Békésmegyei közlöny, 1935 (62. évfolyam) április-június • 75-146. szám

1935-05-15 / 110. szám

Ára 6 fillér BEEESHEBYEIXOZLONT Békéscsaba y 1935 május 15- szerda 62. évfolyam 110. szám Igtí gondoljuk Ajónlatot tettek ismét a margitszi­geti és a balatoni nemzetközi játék­kaszinók felállítására. A nemcetközi játékkaszinótröszt nem kis összeget kinél fel a kon­cesszió fejében. Kétszázmillió pen­gő sok pénz, rengeteg pénz. amivel lehelne épiteni, ha nem is tartjuk legsürgősebbnek azt, hogy ezer­szobás luxusszélló épüljön a Mar­gitszigeten. A kormőny előreláthatólag ismét elutasító választ ad az újból meg­tett ajánlatra. Elutasító választ, amilyent az ország közvéleménye vér. Da az ország közvéleménye az ÍB várja, hogy a játékkaszinó tröszt letelepedése nélkül is szűn­jön meg a hazárdjáték Budapesten és szűnjön meg a vidéken. Mert margitszigeti és balatoni játékka­szinók nélkül is vigan folyik a hazárdjáték a budapesti előkelő klubok, társaskörök es polgári ka­szinók termeiben, megíékezhetet­lenül és kiirthaiatlanul szedi áldo­zatait a játék és nem tudják meg­védeni, nem tudják megmenteni az áldozatokat, akiknek megvé­dése és megmentése érdekében uiasit vissza ez az orszőg minden pénzbeli ajánlatot, melyből munkás­kezek maradandó épületeket emel­hetnének. A játékkaszinótröszt ajánlata ál­lami költségvetésünk összegéhez viezonyitva is olyan magasértékü beruházásokat tenne lehetővé, hogy ha az crszág eldobja és helyesen dobja el az ajánlatot, elvárhatja, hogy ajánlat nélkül, befektetés nélkül ne folyhasson országszerte ugyanolyan játék,amilyennek lega­lizálására milliókért sem adunk engedélyt. A szegedi egyetem jövő évi költ­ségvetésében ismét megszüntetnek egy tanszéket, amit nemcsak Sze­geden szerettek volna megakadá­lyozni, hanem ami érzékenyen érinti a békéscsabai egyetemi hall­gatókat is, mert fiaink az alföldi egyetemen szerzik meg tudományos képesítésüket. Amikor egyik olda­lon helyeseljük a takarékosság mi­nél nagyobb fokát, másrészről a kormány is elismeri, hogy ez a ta­karékosság nem mehet a végtelen­ségig, amint ez a most beterjesz­tett költségvetés több adatából is kitűnik. Az egyetemek tudományos fel­készültsége az utolsó, aminek le­építéséhez hozzányúlhatunk, min­dent inkább nélkülözünk, de nem nélkülözhetjük a tanszékeket, amint­hogy nem nélkülözhetjük a négy egyetemet sem, még ha némelyek sokallják is számbelileg és költ­ségbelileg nemzeti kulturánk őr­helyeit. Az Alföldön és a déli határszé­len éppen erősíteni, fejleszteni kel­lene a menekült egyetemet, szapo­rítani tanárait, növelni tanszékeit, de ha minderre az idő nem alkal­mas, mentsük át teljességében fő­iskoláinkat a jobb és szebb jövőbe. A kisgyűlés vállalja a felelős­séget a békési polgári iskola építkezésének megindításáért (A B. K. tudósitója jelenti.) Békésvármegye kisgyülése ma dél­előtt rendes ülést tfirtott a várme­gyeházán. Napirend előtt Megyeri Sándor szólalt fel és azzal foglal­kozott. hogy milyen ellentétet lót a hivatalos fagykérjelenlés és a való helyzet között. Fáy István dr. főispán válaszolt és ismertette, hogy a közigazgatási bizottság teg­nap milyen döntést hozott, majd legteljesebb támoRatését igérte meg akkorra, amikor a helyzet tiszta lesz és a miniszternek refe ráihat. Ezután a holnapi megyegyülés tárgysorozatát vették elő s arról határoztak, hogy az egyes ügyek milyen javaslattal kerüljenek a tör­vényhatóság elé. Tudomásul vették a számonké­rŐ8zék jelentését és az alispán hat heti szabadságára vonatkozólag, hogy akkor fogja kivenni, amikor a hivatali elfoglaltság mértéke erre módot ad. A vármegyei személyautók sof föreit utkaparókkó minősítették 1932 január hó 1 én és ennek megfelelő fizetési osztályba soroz ták őket. Most a sofförök azt kérték, hogy — tekintettel az ideg­rontó munkára — pótlékot élvez­hessenek. A kisgyűlés javasolta, hogy fizetésük a kérelemnek meg­felelően ezentúl bavi harminc pen­gővel több legyen. Nagyobb vitát váltott ki a ló­tenyésztési szabályrendelet ügye. Már foglalkoztatta a Gazdasági Egyesületet és a vm. mezőgazdasá­gi bizottságot is, akik — mint erre illetékesek — előterjesztették véle­ményüket, de az alispán ezek fi­gyelmen kivül hagyásával azt ja­vasolta, hogy a miniszteri minta szabályrendeletet egész terjedel­mében fogadják el, mert különben a jóváhagyást biztosítani nem lehet. Geiszt