Békésmegyei közlöny, 1935 (62. évfolyam) április-június • 75-146. szám

1935-04-25 / 93. szám

Ára 6 fillér KESMEGYEIEOZLONY Békéscsaba, 1835 április 25. csütörtök ©2. 93. szám 71 em hisszük, hogy a reformnemzedék egvik ve­zetőtagja, vitéz Bánsóghy György orvos ur odaadná nevét és friás képviselői presztízsét annak a moz­galomnak, mely a nemzetközi Vá­sár építészeti stilusvitájába bur­koltan a pályanyertes mérnököket a pályázatban részt nem vett, vagy a pályázatban dijat nem nyert mérnökökkel szeretné fel­cserélni. Kenyérherc, egyszerű, közön séges és hétköznepi kenyérharc az, emi a NemzetköEÍ Vásár pa­villonépilé8ei körül folyik. Én épít­sek, vagy le épits, én tervezzek, vagy te tervezz — ez a kérdés, legalább is ez az elsőrendű kér­dés. A stílus, az építés milyenje és hogyanja másodsorban számit csak, mi legalább ugy látjuk. Az akciót indító mérnökök stílusukból mutatóba annyii máris adtak, hogy a tárgyilagos, egyer.ea vonalakat valóban mellőzik. A modern épí­tészeti stílusnak és az uj reform­stílusnak egyaránt az felelne meg, ha nyíltan kimondanák a sérel­mes mérnöki követelést : mi is építeni akarunk. Ez nem is lenne meglepő. Hiszen minden mérnök­nek ez az óhaja, eredjen bár ez az óhaj építészi ambícióból, vagy ke­nyérkereső szükségből. Minden reformkormány Rómától Berlinig kedveli a modern építé­szeti formákat. Ezek a formák nagyjából megfelelnek a kormá­nyok világnézetének is. Érthetet­len, hogy miért éppen a magyar reformnemzedék akar visszanyúlni a barokk stílushoz és miért éppen egy tünő, muló vásárépitkezésben akarja azt feltámasztani, amikor tagadják a barokknak minden szemlélelét ? A reformnemzedék szakit a mult hagyományaival, a reformnemze­dék lenézi azokat a cifra sallan­gokat, melyeket házakra, embe­rekre, lelkekre és alkotmányokra raktak az elmúlt századok. A reformnemzedéké az uj slilus, ez pedig nem tűr régi, elfeledett, le­tűnt konkurrenseket. Épp ezért felesleges a törekvés, mely stiiusvitát, slilusharcot pro­vokál egy olyan átmeneti, pár hétig élő és igy a modem úttörő tanulmányokra szerfölött alkalmas építkezésnél, amilyen a Nemzet­közi Vásár pavillonsorainak ter­vezésénél munkát és teret kaphat. Fölösleges feltenni a kérdést: tár­gyilagos, vagy barokk, mert ezt a kérdést nemcsak az élet döntötte mér el, hanem — ami a reform­mérnökökre (alán megnyugtatóbb — a zsűri is, melyben konzerva­tív professzorok is helyet kapnak. A reformmérnököknek éppen fontos, hogy összhang legyen újító programjuk és művészi el­gondolásuk közöli. Mert ha itt is ellenmondást találnánk, mint a program egynémely egyéb terüle­tein, ez fölöttébb nagy stilushiba volna. la délben aláirta iügymlnlszter a végső határozatot: az OTI kerületi pénztárának székhelye Gyula (A B. K. tudósítója jelenti.) Lapunk legnapi számában a Ma­gyar Alföld nyomán hirt adtunk arról, hogy a belügyminiszierium már döntölt az Országos Tár­sadalombiztosító Intézel kerü­leti pénztárénak Gyulára való visz­szahelyezéséről. Gyulai laptársunk azt is közölte, hogy május elsejére a kerületi pénztári főorvos is átköltözik Gyulára és Csabán csak a régi keretekben működő kirendeltség marad. Tegnapi cikkünk nyomán, mely az egész városban méltán nagy feltűnést keltett, a békéscsabai ipartestület vezetősége ma délelőtt teleionon érint­kezést keresett Papp Józseffel, az IPOK elnö­kével, aki az OTI igazgatóságának is tagja. Papp József a békéscsabai ipa­rosok kérésére megígérte, hogy a ma délutáni OTI igazgatósági ülé­sen, mely a belügyminiszter elé terjesztendő javaslatot tárgyalja, a békéscsabai érdekelteket képviselni fogja azzal, hogy igazságos döntést kö­vetel. Ma délelőlt Budapesten felve­tődött az a lerv is, hogy állítsanak fel külön kerületi pénztárt Gyu­lán 1* és Békéscsabán is. Ezt indokolják a mostani kerület nagy taglétszáma és a megyei köz­lekedési viszonyok is. Lapzárta élőit beszéltünk az Országos Társadalombiztosió