Békésmegyei közlöny, 1936 (63. évfolyam) január-március • 1-75. szám
1936-02-09 / 33. szám
1936 február 9 BEKESMEGYEI KÖZLÖNY 3 Arany, ezüsttárgyak legolcsóbb beszerzési forrása Hagy választék (LEIN HENRIINÉL Andrássy-ut 7 Aranyat és ezüstöt a legmagasabb napi áron veszek Doboz és környékének pásztormüvészete <8> Irta : Linder László Bármilyen foglalkozást űzzünk, mindég vészit a munka értékéből, ha azt nem kedvtelésből, de kenyérkeresetből végezzük. Az embernek az idealizmusa az ingyen végzett munkában jut a legtökéletesebben kifejezésre. A pásztorok faragványainak is az adja meg a művészi értékét, hogy a pásztorok jutalom és elismerés reménye nélkül, tisstán kedvtelésből végzik népművészeti munkájukat. Ha a pásztorember előre kialkudott pénzösszeg fejében készítené el díszes karikásait, munkaközben mindég az az érzése lenne: „Bár már készen lennék!" Az a pásztor azonban, aki munkájáért nem számit jutalomra, nagvobb gyönyörűséget talál magában a munkában, mint a munka eredményében. Nála a faricskélás éppen olyan gyönyörűség, mint a tanult embernél az olvasás, a zongorázás. Az ilyen kedvtelésből készített pásztori terméknek egyik ismertető jele, hogy a pásztor pazarul bánik az idővel. Munkájában nem sietteti sem a megrendelő, sem a kenyérkereseti vágy. Faragványainak legjelentéktelenebb részének a kidolgozásánál hihetetlen türelmet képes tanúsítani. Hégely Mihály szaruberakásos karikása, a téli megszakításokkal, három évig készült. Köteles Lajos szerint minden egyes karikásnak az elkészítése egy bicskába került. Mire elkészült a karikás, elkopott a bicska. Minden diszes faragvány, melyet a pásztor a maga gyönyörűségére készített, a pásztor szemében emléktárgy, melyet csak a legritkább esetben szokott áruba bocsátani. Kis Sándor gerlai pásztor sehogy sem akart megválni pésztorkészitményeitől, bármennyire is unszoltuk. Végre a következő árakat szabta ki: a szarudiszitésű karikás, tekintve, hogy pásztorkodásának legkedvesebb emléktárgya, 100 pengő. De a borotvatartót sem adja 50 pengőn alul. Ez a tárgy azért olyan becses neki, mert a régi dobozi hidnak az oszlopából faragta ki a vízben megfeketedett faanyagot. Nem a munkájának a túlbecsülése, vagy a nyerészkedési szenvedély vitte őt erre, de az őseitől örökölt konzervativizmus és az emléktárgyakhoz való görcsös ragaszkodás. A faragó pásztorembernek mősik jellemvonása, hogy benne a művészi készség öntudatlanul nyilatkozik meg. Addig alkot szépet, mig nincs tudatában művészi te hetségének. Már maira az a körülmény, hogy a népművészeti termékei iránt érdeklődünk és művészetét felmagasztaljuk, bizonyos zavart és elégedetlenséget idéz elő a lelkében. A dobozi cifra karikásnak a készítése alig 20 —30 év óta van divatban. Szinte egyedül álló jelenség ma, hogy Dobozon és környé kén ez a pásztorművészet akkor kezdi élni virágkorát, amikor a népművészet mindenütt pusztulóban van. Pedig a népművészet életrekeltésére senki itt propaganda előadósokat nem tartott, a pásztorokat faragott