Békésmegyei közlöny, 1936 (63. évfolyam) január-március • 1-75. szám

1936-02-09 / 33. szám

2 ÖEKESMEGYEI KÖZLÖNY 1936 február 11 A kuruckirály mérhetetlen kincseit, hatalmas vagyonát akarj a felkutatni Késmárk titokzatos földalatti alagutjaiban Thököly Imrének egy Lengyelországba elszármazott ivadéka Budavár visszafoglalásának kétszázötvenesztendős ünnepén Késmárk is ünnepségeket rendez, mert negyedezredévvel ezelőtt állott a kuruc seregek élére a kuruckirály — Mi történt a Thökölyiek ősi várával ? — A földalatti „pestis-alagut" titkai — A legenda szerint itt rejtette el mérhetetlen vagyonát gróf Thököly Imre Ezek az öreg szepesi városok, a maguk hepe-hupős uccáival, apró udvarok köré épitett minia­tűr házaival — az ablakokat rá­csok fedik és a rácsok mögül so­hasem hiányzik a muskátli — mindig visszavisznek engem abba a világba, amelyben több volt a romantika és kevesebb a gond. A díszítésnek reneissence, barokk, vagy néha román karaktere itt nemcsak építészeti stílust jelent, hanem egyben visszatérést abba a világba, amelynek megmaradt emlékei szinte változatlanul kö­szöntik a messze idegenből érke­zett vendéget Lőcsén, Iglón, Sze­pesbélán, Poprádon, vagy pedig a kuruckirály egykori residentiájá­ban, a soktornyú Késmárkon. Düledező öreg várfalak, amik­nek a tetejét megette az idő, vagy elemésztette a láng, körbeszaladó sáncok, karcsú tornyú városháza a macskafejü kövekkel kiflaszte­rozott piactér kellős közepén fá­ból épült templom, az évszázados öreg vár udvara szélén itt felej­tett ezer esztendős kápolna: vala­hogyan nem illenek bele korunk­ba, ahol rádión száll a tárogató nótája, gépmadár kering ott, ahon­nan egykoron csak a héjjá csa­pott le áldozatára és gázbombá­val harcolnak a katonák, akiknek ősei kurucoknak és talposok is­merte késmárki gróf Thököly Imre örökké harcban élő, hegyektől csókolt.sebesfolyÓBu patakoktól ön­tözött birodalma... Késmárk ünnepre készül Késmárk ünnepre készül. Az idén, szeptember második napján lesz negyedezredéves for­dulója annak a napnak, amikor a budavári palota ormáról leke­rült a félholddal díszített lófarkas török lobogó. Érsekújvár és Esz­tergom után Budavárát is vissza­foglalták a diadalmas keresztény csapatok a töröktől. Az évforduló Késmárk számára külön ünnepet jelent: abban az évben, amikor a budai mozlim karcsú minarettjének körbeszaladó erkélyén utoljára tet­te össze keletfelé fordulva két karját izlám papja: áldozott le örök időkre Thököly Imre csilla­ga azon a darab földön, amelyet a török segítségével akart vissza­foglalni a Habsburgoktól. Most van kétszázötven esztendeje an­nak, hogy a késmárki gróf, mér­hetetlen nagy vagyon ura elhagyta első törökországi fogsá­gát, sereget szervezeit, maga köré gyűjtötte a vérmegyék elkeseredett népét, urat és parasztot egyaránt, Zeliznén diadalt aratott a császári csapatok fölött, hogy aztán elbuk­jon és önkéntes száműzetésbe menjen a kisázsiai Izmid Nikode­miába, ahol egy hijján husz esz­tendő múlva örök álomra hunyta le szemeit a nélkül, hogy hazáját még egyszer is megláthatta volna. Ezt az évfordulót ünnepli meg Thököly Imre városa: Késmőrk. Még ennek a hónapnak a végén megalakul az az ünnepi bizottság, amely előkészíti Késmárk ünnepét és összeállítja a programot. Mér­CÍU8 elején Nemény Vilmos dr. a kiváló szepességi hi.-lepiró, a cipszer-vidék alapos ismerője elő­adást tart a késmárki öreg fatemp­lom előtti téren és Thököly Imre egykori várának udvarán és az előadást a rádió közvetíti az egész Ha fenn akarja tartani háztartásának pénzügyi egyen­súlyát, akkor vásároljon mindent a „Takarékosság" készpénzértékű könyvecskéjével. Bővebb felvilágosítást nyújt i a „Takarékosság" kft. békéscsabai irodája, Békéscsaba, Andrássy-ut 19. sz. „K08Z6IH" eladás nagyban és kicsinyben. ELSŐRENDŰ MINŐSÉG! ANDRÁSSY-ÚT 26. csokoldőé óéligyümülcs OLCSÓ ÁRAK! vilőg számára. A nyári hónapok­ban a Thököly-vór mögötti park­ban szabadtéri előadást rendez Késmárk városa és egy nagysza­bású kiáIUiÓ8 keretében közszem­lére teszi mindazt, ami a kuruc időkből emlékül megmaradt az utókor számára. A