|áa mozognak. Hogy Békésmegye születési arányszáma mégis az országos átlagon mozog, főleg a gyulai járás kedvező viszonyainak tudható be, amely jóval túlhaladja az országos átlagot. Különösen Doboznak ás MezSmegyernek arányszámai igan magasak, 30 százalék ielá emelkedtek és magas az arőny a szeghalmi járásban is. Mig a születési arónyszámok tekintetében az orszégos átlagot tartani tudjuk, addig az óltalónos halálozás arányszáma rosszabb az országos átlagénál. Mig országos átlagban az 1000 lélekre való halálozás 16.9, addig Békésmegyében 18.1. Különösen rossz a halálozási arányszám a szeghalmi járásban és Gyulán, jó az orosházi járásban. Nagy Békés vármegyében a csecsemőhalálozás is. Mig az országos átlag a csecsemőhalálozásban 100 élveszülöttre 17.1, addig Békés vármegyében 17 8. Az egész országban a csecsemőhalálozás, ha ma is igen szomorú, a múlthoz lénye gesen javult, de a békésmegyei csecsemőhalálozás az országos átlaghoz viszonyítva romlott. Különösen nagy a csecsemőhalálozás ott, ahol nagy az élveszületések száma, a gyulai és a szeghalmi járásban. A fertőző betegsegek állal okozott halálozás ugyanakkora, mint az országos átlag 1000re 0.7, legrosszabb a szeghalmi járősban. Szomorú számokat mutat Békés vármegye tuberkulózis halált zárna is, •mely magasabb az országot átlagnál, 1000 lélekre 2.3. Csak Pestmegye tuberkulózis halálozása nagyobb valamivel még, mint a mi megyénké és Hajdú vérmegyéé akkora, a többi vármegyéé mind kisebb. Legjobb ebben a tekintetben a helyzet a békési járásban. A természetes szaporodás arányszáma Békés vármegyében sokkal rosszabb az országos átlagnál, 6.6. Csak a három dunántuli egy kés vármegye: Baranya, Somogy és Tolna mutat e tekintetben rosszabb viszonyokat. Bácsbodrog vármegye szaporodása éppen olyan rossz, mint Békésmegyéé, a többi megyéé mind jobb. Az elmúlt évben közel másfélmillió pengő uj kölcsönt folyósított a Békésmegyei Kereskedelmi Bank Betétállománya emelkedett és részvényenként 4 pengő osztalékot fizet (A B. K. tudósítója jelenti.) Nem tudni, mi tette: a vakítóan napfényes vasárnap délelőtt, vagy az emberek ama tulajdonsőga, hogy szeretnek kellemes dolaokat hallani, elég az hozzá, a Békés megyei Kereskedelmi Bank rt. vasárnap délelőtti 14 ik közgyülé sére olyan nagy számban vonul tak fel a részvényesek, amilyenre alig volt példa a város gazdasági életében. Az intézet Szent István léri székházénak tanácstermében harminckilenc mosolygó arcú úriember képviselte a részvénytőke több, mint 80 százalékát. A meg jelentek közölt ott láttuk B'ró Ferencet és Schmall Antalt, a Nem zeti Bank fiókjának főnöket és főtisztviselőjét. Mázor E emér dr. közjegyzőt, Hoiváth István adó ügyi tanácsnokot, Szelner Antalt, Rusz Lipótot, Stern Lászlót (Gyula), Adler Imrét, Kulpin Edét, Zsapka István főintézőt, Goldberg Istvánt s a vőros még jónéhóny kereskedelmi és pénzügyi kapacitását. Ifj. Merán János gróf, a részvénytársaság elnöke üdvözölte a megjelenteket, majd mHeg szavakkal emlékezett meg Debreczeni Lajos dr. ról, az intézetnek az elmúlt évben elhunyt érdemeB alelnökéről. A'/ igazgatóság által előterjeszteti 1935. évi mérleg megállepilósa ütőn a közgyűlés egyhangúlag elfogadta a nyereség felosztására \ onatkozó indítványt s jóleső | érzéssel hagyta jóvá a részvényenként 4 pengő osztalék kifizetésére tett előterjesztést. Mandátumuk lejárván, az igazgatóság tagjaivá három évre Bisztray Balku Gyula nyugalmazott főispán, földbirtokost, Conrad Oltót, a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank ügyvezető igazgatóját, Csegő Jánost, a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank cégvezetőjét, dr. Haviár Gyula m. kir. korm^nyfőlanécsos, kir. közjegyzőt, Hudi Józsefet, a BékésmeRyei Kereskedelmi Bank üeyvezető igazgatóját, Malatinszky Lajos nyugalmazott főispőnt, ifj. gróf Merán János nagybirtokost, dr. Podovszky Jó zsefet, a Pesti Magyar Kereske delmi Bank aligazgatóját, dr. Rell Lajos m. kir. tanügyi lanéciost, a Rudolf reálgimnázium igazgatóját, Reisner Edét, az E'ső Gyulai Gőzmalom rt. elnökét, Réthy Károly gyógyszerészt és Steinberger lm rét, a Mezőgazdasági Közraktárak rt. igazgatóját újból megválasztották és ugyancsak megejtették a felügyelőbiiottsőg választását is. A részvényesek nevében Willenthal Jenő mondott köszönetet az elért, várakozáson felüli eredményért és méltatta az igazgatóság, valamint Hudi József ügyvezető igazgató érdemeit és megköszönte a felügyelőbizottság működését. Ifj. gróf Merán János elnök válaszában hangsúlyozta, hogy az elért eredmény elsősorban a bank