Békésmegyei közlöny, 1935 (62. évfolyam) április-június • 75-146. szám

1935-04-26 / 94. szám

6 Ara O fillér BEKESMEGYEI KÖZLÖNY Békéscsaba, 1935 áppiSIs 28. péntek 82. évfolyam 94. szám Jutalékot kér a fiatal filmmüvéssnő egy el­adott, elközvetitett futballista után. A filmszinésznők üzletei, melyek­ben a szállított áru néha elevenen ficánkol, nem igen érdekelnek bennünket. A labdarugószövetség ügyeit sem szoktuk sportrovatunk keretein tul tárgyalni, pedig mór régen furcsának találjuk azokat az üzleteket, melyek sok­kal inkább hasonlítanak egy délafrikai emberpiac alkudozásai­hoz, mint olyan megállapodások­hoz, amik birói elbírálásra igényt tarthatnak. Már régen gyanúsnak és em­berhez méltatlannak gyanitjuk a professzionista egyesületeknek a játékosok adásvétele körüli üzel­meit, régen nem vagyunk elragad­tatva attól, hogy Pesten vesznek egy embert ad Debrecen 65 kg fajsullyal promt szállításra. És most jelentkezik a futball­tőzsde csinos ügynöke és jutalé­kot kér a közvetítés után. Bíróság elé került végre egy ilyen szerző­dés, itt az alkalom, hogy bele­nézzen a közönség is és az em­beri munka szentségén őrködni köteles hatóság is az embervásár kulisszái mögé. Csak maga szerződhetik el egy játékos az őt alkalmazó egyesü­lethez. Ezt a szerződést csak maga bonthatja fel éa cserélheti fel ál­lását jobbal, vagy az eddiginél rosszabbal saját belátása szerint. De abból sem magánosoknak, sem jogi személyeknek, egyesületeknek, vagy szövetkezeteknek hasznuk nem lehet, pénzt azért nem kap­hatnak, mert egy ember munka­teljesítményét eladják. Súlyos ez­resek vándorolnak egyik pénztér­ból a másikba, az ember pedig, akinek a bőre az üzlet, dologgá, jogtárggyá lett. Itt emelkedik ki a sportrovat eseményeiből, sőt a törvényszéki tudósító hatásköréből az ügy, itt vélik az emberiesség kérdésévé, itt támaszt kételyeket, vájjon meg­éile-e mér a fehér, „civilizált" em­ber a felvilágosodás korát, vájjon megirta-e már Voltaire és Rousseau müveit. Pedig vigyáznunk kell az ember veleszületett méltóságára, féltve kell vigyáznunk arra, hogy az emberi szabadság előre menjen, ne hátrafelé, előre menjen még akkor is, amikor a vaggontéte­lekben vásárolható ember önként hajlandó lennelmagát eladni. Mert a futballpályán egyszer csak betelik a létszám s a meg­vásárolt embert esetleg egy másik csapat veszi meg, amelyik nem kevésbé izgalmas sportot üz, pél­dául gerelyt hajit. És egyszerre a j "tékszabályokon is lehet változ­tatni, nem az a győztes, aki mesz­szebbre hajítja a gerelyt, hanem aki mélyebben dugja a földbe. Mintha laposabb vége lenne az újfajta gerelynek. Ha nem tud­nád, hogy sporteszköz, ásónak néznéd. Hosszú évek fáradtságos szervezési munkáját semmisiti meg a cukor árának szabályozása — mondják a csabai fűszeresek (A B. K. tudósítója jelenti.) Hirt adtunk a cukorkartel intézke­déséről, amely a cukor árát Bu­dapestlel egyformán rendezte a vidéken is és, amely május else­jén lép életbe. A rendelkezés a fogyasztóközönség körében érthető örömet keltett. Más azonban a helyzet a füszerkeres­kedőknél, akiket eddigi hasznuk tekintélyes részétől foszt meg ez az olcsób­bodás, hacsak a cukor nagyke­reskedői érát is nem fogják a kis­kereskedőihez hasonló módon rendezni. Beszéltünk ezzel kapcsolatban Román Pállal, a Kereskedelmi Csarnok füszerszak osztályának el­nökével, aki a következőket mon­dotta : — Nem lehetséges, hogy 1.28 pengő legyen egy kiló kristálycukor Csa­bán, amikor ezelőtt 1.34 pengő volt. Ma este ebben az ügyben szak­osztólyértekezletet tartunk és vagy a kereskedelmi és iparkamarához fordulunk tanácsért, vagy meg­szüntetjük a hitelben árusítást. — Eddig ugyanis a kristálycu­kornál éppúgy, mint a kockánál 6.6 százalék volt haszonkulcsunk s most — ha a régi nagykereske­dői árakat életbenhagyják — ez lecsökken 0.78 százalékra. Ezt a helyzetet fenntartani teljes lehetet­lenség akkor, amikor az adóhiva­tal a brultó forgalom 8 százalé­kát tekinti haszonnak és ennek alapján veti ki a jövedelemadót. — Segíteni tehát csak ugy le­hetne, ha a nagykereskedelmi árat is leszállítanák, de eddig csak, arról beszélnek, hogy a kristály 125.40 pengő vidéki mázsánkénti órából 80 fillért engednek, de ez nem jelent semmit ahhoz képest, hogy a kiskereskedelmi forgalom­ban milyen árakat ir elő a "rendelet. A 125 40 