Békésmegyei közlöny, 1936 (63. évfolyam) január-március • 1-75. szám

1936-02-07 / 31. szám

2 ÖEKESMEGYEI KÖZLÖNY 1936 február 11 Négyszáz négyszögölnyi területtel megelégszik az OTI (A B. K. tudósítója jelenti.) Baukó Andrés főmérnök és Gyöngyösi János dr. a képviselőtestület megbízása értelmében eljártak az OTI-nál és tárgyalásuk eredményeképpen azzal a hírrel jöttek vissza Békéscsabára, hogy az OTI a Luther uccei telek 760 négyszögölnyi területéből 400-ra tart igényt. Csabán is a Hangya... (A B. K. tudósítója jelenti.) Csütörtökön reggel a Tiszántúli Mezőgazdasági Kamarától átirat érkezett a városházára, hogy mu Békéscsabán és Gyulán nem épül fel a vőgóhid, csak a Hangya szállíthatja a heti 400 félsertést Né metországba. Egyidejűleg telefonált a szegedi vágóhíd igazgatója az érdekelt békéscsabai hentesiparosoknak és tudatta velük, hogy az orosházi szállítmány átvétele körül is bajok voltak. A csabai hentesek ennek ellenére csütörtök délben útnak indították esedékes szállítmányukat, tegnap éjszaka pedig Budapestre utaztak, hogy Bud János dr. intervencióját kérjék. A jelen pillanatban tehát teljesen bizonytalan, hogy kijut-e az e heti vágású békésmegyei 400 félsertés Németországba. Felmentette a törvényszék a legényt, aki fejszével hátbavágta az apját (A B. K. tudósítója jelenti.) Darabán Mihály ujnagyszalontai földmivest szándékos emberölés kísérletéért állította az ügyészség a gyulai törvényszék Ungváritanácsa elé. A fiatal legény a vádirat szerint 1935. április 7 én az apját akarta megölni: Az istállóban, amikor az öreg Darabán Demeter szénát rakott a jászolba, a fiu felkapta a fejszét és a fokával hátbavőgta lehajolva dolgozó apjót. A törvényszék hónapokkal ezelőtt tárgyalta már egyszer az ügyet 8 mert a vádlott fiu akkor részegségével védekezett, elrendelte az orvosszakértői vélemény beszerzését és a vádlott állal bemondott egyéb adatok helyszíni megállapítását. Azóta több mint hatvan nap múlott el, a büntető tanács is uj bírókból áll, az ügyet tehát a csütörtöki "tárgyaláson újra kellett tárgyalni. A vádlott Darabán Mihály alcsütörtöki tárgyaláson töredelmesen elmondott mindent. Összeveszett az apjával, az öreg nagyon leszidta és elkergette a hóztól, ő ezen nagyon feldühödött és elhatározta, hogy megveri az apját. Megleste az istállóban, maga mellé vette a fejszét és mikor az öreg ott tett-vett, egy alkalmas pillanatban, amikor az apja lehajolt, hátbavágta a fejsze fokával. — Nem sújtottam rá erővel, csak épen ráeresztettem a fejszét. Az, hogy megöltem, eszembe sem jutott. Ha ezt akartam volna, az élével csaptam volna a fejére. Az elnök kérdésére kijelenti Darabán. hogy nem volt részeg, előbbi erről tett vallomősa nem igaz. Ungvári tanácselnök erre a kijelentésre megleckézteti a vádlottat. amiért hamis védekezésével félrevezette a bíróságot és nem csak fölöslegesen meghosszabbi totta a bírósági eljárást, de a kincstárnak tetemes költséget is okozott. A sértett apa. Darabán Deme ter nem kíván fia ellen vallomást tenni. Pénzes Béla dr. ügyész fenntertotta vádját. A méteres nyelű kétkilós fejsze nagyon is alkalmas erre, hogy emberéletet kioltson. Nem kellett volna egyéb, csak hogy az öreg ember megváltoztassa helyzetét és a fejszecsapás máris a fejét éri. Súlyos büntetést kért a fiúra, aki apja ellen ilyen merényletet követ el. A védő felmentést kért, s a törvényszék fel is mentette Darabán Mihályt a szándékos emberölés kísérletének vádja alól. megállapítván, hogy a vádlottnak nem volt emberölési szándéka. Hogy apját fejszével hátbavágta, az becsületsértés, emia't azonban nincs véd és a sértett apa sem kéri megbüntetését. Az ügyész fellebbezett az ítélet ellen. Több év óta garázdálkodó tolvajbandát tett ártalmatlanná a mezőberényi csendőrség (A B. K. tudósítója jelenti.) Hosszabb idő óta kapott a mező berényi csendőrség különböző fel jelentéseket lopásokról, amelyeket ismeretlen lettesek követtek el. A lopások elkövetésének mód jairól meg lehetett állapítani, hogy nagyon jól szervezett, igen ügyes tolvajbanda látogatja a tanyákat. Jellemző volt, hogy rendesen zivataros, sötét éjszakákon látogatták meg a kiszemelt áldozatot. Nem voltak válogatósak, bőr előszeretettel a baromfiakat szedték össze — néha egy helyről többször is, — de bejelentések szerint kettős vasboronát, három és fél méter hosszú létrát. kosarat, rongypokrócokat, lakatot, ablakokat és ajtókat is lopkodtak össze. Most végre sikerült a csendőrségnek egy lopott baromficsapat értékesítésénél tetten érni őket. G. Bslogh József 38 éves, G. Balogh György 32 éves és Balogh István 24 éves napszámosok voltak a tettesek, akik beismerték, hogy tizenkét tanyából loptak s a lopott holmit negyrészben értékesítették. Nyomorukra hivatkoznak, a kepott pénzt megéhetésükre fordi'ották A csendőrség igen sok bűnjelt talált a tolvajok lakásán. A beismerésben levő három napszámost beszállították a gyulai kir. üey^síség fogházába. Sándor Pál, a magyar kereskedelem harcos vezére tegnap délután hetvenhat éves korában meghalt (A B. K tudósítója jelenti.) Sándor Pál országgyűlési képviselő csütörtökön délután a budapesti zsidó kórházban elhunyt. 