Békésmegyei közlöny, 1936 (63. évfolyam) január-március • 1-75. szám

1936-01-05 / 4. szám

6 BEKESMEGYE1 KÖZLÖNY 1926 január 5 Arany, ezüsttárgyak legolcsóbb beszerzési forrása (LEIN HENRIKNÉL Andrássy-ut 7 Aranyat és ezüstöt a legmaga­sabb napi áron veszek Nagy választék jen. Az egyik ez életből vett ke­pek kigondoláséban, a figurák művészi elhelyezésében, a másik a karikásnyél elkészítésében, a harmadik a kötésekben tanúsít nagy ügyességet. „Elismerem, mondta Köteles Lajoa, — hogy vannak, akik szebben tudják a karikásnyelet kidiaziteni, mint én, de a sallangokat olyan szépen felkötni senki sem tudja ezen a vidéken, mint én és a Pál István. K. b. 25 darab bicskatokot ké­szített. Karikásait kócsaggal díszítette. A karikás készítéséhez szükséges szerszámokat, vésőket, árakat gőz­eke drótból készítette. Az állati mintákat óra árjegyzékből vette. Életenek egyik legboldogtbb élménye, amikor Félix fürdőütn egy hétig lakhatott és kedve sze­rint fürödhetett a fürdőigazgatónak adott karikása fejében. Da Bzt sem tudja eltelt jteni, hogy 1912 ben egy ur 50 forintot tdott e^y dis^ea karikásért. Oztsben felkerestük még Szol noky Lejos, serkedi születesü számadói. Éppen a csépLsnél találtuk. A kivéncsiok sokeséga vett bennünket körül, miközben Szolnoki bennünket a karikés készítéséről oktatott. Da még bele sem melegedlünk amikor füttyén tett a gép és munkára hivta fel a népet. csökevényt életben tartani. Annál in­kább elitélendő a biztosító társasá­gok magatartása, mert p'd. a dús­gazdag gyáripar, a kartelek, amelyek szervezetten veszik fel a tárgyalást, aránylag sokkal olcsóbban, sokkal kedvezményesebb árak mellett köt­nek tűzbiztosítást, mint a földhözra gadt kisember Nem csodálható hát, ha a falusi lakosság egyre nagyobb érdeklő­déssel fordul az úgy­nevezett őnblztositás gondolata felé, amely a polgári tömegek szempont­jából annyi előnyt nyújt, hogy itt az ideje: foglalkozzanak vele behatóan a gazdakörök, a mezőgazdasági ka­marák, az OMGE s mindazon többi egyesületek, amelyek főként agrár­rétegeket képviselnek. Az önbiztositási mozgalom szem­pontjából szinte példamutató a Bács almáson működő Almási Kölcsö nős Tüzkárbiziositó Társaság mun­kája. Ez az egyesület 48 esztendő­vel ezelőtt alakult és bár a keletke­zését követő évek során a hatalmas biztosító társaságok a legváltozato­sabb eszközökkel kipróbálták, hogy keresztültiporjanak rajta, ám ez a kis egyesület dacosan kiállta az idők viharait és ma is él és virágzik, pedig a biztosító intézetek ro­hamain kfvöl átvészelte a világháborút, a ko­ronaromtást, s mégis itt van, sőt fejlődik. ]plenleg 536 tagja van az Almási Kölcsönös Tüzkárbiztosifó Társaság­nak s köztük nemcsak kisemberek vann?k, hanem sok a jómódú gazda is A tacok ingatlanai összesen 368000 pengőre vannak biztosítva tűz ellen s van ezenkívül 5000 pengő készpénzalapjuk, amely azt a célt szolqálja. hogy esetleges tömeges tüzeset folytán ne legyenek a tagok túlságosan megterhelve. Persze, ennél a társaságnál nin­csenek tucatszámra krőzusi fizetésű igazgatók és vezérigazgatók, köz­tük olvanok. akiknek tizszerakkora a jövedelmük, mint az ország mi­niszterelnökének. Aki egyszer belé­pett a társaságba, annak a háza a vezetőség által megállapított érték­ben biztosítva van tűzkár ellen. Ez­után már nyugodtan alhat anélkül, hogy a biztosító intézetek számára a rettentően magas biztosítási dija­kat fizetnie kellene. Ha valamelyik tagnak leéq a háza, akkor a társa­ság által kiküldött két becsüs meg­állapítja a kárt, s a kárösszeget a biztosításra bejelentett házak értéké­nek arányában felosztják a tagok között, akik a rájuk kirótt összeget befizetik s az igv összeadott pénzt kiutalják a károsultnak. Elismerjük, hogy az ilyen önbiz­tositó társaságok szaporodása nagy kárt jelentene a biztosító intézetek­nek, de annál nagyobb hasznot a kisemberek és a nemzeti vagyon szempontjából. Erzsébethelyen Bem uccában olcsón eladó Érdeklődni dr. Erdélyi György ügyvédnél Szent István tér 3. mi történt régen ? 