pengő mázsánkénti ár emellett valójában 127 pengő volt mindig, mert a zsákot meg kellett fizetni. — Minket, csabaiakat különös­képpen érint ez a rendelet, mert itt eddig magasabb ára volt a cukornak, mint a környéken. Érdekeinket védtük meg, irigyeltek is bennün­ket a szomszédos községek, de az egész országban ismerték és példaként hangoztatták a kartér­sak a békéscsabai összetartást. Hogy milyen volt a helyzet eddig másutt, csak Kondoros árait em­lítem : ott eddig 1.28 pengő volt a kristály, 1.36 a kocka. Igy igazán nem lehet megélni. Ötszázezer pengővel indul meg a tagosítás! akció Egy év alatt Eegalább 20 ezer holdat tagositanak A tagositó mérnökök türelmetle­nül várják már a tagositási akció megkezdését, Ez a türelmetlenség érthető, ha meggondoljuk, hogy a tagosítás az évek hosszú során át úgyszólván szünetelt. A kor­mány tagositási programjának be jelentése felcsigázta a várakozást és most a költségvetés tárgyalása előtt különösen nagy az érdeklő­dés, hogy a tervből mennyi valósul meg. A költségvetésben ugyanis a tagosítás állami hozzájáru­lásáról gondoskodni kellett, ha komolyan akarják, hogy ezen a téren végre történjék valami. A mérnök kamara nemrég beadvány­nyal fordult a miniszterelnökhöz, amelyben részletesen ismertette a mérnöki kar kívánságét. A földmivelésügyi tárca költ­ségvetése már készen van. Ebben a költségvetésben a tagosításról a várakozásnak megfelelően történik gondoskodás. Értesülésünk szerint a költségirelés egymillió pen­gőt szán a tagositás előmoz­dítására. Ebből az egymillió pengőből öt­százezer pengőt mindenesetre a tagositás céljaira fordítanak, a másik ötszázezret csak bizonyos feltételek fennforgása esetén. A legrosszabb esetben tehát félmillió, a legjobb esetben egymillió pengő fedezettel indul meg a munka. A földmüvelésügyi kormányzat elhatározása szerint a következő években is ebben a keretben ki­vénnak gondoskodni a tagosítás­ról, ugy hogy az összeg nagysága egyszersmind arra is feleletet ad, hogy mennyi idő alatt akarják a tagositás problémáját megoldani: Magyarország tagosításra váró földterülete körülbelül hárommilliá katasztrális hold nagyságú Egy hold tagosításának költsége 25 pengő körül mozog, tehát a tagositás probléma megoldása mintegy 75 millió pengőbe kerül Félmillió pengő állami hozzájáru­lással az első évben hozzávetőle­ges számítás szerint körülbelül 15 községben húszezer holdat lehet tagositani. Amint ebből is kitűnik, évtizedekre nyúló program meg­kezdéséről van szó. A tagositős kérdésében külön­ben a tárgyalások még folynak. Számos részletkérdés nincs még elintézve. Eckhardt Tibor a Magyarság ellen Katona Jenő hirlapiró a Magyar­ság mult év szeptember elsejei számában cikket irt a kisgazda­párt választói javaslatőról, éles kritikával illetve a kisgazdapártot és a választójogi tervezet megal­kotóit. A cikk miatt Eckhardt Tibor úgyis, mint a Független Kisgazdapárt el­nöke sajtó utján elkövetett rágalmazás cimén pert indított a hirlapiró el­len, akinek ügyét szerdón tárgyalta a büntetőtörvényszék Méhes-ta­nácsa. Eckhardt Tibor jogi képviselője a vődlott súlyos megbüntetését kérte, majd Kádőr védő felmen­tést kért azon az alapon, hogy Katona Jenő nem lépte át a jogos kritika hatőrát. A törvényszék hosszas tanőcskozás után bizonyí­tást rendelt el arravonatkozólag, hogy Eckhardt Tibor egyedül jogo­san képviseli-e a kxsgasda­pártot és ezért felhívta Eckhardt ügyvéd­jét, hogy erre vonatkozó bizonyí­tékait három napon beiül terjessze elő. A lárgyalést elnapolták. A csongrádi főispán és a szociáldemokrata titkár afférje a bíróság előtt (A B. K. tudósítója jelenti.) Nagy érdeklődés közepette tárgyal­ták szerdán a szentesi járásbíró­ságon a dr. Farkas Béla csongrád­megyei főispán betegágyánál tör­tént incidens ügyét. A per vádlottja Erdei István hódmezővásárhelyi szociáldemok­rata párttitkár, akit dr. Györki Imre országgyűlési képviselő védett. Az ügyészség kétrendbeli durva be­csületsértés és egyrendbeli magán­lakássértés cimén emelt vádat Erdei ellen, mig Erdei becsületsér­tésért és könnyű testisértésért vi­szonvődat emelt Farkas főispán és Székely Albert főispáni hajdú ellen. Több kihallgatás után dr. Rácz Andor járásbiró a tárgyalást május 22 ére halasztotta, amikorra meg­idézik dr. Farkas Béla főispánt.

Next

/
Oldalképek
Tartalom