anyaintézete, a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank enyagi éa erkölcsi támogatásának, valamint annak az óvatos és előrelátó irányításnak köszönhető, melyben az intézet alelnöke. Conrad Oitó, a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank ügyvezető igazgatója részesítette és indítványára ugy a Pesii Ma gyar Kereskedelmi Banknak, mint Conrad Oitó alelnöknek jegyző könyvi köszönetet szsvaztak. * Ha már most kíváncsiak vagyunk arra, mi is okozta azt az általános megelégedést, amelynek je pyében a B^késme^yei Kereske delmi Bank rt. közgyűlése tagadhatatlanul lezajlóit, erre kielégítő feleletet találunk az intézet mérleg és eredmény szómlójában. Mert annak ellenére, hogy az élta!őno« válság nem enyhült, sőt az 1935 ös év szerencsétlen idő járási viszonyai a magyarországi agrárválságot csak kimélyítették, az intézet a banküzlet minden ágéban szép eredményt ért el. Jól Iihel, hogy az üzleti költségek, tisztifii-etések és adók tétele kerek számban 10 százalék növekedést mutat ez elmúlt évihez vi szonyitva, a tiszta nyereség öszszeae mégis kétezer psnaővel meghaladja a tavalyit és majdnem eléri az 50.000 pengőt. A kamatjövedelmeknél, jutalékoknál és ingatlanjövedelmeknel meg éppen tiz százalékon felül van a növekedés. A piac hitelszükségletének ellátása terén is eleget tett a bank azoknak a kötelezettségeknek, amelyeket a név és mult tradi ciói rónak ró. A mostoha viszo nyok ellenére 1,353 624 pengő hitelt folyósított, holott előző hitel * iszonyok likvidálásából majd 80 ezer pengővel kevesebb tőkét tudott csak bevonni. A betétállomány is jelentős emelkedést mutat, ami rem annyira a közönség fokozódó takarékos8ásőnak(hiszen nincs miből), mint inkább az intézettel szemben egyre növekvő bizalomnak a jele. A fenti adatokból egy, a hivalósa magaslatén öiló, körültekintő s a részvényesek vagyonával takarékosan séfárkodó (az üzleti költsenek és a tiszti fizetések mindössze 81.151 '21 pengőt tesznek ki) üzletvezetés eredményei bontakoznak ki. Ö<s?egezve: a közgyűlés biza kodó hangulatát kellően megalapozottnak s mindenképen indokoltnak látjuk mi is. GRAND HOTEL IMPERIÁL BUDAPEST VII., RÁKÓCZI-UT 90. I perc a keleti pályaudvartól KitUnő polgári szálló olcsó árakkal — Előfizetőknek 20 9/» engedmény Rendkívül jutányos megállapodások rövidebb hosz szebb tartózkodásra egész vagy részbeni ellátással is CSABA MOZGO Február 11-én, kedden fél 7, fél 9 őrekor A budapesti Rádius Színházzal egyidőben I A Francia Akadémia nagy aranyérmével kitüntetett film. Dosztojevszky világhírű regénye: 8ün és bűnhődés Harry Baur, Pierre Blanchard, Mad. Ozeray Fcx híradó Az alispán jelenti Az elmúlt hó folyamán a személybizlon»éR 107, mig a vagyonbiztonság 401 esetben témadtatott meg. öngyilkosság 7 esetben történt. Államellenes vagy defaitisla mozgalmakról nem kaptam jelentést. Az elmúlt hónap időjárása mezőgazdasági szempontból rendkívül kedvező volt. Az enyhe időjáráshoz bőséges csapadék járult, melynek következtében a vegetéció erős lendületet vett. A december hónapban még igen silány kinézésű és kevés reménnyel biztató buzavelések erőteljes fejlődésnek indultak, haragos zöld színűek és sok helyütt mór olyan buják, hogy rövid idő múlva legeltetésük válik szükségessé. A kedvező időjárás okozta lehetőségek miatt az ugarolást és a trágya kihordást mindenütt elvégezték. A mezőgazdák helyzete rendkívül nehéz, nagy részük eladósodott. Nem ritka jelenség az, hogy 15—20 holdas, sőt még nagyobb földbirtokkal rendelkező gazdák is valósággal küzdenek a megélhetésért, sőt előfordul, hogy 5 6 holdas törpebirtokosok inségsegélyért jelentkeznek. Nehéz helyzetükre jellemző az a körülmény, hogy a mezőgazdasági cselédek iránti kereslet úgyszólván a minimumra caökkent, mert a kisbirtokosság jelentékeny része mezőgazdasági cselédeket nem tart, hanem a szükséghez képest napszámosokat, vagy jobb esetben hónapos munkősokat foglalkoztat. A mezőgazdálkodással foglalkozó lakosság sivár helyzetének következménye azután a kereskedelemnek és a kisiparnak rohamos zuhanása a telfes elszegényedés ielá. A kisiparossőg helyzete még mindig katasztrófálisnak mondható és ha a mezőgazdák sorsában hamarosan nem következnék be javulás, ez a társadalmi osztőly rövid időn belől teljesen el fogja veszíteni önállóságát és a nincstelenek soróba fog süllyedni. A kereskedelem helyzete is hasonlóan súlyos, bór még mindig előnyösebb, mint a kézműves iparosság szomorú sorsa. A lörvényhatósőgi és vicinális kiépített utak általában jó állapotban vannak. A földutak a sok esőzés következtében feláztak és nehezen jórhatók.