Békésmegyei közlöny, 1936 (63. évfolyam) január-március • 1-75. szám

1936-01-05 / 4. szám

1936 január 4 BEHESMEGYEI KÖZLÖNY 3 Külpolitikai szemle írja: Lustig Géza Kairóból nagy ujsécot jelent a táviró. Nagyot, örökké emlékeze­teset. Amely napon Rudyárd Kip ling betöltötte a hetvenedik évét, Egyiptom is visszanyerte a szabad­ságát. Soha rec9egőbb tülkön nem szó lott az imperializmus, min! az, me­lyet Kipling ajkához emelt Poly­hymria. Mások is énekeltek előtte a szigetország nagyságéról, mint például Henley, mint például Swinburne, de senki nem uralko­dott a pfithos regiszterein annyira, mint ő. És főleg ő volt az első, ő volt az egyetlen köllő, aki a vi légbirodalmat átélte. Nem mintha laza tömkeleget, de igenis mint oszthatatlan hazát Dicsőítette a tengert, az angolszász fajta ösvé nyét, mely a világ egyik szélétől a másik széléig nyu ik. D ;ca itette az ormótlan teherhajókat, amint lihegve bukdácsolnak a hullámo­kon, a gyors vitorlásokat, amint fürgén libegnek eminnen. amoda, a pocakos gőzösöket, amint kát­ránytól és koromtól feketén, az oceónokon át Liverpoolnak s Lon­donnak igyekeznek. Dalolt a vilá­gítótornyokról, amint térdig hínár­ban állva, moszattól elborítva far­kasszemet néznek az orkánnal és percről percre hűen figyelik az an­gol jármüvek vor ülését. Szólott a nagy kikötőkről, Bombayról, Kai kuttárót. Rangoonról, Singeporeról, Halifexrót, Sidneyről, Victorióról, Capetownról. Magasztalta a gyar­matosokat, a férfiakat, kik napjá­ban ötsEŐr esznek hust és asszo­nyaikat, akiknek lágyéka nyühe­tetlen és a népes családokat. Ám ugyenuzy. mint ahogy előtte Car lyle és Kingsley, nem hanyagolta el a*, imperializmus vallási magvát sem. Szerinte Anglia Isten nevében Islen d'csőségére hóditja meg a földkerek'éget. Miként Cromwell nek és Crorrwelt vesbordásainak, neki is Jehcva az igazi ur, Jehova, aki mint egykor Israelben, most Angiiéban testesiti meg akaratát, céljét és örökkévalóságát. Jehova, Dominus Sabaolh, a Seregek Ure, emelte föl Angliát az összes népek felé, mert hűen követte a törvényt és Jehova, Dominus Sabsolh, a Seragek Ura, taszítja le a mélybe, ha netán elrugaszkodik paran­csától. Olvassuk ciak el a káprá­zatos ódét, a Recessionalt, a Bu csu Zsoltért, mit 1897 ben, Victória királynő pyémántjubileuméra irt. Akkortájt Londonba sereglettek e a világbirodalmat ünnepelni az összes hűbéres uralkodók és az angolszász büszkeség as egekig hatolt. Ám amikoron újból felöl­tötte hétköznapi ruháját Anglia, felhengzott a Carmen Saeculare és a Vates óvást emeli az önbizalom ellen, mi honfitársait eltöltötte. Em­lékeztette őket arra, hogy a jogok­kal kötelességek járnak. 8 hata­lommal pedig terhek. Lest we should die, lest we should die, mert különben végünk, mert kü­lönben végünk I Becsületére légyen mondva Ang­liának, megfogadta, idejében meg­fogadta és megsz vlelte, kellően megszívlelte a tanácsot. Alkal­mazta is nem egyszer, hanem több­Lakásberendezés olcsón és nagy választékban kedvező fizetési feltéte­lekkel is kapható KOPSTEIN bútoráruházban BÉKÉSCSABA, Andrássy-uf 25. sz. Kedvező fizetési feltételek ször. Most is az utolsó órában, mielőtt szakadt volna a kötél, vál­toztatott azon a politikán, mit Egyip­tomban folytatott. A mult esztendő nyarán az egyiptomi nacionalizmus rohamra indult Anglia fennhatósága ellen. Hiába próbálta csillapítani a lá­zongást a főkomissarius, Sir Pe­ierson, a Wafd üvöltő dervisei nem hajlottak a józanság szavára. Hó­napok multanak így. A nemzetközi helyzet mindjobban összekuszáló­dott. A háború Kelotafrikában el­odázhatatlanná vélt. Mindazáltal az Al Ahram, a wafdisták orgá­r uma nem akart sehopyan se tüzet szüntetni és azzal vádolta Nessim pasát, sőt magét Fuád királyt is, hogy Egyiptomot és S7udánt el áruilék, eladták a gyűlölt idege­neknek. Ezalatt pedig a Iibiai