1906. január 6. A kereskedők i műsoros estével ünnepelték Szil­vesztert. Banner Boldizsár, Sza­badi Oszkár. Holler Dezső, Krie­ner Jenő, Werther Hugó, Pető Ákos, Bíró Emil és Schreyer Jenő voltak a fontosabb szerep lők. — A törvényszék jelölő bi zottsága felterjesztette azokat, akiket a 47 pályázó kÖ2Ül al­kalmasnak talált a csabai já rásbirói állásra. — A füzes­gyarmatiak előtt beszámolót tar­tott Fábry Károly országgyűlési képviselő Utona üdvözlő táv iratot küldtek Kossuth Ferenc­hez és Fábry Sándor alispán­hoz, akiket további hazafias kitartásra buzdítottak. — A gyulai főispáni beiktatás alkal mával idegenből odaérkezett katc naság és csendőrség szállta meg a várost. A közönséget sok esetben erőszakosan kezel­ték, ugy, hogy számtalan felje­lentés futott be ellenük, közöt tűk Zöldy Géza dr. tb. főügyé­szé is, aki azt vallotta, hogy a legénység ittas volt. 1916 január 5. Kéry Gyula főispánt, ki négy évig állt a megye élén, Ferenc József saját kérelmére felmentette és érde mei elismeréséül a Lipót rend lovagkeresztjet adományozta részére. — Be kell szolgáltatni hadicélokra az összes kávéházi, szállói, vendéglői, cukrázdai fémfelszereléseket. — Békéscsa* bafalva javára eddig 6000 ko­rona gyűlt egybe, de az ada kozások tovább is folynak — Buday József dr. derecskei ügy­védet nevezték kt közjegyzőnek Békésre. — A békéscsabai Ka szinó Haán Béla elnöklete alatt 9 én tartja közgyűlését. — Ma este a színházban katonák tar­tanak műsoros előadást a ha­diözvegyek és árvák, valamint a vak bajtársak segélyezésére. — Az evangelikus presbitérium ülésén megválasztották a sáfá­rokat. Felolvasták a püspök le­iratát a harangok egyharmad részének hadicélokra való át adásáról. — A müvészest má­sodszor is sikert aratott. A két előadásból 3000 korona maradt a 101-es hósök hozzátartozói­nak. 1926. január 5. Az árviz Vész­tőn és Gyulavárin állandóan apad. A gyulavárii árterületen i nidr nagy területek szabadultak j fel. Uj veszélyként az egyre erősbödő talajvíz mutatkozik. Az árterületet tegnap Temes­váry Imre országgyűlési képvi­selő járta be és ugy nyilatko­zott, hogy véleménye szerint a veszély elhárítottnak tekinthető. — Az árvízkárosultak javára az Aurora kör hangversenyt, a kereskedelmi alkalmazottak he­lyi csoportja és az evangélikus leány egyesület bálát, á Munkás­dalárda gyűjtést rendezett. Sőt január 9 én Jácint bál is lesz a Vigadóban — hogy ki ren­dezi, nem lehet tudni —, ugyan­csak az árvízkárosultak javára. — A Magyar Nemzeti Szövet­ség békéscsabai csoportjának bálja viszont elmarad és a cso­port elnöksége felszólította a tagokat, hogy a táncmulatságra szánt összeget küldjék el az árviz károsultjainak. KÖZGAZDASÁG A biztosító társaságok hibás tarifapolitikája és az önbiztositás (A B. K. tudósítója jelenti.) A biztosítási szakma berkeiből már évek óta állandó sopánkodás zaja hangzik. Legtöbb biztosítási ág hely­zete rosszabbodik és sok a panasz a tűzbiztosítások egyre romló üzleti lehetőségei miatt is. Nem a biztosító intézetek, hanem a magyar nép érdekei szempontjából sajnálatos igazán, hogy nincs minden ház tűzkár ellen biztosítva Magyar­országon. A legkisebb falusi ház, de még a pajta és az ól is egy-egy atomja a nemzeti vagyonnak s ha egy kisembernek leég a házacskája, az egy egész család tragédiáját je­lenti, mert biztosítás nélkül földön­futók lesznek. Vájjon mi az oka annak, hogy a hazai tüzkárbiztositás ügye gyenge alapokon nyugszik? Ha lelkiismere­tesen vizsgáljuk a kérdést, nem ta­lálunk más magyarázatot, mint bizto­sító intézeteink önző üzletpolitikáját. Olyan horribilisán ma­gasak a tűzbiztosítás dijai é$ költségei, hogy a mai rossz viszonyok között a legfőbb kisem ber nem is álmodhat arról, hogy a vagyonkáját tűzkár ellen biz­tosítsa. Különösen igazságtalan a biz tositási intézeteknek az az üzleti fogása, hogy még mindig megfizette­tik a közönséggel tűzbiztosítás ese­tén a háborús időkből visszamaradt 50 százalékos pótdíjat. A háború alatt, amikor a korona értéke roha­mosan romlott, indokolt lehetett uz 50 százalékos pótdíj, de ma — a stabil pengő mellett — igazságtalan és ésszerűtlen dolog ezt a háborús Szájról-szájra száll jóhire amellyel Budapesten lépten nyomon pénzt takaríthat meg! 25 százalékkal olcsóbb lesz fővárosi tartózkodása ha szállókban, pensiókban, éttermekben, sörözőkben, kávéházakban, színházakban, kabarékban, tánchelyeken, sporttelepeken és autótaxiért Provincia pengőszelvénnyel fizet! Kockázat nincs: mert a felhasználatlan szelvényeit itthon, vagy Budapesten bármikor visszaváltják! A Provincia Utazási és Jegyiroda békéscsabai kirendeltsége a Békésmegyei Általános Takarékpénztár Rt.

Next

/
Oldalképek
Tartalom