1860 ban születelt Hódmezővásárhelyen. Tanulmányainak befejezése után a Schlésinger és Plakovics gabonacég vezetését vélte át, majd a budapesti közúti villamosvasút igazgatója lett. Megalapítója volt az OMKE nak. A kilencszázas években Budapesten választották meg képviselőnek. A proletárdiktalura idején gyűjtőfogházba vitték. A legutóbbi választásokon is megválasztották képviselőnek Budapest északi kerületében és a mostani parlament megalakulásénál ő töltötte be a korelnöki tisztet. Temetéséről még nem történt intézkedés. Sándor Pál halála folylán a szabadelvű párt listáján Gratz Gusztáv nv. miniszter kerül be a képviselőházba. Megreformálják a magyar kereskedelmi nyelvet (A B. K. tudósítója jelenti.) A budapesti kereskedelmi és iparkamara azzal a kéréssel fordult a Magyar Tudományos Akadémiához, vegye kezébe a kereskedelmi műnyelv megmngvarositáséra irányuló mozgalom ügyét. A kamera átiratában többek között ezeket mondja: — Ma már az üzleti élet legtöbb fogalma kifejezhető magyar nyelven és nagyrészben a helytelenül képzett szavakat is kiküszöbölték mőr. Annál inkább fel tűnik az üzleti világ nyelvében meghonosodott idegenszerű, magyartalan szólásmódok és fordulatok nagy száma. Mig a mult században csak a germanizmusok folburjénzésa ellen kellett megvédelmezni a nyelv tisztaságát, addig most, hogy a bécsi kereskedelem vezérszerepe megszűnt és a magyar iparosok, kereskedők a távolabbi országokkal is közvetlenül érintkeznek, igy a nyelv helyességére veszedelmes hatások i« fokozódnak. A műszaki berendezések fejlődése is hozzőjőrul a rosszul képzett jövevényszavak, magyartalan fogalomröviditések elszaporodásához. A kereskedelem uj módszereinek és formáinak meejelölésére gyakran vagy az illető nyelv megfelelő kifejezését veszik kölcsön, vagy ami még nagyobb veszedelem, az idegen szót vagy fordulatot magyar ragokkal és képzőkkel fölszerelten ültetik át nyelvünkbe. Ilyen körülmények közölt elérkezett az Idő, hogy a kereskedelmi szaknyelv meg* magyarosítása és tisztasága érdekében szükséges mozgalom meginduljon. Énnek irányítására és vezetésére pedig egyedül az Akadémia lehetne hivatott. Két eszköz lenne különösen alkalmas a cél elérésére, az egyik szójegyzék készítése, amely magóban foglalná az idegen szakkifejezések magyaros alakjait, a másik a helyes magyarság szabályait megvilágító stilisztikai tájékoztató szerkesztése. A mozgalom előbbrevitelére a kamara felajánlotta messzemenő erkölcsi támogatásán felül anyagi támogatását is. Az átiratra Voinich Géza, a Magyar Tudományos Akadémia főtitkára a következő levéllel válaszolt: — Nagy örömmel vettem az elnökség átiratát a magyartalan szólásmódoknak és kifejezéseknek a kereskedelmi nyelvből való kiküszöbölése tárgyában Az Akadémia t természetesen feladatának tartja, > " hogy a szaknyelvei. magyarositásóért meginduló mozgalmat tőle telhetően támogassa, igy a jelen esetben is az idegen szakkifejezések szójegyzékének elkészítése, valamint a helyes magyarság szabályait megvilágító statisztikai tájékoztató szerkesztése tekintetében is örömmel látja, hogy az elnökség e célból erkölcsi és anyagi támogatósát is felajánlja. Az Akadémia uj rendje értelmében ez az átirat a nyelv- és széptudomónyi osztályhoz teendő át, annak hozzászólása után kerül az összes ülés elé, amelynek határozatáról az elnökséget értesíteni fogom. Hét-hét hónapi börtönre itélt két tolvajt a gyulai törvényszék (A B. K. tudósítója jelenti.) Két notorius lolvaj fölött mondott ítéletet Vályi Nagy István dr. törvényszéki egyesbiró. Az egyik Maczkó Pél harmincéves békéscsabai napszámos, aki lopásért már kétszer volt büntetve. Maczkó január 16-án éjjel a hóz padlásának tetSablakán bemászott Sábel Béla békéscsabai kereskedő üzletébe és onnan 9 pengő 31 fillér készpénzt és néhány apróbb őrut ellopott. A biró hélhónapi börtönre Ítélte. A másik vádlott Mező János dobozi harminckétéves napszámos volt. Ő is súlyos teherrel indult: kilencszer volt már lopásért büntetve. Mező bünlajstromán a következő esetek szerepeltek i A mult év december 1-én Újkígyóson ellopta egy biztosítási ügynök 45 pengő értékű kerékpórját. Az idén január 4-én megint Újkígyóson járt és a jegyzőgyakornok 130 pengőt érő kerékpórját emelte el. Január 4-én Békésre rándult ki, onnan egyéb hijján három pár tyúkot hozott el. A tyúkon azonban rajta vesztett, elfogták a csendőrök. Mező János is héthónapi börtönt kapott.