Békésmegyei közlöny, 1935 (62. évfolyam) április-június • 75-146. szám
1935-05-15 / 110. szám
Ára 6 fillér BEEESHEBYEIXOZLONT Békéscsaba y 1935 május 15- szerda 62. évfolyam 110. szám Igtí gondoljuk Ajónlatot tettek ismét a margitszigeti és a balatoni nemzetközi játékkaszinók felállítására. A nemcetközi játékkaszinótröszt nem kis összeget kinél fel a koncesszió fejében. Kétszázmillió pengő sok pénz, rengeteg pénz. amivel lehelne épiteni, ha nem is tartjuk legsürgősebbnek azt, hogy ezerszobás luxusszélló épüljön a Margitszigeten. A kormőny előreláthatólag ismét elutasító választ ad az újból megtett ajánlatra. Elutasító választ, amilyent az ország közvéleménye vér. Da az ország közvéleménye az ÍB várja, hogy a játékkaszinó tröszt letelepedése nélkül is szűnjön meg a hazárdjáték Budapesten és szűnjön meg a vidéken. Mert margitszigeti és balatoni játékkaszinók nélkül is vigan folyik a hazárdjáték a budapesti előkelő klubok, társaskörök es polgári kaszinók termeiben, megíékezhetetlenül és kiirthaiatlanul szedi áldozatait a játék és nem tudják megvédeni, nem tudják megmenteni az áldozatokat, akiknek megvédése és megmentése érdekében uiasit vissza ez az orszőg minden pénzbeli ajánlatot, melyből munkáskezek maradandó épületeket emelhetnének. A játékkaszinótröszt ajánlata állami költségvetésünk összegéhez viezonyitva is olyan magasértékü beruházásokat tenne lehetővé, hogy ha az crszág eldobja és helyesen dobja el az ajánlatot, elvárhatja, hogy ajánlat nélkül, befektetés nélkül ne folyhasson országszerte ugyanolyan játék,amilyennek legalizálására milliókért sem adunk engedélyt. A szegedi egyetem jövő évi költségvetésében ismét megszüntetnek egy tanszéket, amit nemcsak Szegeden szerettek volna megakadályozni, hanem ami érzékenyen érinti a békéscsabai egyetemi hallgatókat is, mert fiaink az alföldi egyetemen szerzik meg tudományos képesítésüket. Amikor egyik oldalon helyeseljük a takarékosság minél nagyobb fokát, másrészről a kormány is elismeri, hogy ez a takarékosság nem mehet a végtelenségig, amint ez a most beterjesztett költségvetés több adatából is kitűnik. Az egyetemek tudományos felkészültsége az utolsó, aminek leépítéséhez hozzányúlhatunk, mindent inkább nélkülözünk, de nem nélkülözhetjük a tanszékeket, aminthogy nem nélkülözhetjük a négy egyetemet sem, még ha némelyek sokallják is számbelileg és költségbelileg nemzeti kulturánk őrhelyeit. Az Alföldön és a déli határszélen éppen erősíteni, fejleszteni kellene a menekült egyetemet, szaporítani tanárait, növelni tanszékeit, de ha minderre az idő nem alkalmas, mentsük át teljességében főiskoláinkat a jobb és szebb jövőbe. A kisgyűlés vállalja a felelősséget a békési polgári iskola építkezésének megindításáért (A B. K. tudósitója jelenti.) Békésvármegye kisgyülése ma délelőtt rendes ülést tfirtott a vármegyeházán. Napirend előtt Megyeri Sándor szólalt fel és azzal foglalkozott. hogy milyen ellentétet lót a hivatalos fagykérjelenlés és a való helyzet között. Fáy István dr. főispán válaszolt és ismertette, hogy a közigazgatási bizottság tegnap milyen döntést hozott, majd legteljesebb támoRatését igérte meg akkorra, amikor a helyzet tiszta lesz és a miniszternek refe ráihat. Ezután a holnapi megyegyülés tárgysorozatát vették elő s arról határoztak, hogy az egyes ügyek milyen javaslattal kerüljenek a törvényhatóság elé. Tudomásul vették a számonkérŐ8zék jelentését és az alispán hat heti szabadságára vonatkozólag, hogy akkor fogja kivenni, amikor a hivatali elfoglaltság mértéke erre módot ad. A vármegyei személyautók sof föreit utkaparókkó minősítették 1932 január hó 1 én és ennek megfelelő fizetési osztályba soroz ták őket. Most a sofförök azt kérték, hogy — tekintettel az idegrontó munkára — pótlékot élvezhessenek. A kisgyűlés javasolta, hogy fizetésük a kérelemnek megfelelően ezentúl bavi harminc pengővel több legyen. Nagyobb vitát váltott ki a lótenyésztési szabályrendelet ügye. Már foglalkoztatta a Gazdasági Egyesületet és a vm. mezőgazdasági bizottságot is, akik — mint erre illetékesek — előterjesztették véleményüket, de az alispán ezek figyelmen kivül hagyásával azt javasolta, hogy a miniszteri minta szabályrendeletet egész terjedelmében fogadják el, mert különben a jóváhagyást biztosítani nem