Thököly kincsek legendája A késmárki Thököly-ünnepsé­gekkel kapcsolatban újra sokat beszél a Szepesség népe a kuruc király mérhetetlen kincseiről. írá­sok szólnak arról, hogy a kuruc időket követő szomorú esztendők­ben, amikor Karaffa vértörvény­széke egymásután hozta halálos ítéleteit Eperjesen, Lipót császár térszekerekkel szállíttatta Bécsbe a Thököly vagyont. A néphit azon­ban azt tartja, hogy a mérhetetlen kincseknek csak egy elenyészően kis része jutott a császár palotáiba és mázsaszámra maradt az arany, ezüst, meg a drágakő abban a titkos alagútban, ahova kincsét menekülése előtt elrejtette a kuruc­király, gróf Thököly Imre. Egy Krakkóban élő lengyel ől­lempolgőr, akit Tekeli Ivánnak hív­nak és aki Thököly Imre egyenes leszármazottjának tartja magőt, évekkel ezelőtt érdekes ajánlatot tett Késmőrk vőrosának. Megírta, hogy birtokóban vannak okmá­nyok, amelyek megjelölik azt a helyet, ahol Thököly Imre kincsei elrejtve várják azt az időt, amíg valaki reájuk akad. Tekeli Ivón azt az ajánlaton tette Késmőrk városőnak, engedje meg, hogy a saját költségén ásatásokat végez­zen. az engedélyért cserébe fel­ajánlotta azt, hogy a megtalőlandó kincsek felét a városnak engedi ét. Késmárk város tanácsa tízezer dollár összegben megfelelő kész­pénz letételét kívánta óvadék cí­mén Tekeli Ivántól, aki a kauciót ! akkor nem tudta letenni, de hír szerint most eleget tesz a város kívánságának és még ebben az évben hozzáfog a Thököly kin­csek felkutatásához. A pestis-katakombák titkai Késmárk főterét hosszú és szé­les alagút szeli át. A ma élő emberek közül senki nem járt még ebben az alagútban. Másfél kilométer hosszú ez az alagút, a vár udvarából indul ki, átmegy a regi templom alatt, ke­resztül szeli a főteret! és a kijárata még látható a régi vár szücskapu­nak nevezett romjainál. A bejára­tot és a kimenetet törmelék torla­szolja el. ennek az alagútnak egy részét, ezt a darabot, amely a kés­márki római katolikus templom alatt vezet el. pestis-katakombának nevezik, azért mert évszőzadok­kal ezelőtt, amikor a fekete halál 'izedelte meg Késmárk lakóit, ide dobálták be és öntötték le mész­szel a pestisben elhalt polgórok hulláit. Állítólag a pestis-katakom­bából nyilik az a keskeny folyosó, ahova Thököly Imre menekülése előtt elrejtette és befalazta kincseit. A Krakkóban élő Tekeli Ivánnak — legalább ő igy állítja — birto­kában vannak olyan tervrajzok, amelyek pontosan megjelölik a kincsek rejtekhelyét. Maga a Thököly vár egyébként még ma is áll. A tizedik század­ban az épület őse kolostor volt, első helye a Szepesség katholici­zálásának. A XH.-ik század végén alakították át határőrségi várrá. Thököly Imre nagyapja, Thököly Gáspár, a maga idejének messze­földön ismert pénzügyi vezére szerezte meg harmincezer forinton a vőrat, amelynek Thököly idejé­ben négy ha'almas udvara, hőrom lovagterme éB hat tornya volt. Eb­ből hőrom meg van ma is. Az istállókban mórvőnyjőszol elé kö­tötték a lovakat és minden lónak külön tükre volt. A tükrök nyomait ma is láthatjuk még. Ma a városi muzeum egyrésíe van elhelyezve o várban, egyes helyiségek kaszár­nya céljaira szolgőlnak, de a Thö­köly jubileum alkalmából a város kaszárnyát akar építeni a katona­ság számára és a felszabaduló szobákat a muzeum céljaira kíván­ja átengedni. Sok pénzbe kerülne ez a meg­oldás, de ugy mondjók errefelé: futja majd a Thököly kincsekből... Paől Jób Mindenféle fuvarozást olcsón vállalok helyben és vidékre is RUBICSEK Luther-u. 2. Tel.s 171. CSABA MIOZGO Február 9-én, vasárnap 1—3—5—7—9 Vasárnap I órakor zóna I Jókai Mór első magyar hangosfilmje AZ ÚJ FÖLDESÚR Somlai, Egri Mária, Gordon Zita, Urai, Rózsahegyi Kálmán, Mály, Csortos, Jávor, Lázár Mária, Peéry Piri, Kürthy, Makiári Magyar híradó Február 10—11-én, hétfőn fél 7, fél 9, kedden fél 7, fél 9 Httfftn a fél 5 órai előadás zóna í A budapesti Rádius Színházzal egy­időben I A Francia Akadémia nagy aranyérmével kitüntetett film. Dosztojevszky világhírű regénye: Bűn és bűnhődés Harry Banr, Plerre Blanchard, Mad. Ozeray Fox biradó

Next

/
Oldalképek
Tartalom