ha­táron az olasz csapatok ugyancsak kezdettek elsokasodni és a ve­szély, hogy ezek a leánynézők a Ni'us forrásvidékét megszállhatjék, egyre sűrűsödött. Anglia nem sokat teketóriázott. Felismerve az adott helyzet végzetes komolyságát, Alf xandriába rendelte a flottája derékhadát, azzal a másíthatatlan, azzal a szigorú utasítással, hogy ne törődjék semmivel, hanem az Empire érdekével. Ezeket a rend­szabályokat ugyan nemcsak az Empire, de Egyiptom érdeke is ja­vallotté, ami persze csöppet se gátolta a megkámforodott wafdis­ták at abban, hogy föllármáz­zák az IzJámot Anglia zsarnoksága miatt. Ekkor történt, hogy a derék, a jámbor Hoare igaz látóként a vi tóba avatkozott és abban a be­szédben, melyet a Guild Hallban tartott, körvonalazta álláspontját. Sir Sámuel Hoare elismerte nem­csak a maga, de kormánya nevé­ben is azt, hogy Egypitom az egyip­tomieke és nem az angoloké, Eh­hez képest ígéretet telt arra néz­vést, hogy az alkotmány, melyet 1923 ban az akkori főkomissarius bizonytalan időre felfüggesztett, rö­videsen helyre állíttatik. — Bizony, bizony, legfőbb ideje volt máran­nek.hogy e nyilatkozat megtétessék, Egyiptomban ugyanis Sedky pasa vezetése alalt hatalmas, ellenáll­hatatlan mozgalom indult a teljes és hiánytalan függetlerség kivivé­sára és ezúttal messziről sem la­heteit arra számítani, hogy ék ve­ressék az egyes frakciók közé. London idejekorán észrevette, ösz­tönösen megorrontotta, hogy ami Egyiptomban lejátszódik, több ket­tőnél és különben is fázott attól, hogy most, amikor Olaszországgal perlekedik, zavaréi támadjanak a Mediterráneum övezetében, így az­után egy likkal megeresztette a nadrágszijját és megadta Waftnak, amit az hevesen követelt. Ezekulán nyitva marad a kér­dés, a nagy kérdés, mi lesz a jö­vőben. Egyelőíe nincs semmi baj. Nessim pasa benyújtotta Fuad ki­rálynak az uj alkotmánytervezetet és nyomban azután kiírta a vá lasztásokat. A választási törvény azonban ugyanaz maradt, ami volt 1930 ban, ugyanaz, amelynek se­gítségével Sir Miles Lampson orra buktatta a szélső necionalistákat. Ezek fájdalommal vették tudomá­sul, hogy Anglia — azáltal, hogy megvalósította, eltökitette a prog­jukat és most azon vannak, hogy ujabb program utón nézzenek. Ön­ként kínálkoznék ilyen gyanánt holmi földbirtokreform. Ám e szélső nacionalizmus vezetői mind, vala­mennyien feudális urak, mindent akarnak, csak egyet nem, a fella­hok sorsán javítani. Ezt a celki­ősszekötl a falut a várossal Kipüita mlnMn^^rádttkeratkttfOnti tűzést átengedik, örömest átenge­dik Angliának. És Anglia nem röst az osztályharc csóváit szerte hi.i­teni, föltéve, hogy azok az ő ve­tésébe nem kapnak Sir Lampson barátunk máris utalt arra, hogy a földi javak megoszlása a Nílus völgyében tarthatatlan Lord Cran­borne, Eden államtitkárja pedig ilyen üzenettel köszöntött be hiva­talába: „Őfelsőge kormánya ót van halva atlól a reménytől, hogy az angol­egyiptomi viszony ezuUal szilérd alapokon fog nyugodni és minden kérdést, ami idevág, fokozott ér­deklődéssel kisér, avégből, hogy a balfogások meg ne ismétlődje­nek. őfelsége kormánya azon van és szemüggyel tartja azt is, hogyan valósulnak meg az igazság és a jog követelményei." Ühüm 1 Ez annyit jelent, hogy Anglia továbbra is a mártásban tartja a kanalat. Az igazság, a jog nevében. Mér mint az ő igazsága, az ő joga nevében. Kipling nyugodt lehet I Anglia nem fajzott el. Lest, it Bhou'd die, lest it should die I! CSABA MOZGO Vasárnap 1—3—5—7—9 órakor Vasárnap 1 órakor zina Á legnagyobb sikert aratott magyar film: A királynő huszárja Romantikus operett a békebeli debre­ceni huszárokról. Gyönyörű játék, elragadó zene, brilliáns kivitel Magyar világhiradó Január 6—7-én, hétfőn 3. 5, 7, 9, kedden fél 7, fél 9 Farsangi lovag ;Y olcsón olvashatja A az összes könyv­újdonságot

Next

/
Oldalképek
Tartalom