Inté­zet budapesti vezérigazgatói hiva­talával, ahol azt a felvilágosítást kaptuk, hogy ma délután négy órakor van az elnökségi, majd azt követőleg öt órakor az igazgató­sági ülés. Ezeken az üléseken fog­lalnak állási a Csaba és Gyula közölt felmerült pénztári vita ügyé­ben. Természetesen ez az állás­foglalás a belügyminiszter döntését semmilyen irányban nem kor. látozta,! úgyhogy az utolsó Bzót ebben a kérdésben Kozma Miklós belügy­miniszter mondolta ki, aki ma dél­ben már alá is irta végleges dön­tését, mely a pénztárt — mint tegnap már jelentettük — május elsejétől Gyulára helyezi vissza. Gömbös Gyula mi­niszterelnök átvette szegedi mandátumát Délután megjelent a város díszközgyűlésén (A B. K. tudósítója jelenti.) Kettős nagy eseménye van ma Szeged városának. Gömbös Gyula miniszterelnök ma délelőtt vette ét mandátuméi, délutón pedig ünnepélyes közgyűlés keretében veszi át díszpolgári okieveiét. 7 óra 50 perckor indult el a gyorsvonat a nyugali pályaudvarról. A minisz­terelnök útközben fülkéjébe vo­nult vissza. Először Antal István sajtófőnök, majd az újságírók je­lentkeztek nála. Kecskemét állo­máson küldöttség élén Kiss Endre polgármester köszöntölte a mi­niszterelnököt és támogatását kérte a fejlődő város száméra. A miniszterelnök az ablakon ki­hajolva beszédet intézett a város küldöttségéhez. Többek között ezeket mondotta: — A választások eredménye Kecs­keméten is azt bizonyította be, hogy ott van igazi eredmény, ahol összefognak az erők. A mandátummal játszA po'i­tíkának vég3 van, remélem, hogy ez a tanulság itt Kecskeméten igazán leszürődött. Ez C8ak a kezdet volt, most nem fogunk megállani a fele uton. Megérkezés Szegedre Tíz óra 57 perckor futott be a gyorsvonat a szegedi állomásra. Előzően még Kisteleken beszállolt Bárányi Tibcr főispán a vonalba, aki Szeged város nevében üdvö­zölte a miniszterelnököt. A pálya­udvaron csak a hivatalos szemé­lyek jelentek meg, nevükben Pálffy József polgármester köszöntötte Gömbös Gyulát. A miniszterelnök nagy beszéde A miniszterelnök ezután kísére­tével együtt a városházára ment. A főispán dolgozószobájában a nemzeti egység pártjának vezető­sége és a választási bizottság tisz­telgett nála. Utána átmentek a közgyűlési terembo, ahol a mandátum ünnepélyes átadása következett. Amikor a miniszterelnök alakja feltűnt az ajtóban, a megjelenlek felállva percekig ünnepelték. A diszülést Thuróczy Mihály válasz­tási elnök nyitotta meg, majd zugó taps közepette emelkedett szólásra Gömbös Gyula miniszterelnök: — Amikor a megbízó levelet őlveszem — kezdte beszédét —, engedjék meg, hogy néhány szó­val méltassam a magam szempont­jából a mai nap jelentőségéi. Mint a nemzeli egység pórijának ve­zére, minden választást figyelem­mel kisérek és merem állítani, hogy tárgyilagosan ítélem meg a helyzetet mindenkor, akár saját személyem­ről, akár a politikáról volt szó. Én sok harcon mentem keresztül, de sohasem voltam még olyan nyu­godt a sikert illetően, mint ebben a választási hercban. Én ezt a győzelmet, a 170 mandátumot természetesnek tartom. Nsm azért, mert a magam veze­tése alatti pért győzelméről van szó, hanem azérl, mert ugy érzem, hogy az egész nemzetet az újjá­születés gondolata hatolta ál. Meg­untők a régi politikai stílust és az élei stílusával cserélték fel a po­litikai meslerkedéseknek és ravasz ­kodásoknak a stílusát. Ösztönösen megéreztem, hogy ennek a város­nak többet kell jelenteni, mint más városnak. r A nemzeti érzés ujjáébredé­sének helye Szeged. Ennek a városnak meg kellett adni a vőlaszt, amit várt a nemzet és várt az ellenzék, amely ezt a har­col itt világ8zemléleli harcnak te­kintette. Ez a vóros nemagitőciós eszközökkel, hanem az önmaga egészséges ösztönére hal! va meghozta a győzelmet, ame k eredményét nemcsak küipoliüksi, hanem belpolitikai viszonylatban is értékelni kell. A vidéki gócpon-

Next

/
Oldalképek
Tartalom