lehet. Geiszt Gáspár dr. kijelentette, hofay a Noniuson kivül meg kellene engedni más fajla lótenyésztést is, mert ez a megye minden részében •' nem felel meg. A rokkantak minden községben zaihatnak Fáy István dr. javaslalára kimondották, hogy az ügyet leveszik a napirendről és ő Csizmadia András országgyűlési képviselővel együtt megpróbál majd közrejárni, mert éppen legutóbb bizonyult be a gyakorlatban is, amikor az osztrák lóvósérlók itt voltak, hogy a Nónius iajta nem megtelelő, nem is vettek egy darabot sem. A házalókról szóló megyei szabályrendeletet ugy módosították, hogy a rokkantaknak kivétel nélkül minden községben meg kell engedni a házalást. Paulovics József és társai orosházi lakosok azt kérték, hogy Vá sárhely hatérába átnyúló két katasztrális holdnyi földjüket területileg csatolják Orosházához. Az orosházi képviselőtestület pártolólag terjesztette ezt az ügyet a megyegyülés elé, Hódmezővásárhely törvényhatósága sem tett észrevé telt ellene s a kisgyűlés azt határozta, hogy javasolja a megyegyűlésnek, terjessze pértolólag a miniszter elé, mert a döntés a belügyminiszter hatáskörébe tartozik. Az Országos Közegészségügyi Intézet megkereste a vármegyét, hogy biztosítsa a füzesgyarmati, öcsödi, békéssámsoni egészségházak költségeinek fedezetét. A megye már 25.000 pengőt áldozott az építésnél s most — minthogy az intézet megígérte a fentartáa költségeinek viselését — csak 1620 pengőt ad, kizárólag erre az évre. Gyula városnak egy uj ártézikut fúrására 850 pengőt, a szentetornyai Stefániának 200 pengő segélyt javasoltak, Málik Gvörgy kétegyhózi lakosnak 60, Poor György gyulavári lakosnak 120 pengőt szavaztak meg elhullott lovaik pótlősőra, a méhész egyesület és a dobozi Stefőnia pedig 300—300 pengőt kapott. Fedezethiány miatt nem kapott támogatást a budapesti Bethlen Gábor kör, a magyarországi vidéki politikai napilapok, Rajki Sándor pusztaföldvári lakos, aki strandfürdőt épített és ebbe teljesen tönkrement. Gyulavári község még 1927-ben 3000 pengő kölcsönt kapott az ebadóalapból, tenyészőllat vásárlás céljaira. A kamatokat nem fizette és most azt kérte, hogy ezeket engedjék el neki. A javaslat szerint az ez évi kamattartozásokat nem kell megfizetnie a községnek, tekintettel a tavalyi aszálykárra. A megyegyülés póltőrgysorozatónak első pontjánál tudomásul vették Gömbös miniszterelnök köszönetét a törvényhatóság üdvözletére, majd megszavaztak a közúti alapból negyvenezer pengőt as Ínségesek foglalkoztatására. A vármegyei ebtartási szabályrendeletet azzal fogadtók el, hogy ezentúl csak szopós kutyák után nem kell adót fizetni. Az Országos Tüdőbeteg Szanatórium Egyesület gyulai fiókja és a Békésvármegyei Kertészeti Egyesület 300—300 pengőt kapott a javaslat szerint, mig Farkas József békéssőmsoni lakosnak 80, Rapkovsrki János szarvasi lakosnak 60, Lévai György békésszentandrási lakosnak 100 pengőt szavaztak meg elhullott háziállataik pótlására. Csak egy állása lehet Vas llilmos városi orvos utódának A rendes tőrgysorozat 122 pontját kezdték ezután tárgyalni. Jó váhagyták az öcsödi Hármas-Körös hid mózolési munkálatainak szerződését, mely szerint a festés 8041 pengőbe került a vármegyének. Három békéscsabai fellebbezést tőrgyaltak ezutőn. A kórházi konyha és belgyógyászati pavillon átalakítási munkálatainak vállalatba adását Farkas Pál és Bagi Lajos helybeli iparosok fellebezték meg azzal, hogy ők olcsóbbak voltak, mint azok, akiknek a képviselőtestület a munkát kiadta. Állításuk azonban nem igazolódott be s igy a kisgyűlés vita nélkül jóváhagyta a döntést. Az egyik legutóbbi városi közgyűlés ugy döntött, hogy az 193l-es határozattal ellentétben nem szabad megszüntetni az ötödik vőrosi orvosi állást, ha Vas Vilmos dr. nyugdíjba megy. Egyben kimondotta, hogy az utód csak olyan orvos lehet, akinek más köztisztsége nincsen. A határozat utóbbi részét Sailer Ferenc dr. megfellebbezte, de a kisgyűlés a képviselőtestület döntését hagyta jóvá vita nélkül, azzal, hogy ha a működési teret nem korlátoznák, az orvos nem tudna eleget tenni kötelezettségének. A Telefonhírmondó rt. két villanyórát akar felállítani a Szent István téren és az Andrássy-uton. A város hozzájárult ehhez és a határozat kimondotta, hogy a vállalatnak előbb meg kell egyeznie