Gáspár dr. kijelentette, hofay a Noniuson kivül meg kellene engedni más fajla lótenyésztést is, mert ez a megye minden részében •' nem felel meg. A rokkantak minden községben zaihatnak Fáy István dr. javaslalára ki­mondották, hogy az ügyet leveszik a napirendről és ő Csizmadia András országgyűlési képviselővel együtt megpróbál majd közrejárni, mert éppen legutóbb bizonyult be a gyakorlatban is, amikor az oszt­rák lóvósérlók itt voltak, hogy a Nónius iajta nem megtelelő, nem is vettek egy darabot sem. A házalókról szóló megyei sza­bályrendeletet ugy módosították, hogy a rokkantaknak kivétel nél­kül minden községben meg kell engedni a házalást. Paulovics József és társai oros­házi lakosok azt kérték, hogy Vá sárhely hatérába átnyúló két ka­tasztrális holdnyi földjüket terüle­tileg csatolják Orosházához. Az orosházi képviselőtestület pártoló­lag terjesztette ezt az ügyet a me­gyegyülés elé, Hódmezővásárhely törvényhatósága sem tett észrevé telt ellene s a kisgyűlés azt hatá­rozta, hogy javasolja a megye­gyűlésnek, terjessze pértolólag a miniszter elé, mert a döntés a belügyminiszter hatáskörébe tar­tozik. Az Országos Közegészségügyi Intézet megkereste a vármegyét, hogy biztosítsa a füzesgyarmati, öcsödi, békéssámsoni egészség­házak költségeinek fedezetét. A megye már 25.000 pengőt áldozott az építésnél s most — minthogy az intézet megígérte a fentartáa költségeinek viselését — csak 1620 pengőt ad, kizárólag erre az évre. Gyula városnak egy uj ártézikut fúrására 850 pengőt, a szentetor­nyai Stefániának 200 pengő segélyt javasoltak, Málik Gvörgy kétegy­hózi lakosnak 60, Poor György gyulavári lakosnak 120 pengőt sza­vaztak meg elhullott lovaik pótlő­sőra, a méhész egyesület és a do­bozi Stefőnia pedig 300—300 pengőt kapott. Fedezethiány miatt nem kapott támogatást a budapesti Bethlen Gábor kör, a magyarországi vidéki politikai napilapok, Rajki Sándor pusztaföldvári lakos, aki strand­fürdőt épített és ebbe teljesen tönkrement. Gyulavári község még 1927-ben 3000 pengő kölcsönt kapott az ebadóalapból, tenyészőllat vásár­lás céljaira. A kamatokat nem fizette és most azt kérte, hogy ezeket engedjék el neki. A javas­lat szerint az ez évi kamattartozásokat nem kell megfizetnie a községnek, tekintettel a tavalyi aszálykárra. A megyegyülés póltőrgysoroza­tónak első pontjánál tudomásul vették Gömbös miniszterelnök kö­szönetét a törvényhatóság üdvöz­letére, majd megszavaztak a közúti alapból negyvenezer pengőt as Ínségesek foglal­koztatására. A vármegyei ebtartási szabályren­deletet azzal fogadtók el, hogy ezentúl csak szopós kutyák után nem kell adót fizetni. Az Országos Tüdőbeteg Szana­tórium Egyesület gyulai fiókja és a Békésvármegyei Kertészeti Egye­sület 300—300 pengőt kapott a ja­vaslat szerint, mig Farkas József békéssőmsoni lakosnak 80, Rap­kovsrki János szarvasi lakosnak 60, Lévai György békésszentand­rási lakosnak 100 pengőt szavaz­tak meg elhullott háziállataik pót­lására. Csak egy állása lehet Vas llilmos városi orvos utódának A rendes tőrgysorozat 122 pont­ját kezdték ezután tárgyalni. Jó váhagyták az öcsödi Hármas-Kö­rös hid mózolési munkálatainak szerződését, mely szerint a festés 8041 pengőbe került a vármegyé­nek. Három békéscsabai fellebbezést tőrgyaltak ezutőn. A kórházi konyha és belgyógyászati pavillon átala­kítási munkálatainak vállalatba adását Farkas Pál és Bagi Lajos helybeli iparosok fellebezték meg azzal, hogy ők olcsóbbak voltak, mint azok, akiknek a képviselő­testület a munkát kiadta. Állításuk azonban nem igazolódott be s igy a kisgyűlés vita nélkül jóvá­hagyta a döntést. Az egyik legutóbbi városi köz­gyűlés ugy döntött, hogy az 193l-es határozattal ellentétben nem sza­bad megszüntetni az ötödik vőrosi orvosi állást, ha Vas Vilmos dr. nyugdíjba megy. Egyben kimon­dotta, hogy az utód csak olyan orvos lehet, akinek más köztiszt­sége nincsen. A határozat utóbbi részét Sailer Ferenc dr. megfelleb­bezte, de a kisgyűlés a képviselőtes­tület döntését hagyta jóvá vita nélkül, azzal, hogy ha a mű­ködési teret nem korlátoznák, az orvos nem tudna eleget tenni kö­telezettségének. A Telefonhírmondó rt. két vil­lanyórát akar felállítani a Szent István téren és az Andrássy-uton. A város hozzájárult ehhez és a határozat kimondotta, hogy a vál­lalatnak előbb meg kell egyeznie

Next

/
Oldalképek
Tartalom