karikások készítésére senki sem buzdította, sem keresetforróssal nem kecsegtette. Magótól kelt életre, mint a rétnek vi rága. A környékbeli pősztorok szerint a régi karikások, eltekintve a sallanktól, egyszerűek, teljesen disz telenek voltak. Kis Sándor ugyan éllitja, hogy 50—60 évvel ezelőtt látott egy szarudiszitésű karikást, de azon is csak egy figura volt. Általánosságban a szarudiszitést akkor még nem ismerték. Ugyanezt éllitja Szekeres András nagygyantéi 65 éves számadó, Kő István gyu lavérii 75 éves pásztor. Köteles Ferenc, Pál István és a 84 éves vandhőli pásztor, Nadabán János. Hogy a szarudiszitésű karikás vidékünkön régebben ismeretlen volt, azt legjobban bizonyítja, hogy Dobozon és környékén egyetlen egy mult századból való cifra karikásnyélre nem akadtunk, pedig lehetetlen feltételeznünk, hogy a pősztorok. akik olyan kegyelettel viseltetnek a régi tőrgyaik irőnt, meg ne őrizték volna apáik emlékét. Arra nézve is egybehangzó a pásztoroknak a véleménye, hogy a szarudiszitésű karikás CsonkaBiharból került Békésmegyébe. Deók Antal sarkadkereszturi pásztor szerint a szarudiszitésű karikós annak a tizenkét pásztornak a nevéhez fűződik, akik 1928ban együtt pásztorkodtak Nagygyantén, de azóta széjjel széledtek az Alföldnek minden részébe. Ennek a müvészkedő pásztor-együttesnek a névsora a következő: Deák Sándor (jelenleg Orosiban van), öccse, Deők Ferenc (Okőnvban), unokaöcc8ei. Papp Ántal és János (Mógoriban), Szekeres János (Szolnok megyében), Szekeres András (Pesten), Gál Bálint (Kelebián, Bácskában), Vári János Ír fútheti béraulák éjjel-nappal megrendelhetők Snbajda garageban Telefonszám : 93. (ugyanott), Hégely Mihály (G«rlén) és Békési László (Dobozcn). D?ák Antal volt az utolsó, aki közülök megmaradt, de azóta ő is Somogyba költözött. Ez a tizenkét pásztor a legutóbbi időkig szaruval dolgozott, Békési László hozla divatba a kaucsugot 1928 ban. Amennyiben a bihari szarudiszitésű karikésnyelek eredetének kikutatására számot tartunk, itt az u'olsó óra, hogy az ottani falvak és uradalmak helyi hagyományait összegyűjtsük. A régi nemzeti hagyományokat őrző pásztorok maholnap széjjelszélednek. Még csak egy-két évtizeddel ezelőtt a legritkább eset volt, hogy az uradalmak másokat alkalmaztak volna cselédeknek, mint a régi cselédeknek ivédékait. Amikor a pásztorok megöregedtek és szolgálatukban tehetetlenekké váltak, egész természetesnek vélték, hogy a pásztorbotot fiaiknak adhatták át. Ma a pásztoremberek is olyan jövevény életet élnek, mint minden más ember. A dobozi szaruberakásos karikásnak készítési módja egyike a leghálásabb népművészeti tanulmányoknak. Manapság ritka alkalom az etnográfus számára, hogy egy olyan népművészeti terméken végezhessen tanulmányokat, mely a szemeláttára alakult s amelynek keletkezését és fejlődését fokrólfokra figyelemmel kisérheti. Minden népművészetben, a dobozi pósztormüvéezetben is van valami misztikum, mely csodálattal tölti el lelkünka). S mintahogy a csoda csak addig csoda, mig azt végleges eszünkkel megmagyarázni nem tudjuk, a népművészet is addig a leghatáskeltőbb, mig titokzatos. Mihelyt a műhelyébe hatolunk és megfosztjuk titokza Átlag I pengőt takarít meg, ha sportmérkőzésre Provincia pengőszelvénnyel vált jegyet Budapesten. — A Provincia Utazási és Jegyiroda helyi képviselete a Békésmegyei Altalános Takarékpénztár Rt. tosságától, elveszíti varázserejét. (Példa rá a mezőkövesdi hímzéseknek a felkarolása.) Ha ez a szerény kis tanulmány nem hozza meg azt a teljes tudományos feldolgozást, melyet egy hivatásos etnográfus végzett volna, vigasztaljon az a tudat, hogy az eddig fel nem kutatott dolgok annál jobban fogják izgatni képzeletünket. Egy békési pásztorembernek, Hégely Mihály hasonnevű édesapjának egy kritikai megjegyzésével zárom be közleményemet. Amikor egy izben meglátogatott, átadtam neki néhány példányt e megjelent szómokból. Boldogan lapozgatott az apa az újságban s kivőncsian keresgélte fiának a nevét. Amikor azonban arra lettem figyelmessé. hogy hol találja meg a szarudiszités és a kötések részié tes leírását, elnevette magát és büszkén kiáltott fel: „Azt sosem tudják meg az urak! Azt csak mi tudjuk!" VÉGE TELI 8" 8 S° MAVAUT AUTÓBUSZMENETREND Érvényes 1935. október 6-tól 1936. május 14-ig. Békéscsaba—Gyula 12" ind. Békéscsaba „Oaba"-szálló érk. 10 3 6 13 1 13 1" érk. Gyula városháza ind. lO 0 0 1 2 46 Menetjegy: P 1.10 — Menettértijegy; P 1.90 Mindennap közlekedik. Békéscsaba—Szarvas— Öcsöd' 13" ind. Békéscsaba „Csaba"-szálló érk. 8 0 1 14 8 4 érk. Kondoros ind. 7° 5 15 2 8 érk. Szarvas ind. 6" 15 8 5 érk. Öcsöd ind. 5 S 0 Menetjegy . . . Kondorosra P 2.20, Szarvasra P 3.40, Öcsödre P 4.40 Menettértijegy . . „ P 3.80, » P 5.50, „ P 7.— 'Csak hétköznap közlekedik. Békéscsaba—MezSberéoy—Szeghalom—Füzesgyarmat— Berettyóújfalu—Debrecen 600 1330 i nd. Békéscsaba .Csaba"-szálló érk. 800 1 705 619 1349 érk. Békés ind. 741 1646 635 1405 érk. Mezőberény ind. 725 1 630 729 1453 érk. Szeghalom ind. 637 1529 15' 5 érk. Füzesgyarmat ind. 6' 5 I 850 _ érk. Berettyóújfalu p. u. ind. — 1405 1010 _ érk. Debrecen Arany Bika-sz. ind. — 12*0 Mindennap közlekedik. Berettyóújfalu p. u. és Debrecen között a Debreceni Helyi Vasút Rt. autóbuszai közlekednek. Menetjegy . . Békésre P 1.—, Mezőberénybe P 1.50, Szeghalomra P 3.20 Menettértijegy „ P —, „ P 2.50, ,. P 5.50 Menetjegy . . Füzesgyarmatra P 3 80, B.-ujfalura P 6.50, Debrecenbe P 7.50 Menettértijegy . „ P 6.70, „ P 10.-. ,. P13.— Békéscsaba—Gyula—Kétegyháza—Elek 1245 _ i nd. Békéscsaba „Csaba"-szálló érk. 1035 _ 13 2 0 — ind. Gyula városháza érk. 745 — 1355 2105 érk. Kétegyháza p. u. ind. 715 1545 1425 2120 érk. Elek ind. 645 1530 Mindennap közlekedik. Mezőtőr—Turkeve— Kisújszállás 915 _ 1725 ind. Mezőtúr p. u. érk. 600 _ 1700 943 1230 1755 érk. Turkeve ind. 530 812 1 620 1015 1310 _ érk. Kisújszállás ind. — 742 1510 Mindennap közlekedik. Felvilágosítások a MÁVAUT kirendeltségénél: Békéscsaba, IL, Ferenc Jéssei-tér 2. s—s Teleion: 2—33.